A férfi szemében a nő: darab hús?

A férfiak úgy tekintenek a legtöbb nőre, mint egy darab húsra – gyakran hallani ehhez hasonló véleményeket, elsősorban nőktől. Sztereotípia lenne, avagy valóban így van? Ha igen, miért lehetséges ez? Mennyi a felelőssége a nőnek és mennyi a férfinak abban, ha tényleg ez a helyzet áll fenn? Mit mond erről a pszichológia?                                                                                                                      

férfi nő párkapcsolat szerelem férfi és nő önbecsülés önértékelés hús hússprint csaj csajozás vadász hunter felelősség evolúciós pszichológia

A nőre húsként tekinteni, a férfira pedig amolyan vadászként, ragadozóként nem újszerű megközelítés. Manapság sincs ez másképp: nők és férfiak tömege egyaránt panaszkodik, hogy lemenni egy-egy szórakozóhelyre nagyjából olyan, mint egy húspiacon szédelegni. A nők az áruk, a férfiak a vásárlók, aztán pár órán belül a portéka és a vásárló egymásra talál. A kérdés, hogy mennyire jellemző ez manapság a társadalmunkra és miért lehet így? Tudományosan miként magyarázható a jelenség? Mekkora a szerepe ebben a hölgyeknek és mekkora az uraknak?

Az evolúció a hibás?

A nő hússal való azonosítása, illetve a férfi viselkedésének vadászatként történő értelmezése nem véletlen, ha az evolúciós pszichológiából indulunk ki. A férfiak ugyanis a fajfenntartás szempontjából akkor a leghatékonyabbak, ha minél több nőt termékenyítenek meg, így megsokszorozva génjeik továbbélésének az esélyét. Ezzel szemben a nők épp fordítva vannak huzalozva, ugyanis a biológiai tényezők miatt jóval nagyobb hátrányból indulnak: a maximális utódnemzés korlátozva van náluk. Ennek következtében a nő célja egy olyan partner megtalálása és megtartása, aki hosszútávon gondoskodik az utód(ok)ról és róla. Leegyszerűsítve:

a férfi szétszórja magvait, a nő pedig felneveli és gondozza az utódokat, így lesz a leghatékonyabb a fajfenntartás.

férfi nő párkapcsolat szerelem férfi és nő önbecsülés önértékelés hús hússprint csaj csajozás vadász hunter felelősség evolúciós pszichológia

Éppen ezért a vadász és hús metaforák nagyon is találóak. Ám a helyzet közel sem ennyire egyszerű, hiszen ha csak ennyiről lenne szó, akkor teljesen természetes lenne a megcsalás, többnejűség vagy több párkapcsolatban való együttélés. Van itt valami más is, amit hívhatunk szerelemnek vagy éppen harmonikus párkapcsolatnak. Ebben viszont az említetteknek csupán korlátozottan, pontosabban egy-egy nőre korlátozva van szerepe.

A szerencsésebbek voltak már részesei boldog, jól működő, felnőtt párkapcsolatnak, aminek az egyik fő ismérve, hogy a benne lévő személyeket nem lehet kizökkenteni, elcsábítani: stabilak a felek, biztosak önmagukban éppúgy, mint a párjukban. Ilyenkor a fenti evolúciós mechanizmus nem lép életbe, a férfi nem a mennyiségi mutatókra, hanem a minőségire fókuszál, azaz egyetlen nőt szeret, és kizárólag tőle akar utódokat. De akkor mégis miért érezzük úgy, hogy a valóságban ez a pozitív, mintaértékű eset elenyésző, a húspiac-effektus ellenben igen gyakori?

A nő szerepe

Az ismert pszichológus, Csernus Imre az írja A nő című könyvében, hogy

„lehet valaki kikent-kifent liba, lehet rajta akár másfél milla értékű ruha, a szememben akkor sem lesz jó nő, hanem csak egy görcs, aki hol ezzel, hol azzal, hol amazzal virít. Egy darab hús. Egy darab hús, ami megöregszik”.

férfi nő párkapcsolat szerelem férfi és nő önbecsülés önértékelés hús hússprint csaj csajozás vadász hunter felelősség evolúciós pszichológia

Az idézetben egy rendkívül fontos mondandó található a téma kapcsán. Habár Csernus a sminket és a ruhát emeli ki, kétségtelenül ide tartozik az összes olyan külsőség, ami a belső gyengeségeit hivatott elfedni az adott hölgynek. És ebben áll a problémakör kulcsa: azért tekintenek a férfiak egy-egy nőre egy-egy darab húsként, mert az a személy nem rendelkezik a valóságban azokkal a belső jegyekkel, amikkel egy igazi nőnek rendelkeznie kell(ene) – például megfelelő önismerettel, önbecsüléssel, belső harmóniával. Nem sugárzik belőle a belső egyensúly, legfeljebb a látszata van meg. Mindeközben pedig szeretné, ha ez a látszat valósággá válna, ám az ezzel járó munkát nem vállalja.

Ha egy lánynál csak a nőiesség látszata van meg, akkor ezt a férfiak nagyon gyakran ösztönösen meg is érzik. Megérzik, hogy valójában gyenge, sérült, alacsony önbecsülésű, külső visszacsatolást keres, illetve hogy ezeket megkapja, sok-sok dolgot meg is tesz. Lehet, hogy csak flörtöl, de nem ritka, hogy egészen a szexig elmegy, csak azért, hogy ideig-óráig (jobb) nőnek érezhesse magát. Persze ez csupán önámítás, felületi kezelés. A valódi probléma, az önmagával való szembenézés nem történik meg. Mindennek fényében pedig nincs mit csodálkozni, hogy a férfi nem a nőt látja meg az illetőben, hanem a potenciális a lehetőséget, a prédát, a darab húst.

férfi nő párkapcsolat szerelem férfi és nő önbecsülés önértékelés hús hússprint csaj csajozás vadász hunter felelősség evolúciós pszichológia

A férfi szerepe

A nőével ellentétben a férfi szerepe ebben a történetben igen elenyésző. Bár elsőre furcsának tűnhet, de valójában az, hogy a nő egy darab húsként van kezelve, a férfitól független. Nem a férfi a hunyó, ez nem az ő felelőssége. Ha egy nő tiszteli és szereti önmagát, akkor nem hagyja, hogy egy férfi így tekintsen rá – mindenkivel csak azt tehetik meg, amit hagy, hogy megtegyenek (természetesen ez mindkét nem tagjaira áll).

Vagyis nő felelőssége, hogy hogyan viszonyul önmagához, a testéhez és lelkéhez egyaránt. Az ő felelőssége, hogy elfogadja-e azt, hogy emberből van, éppen ezért hibái is akadnak szép számmal, amiknek egy részén változtathat, míg a másik részén nem, ám elfogadhatja azokat. Az is az ő felelőssége, hogy bevallja-e önmagának ezeket, akárcsak az, hogy kimondja-e azt a fájdalmas, de iszonyúan fontos mondatot, hogy: az én felelősségem, hogy a párom nem tisztel vagy hogy a férfiak egy darab húsként tekintenek rám – mert hagyom.

A férfinak legfeljebb abban áll a felelőssége, hogy egy-egy ilyen hölggyel mit kezd. Kihasználja-e az alacsony önértékelésből, szeretethiányból stb. származó lehetőségeket ilyen vagy amolyan formában? Belemegy-e a játszmába, mert ő sem elég stabil vagy mert elkápráztatja egy pillanatnyi külcsín? Egy darab húsként tekint-e a nőre vagy egész egyszerűen nem foglalkozik vele, mert olyan nőt keres, aki ennél sokkal több és akire nem lehet így tekinteni.

A blog követése Facebookon.

3 Tovább

A boldog párkapcsolat egy újabb titka

Bizalom, szex, anyagi biztonság – órákig lehetne sorolni, hogy mik azok a dolgok, amik fontosak egy párkapcsolatban. A Harvard Egyetem egyik pszichológusa viszont egy dolgot kiemel az összes ilyen dolog közül a kutatások alapján. Kitalálja, hogy mi lehet ez?                                                                                                                                                                                                           

szerelem párkapcsolat tipp csernus értékelés boldogság boldog

A jól működő, tartós és boldog párkapcsolat köztudottan ritka. Hogy miért? Többek között azért, mert az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a kapcsolatot ápolni és gondozni kell, és minden nap tenni érte. Csernus Imre például egy virághoz hasonlítja a párkapcsolatot, amit a két fél közösen ültet – csak aztán általában az egyik azt hiszi, hogy a másik gondozza, a másik pedig, hogy az egyik. Daniel Shapiro, tárgyalástechnikai szakember ezzel a gondolattal kapcsolatban fogalmazta meg az egyik, ha nem a legfontosabb dolgot a témával kapcsolatban. Kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy

a leglényegesebb dolog a párkapcsolatban az értékelés.

A pedagógiában és a pszichológiában értékelésnek tekinthető mindenféle visszajelzés, visszacsatolás (legyen az verbális vagy nonverbális) a másik fél irányába. Így tehát maga a figyelem, az hogy meghallgatom a másik felet, részét képezi a boldog párkapcsolatnak. Ahogy az is, hogy elismerem és értékelem az illetőt.

szerelem párkapcsolat tipp csernus értékelés boldogság boldog

Ha például az egyik fél elmeséli, hogy ez és ez történt a munkahelyen – hívja fel a figyelmet Shapiro – nagyon nem mindegy, hogy hogyan reagálunk. Elkezdünk beszélni arról, hogy mi mit csináltam, elintézzük egy „tök jó”-val vagy miután meghallgattuk elismerő, dicsérő szavakat intézünk a partner felé? A kutatások azt mutatják, hogy

az értékelés hiánya az évek alatt egyre inkább tönkreteszi a kapcsolatot.

De hogyan értékeljük a másikat? Az egyik lényeges kritérium, hogy először is próbáljuk meg mindig megtalálni a jó dolgokat benne, koncentráljunk az értékeire vagy az adott szituációban előkerülő értékeire. A másik fontos dolog, hogy ne intézzük el egy-egy sablonos „ügyes vagy” vagy „ez nagyon jó” megnyilvánulással. Kérdezzünk és dicsérjünk változatosan!

Forrás: TechInsider

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Nincs füzet vagy tesicucc? Egyes! – Mi ezzel a gond?

Hiányzó füzet, vonalzó, vagy épp tesicucc – ismerős helyzet? És az, amikor a pedagógus reakciója erre egy elégtelen osztályzat? Valószínűleg már minden olvasó tapasztalta a tanári értékelés azon változatát, amiről tegnap jelent meg egy cikk az egyik ismert honlapon. Ez a törvényre és a szakállamtitkár véleményére alapoz, de van ennél fontosabb nézőpont is. Nevezetesen a pedagógia.

közoktatás pedagógiai értékelés egyes karó büntetés pedagógia iskola iskolai értékelés felszereléshiány

Forrás: www.takenbythewind.com

Tegnap jelent meg egy rövid, ám annál érdekesebb cikk a pedagógiai értékelés azon válfajáról, amikor is a tanár a hiányzó felszerelést vagy épp az órai beszélgetést egyessel bünteti. A cikk fő mondanivalója, hogy

az érdemjegy és az osztályzat nem lehet fegyelmezési/büntetési eszköz.

Ezt mondja a szakállamtitkár és ezt mondja a köznevelési törvényünk 54. § is, ám ezt sok pedagógus nem veszi figyelembe. Bizonyos szempontból érthető az ő álláspontjuk is, hisz mit kezdjenek azzal a gyerekkel, aki nem hozza el a felszerelését, így nem is tud részt venni érdemben a tanórán? Mit tegyen a tanár, ha több gyerek is ilyen módon „vonja ki” magát az órai munkából?

A válasz nem egyszerű. Induljunk ki abból, hogy egyáltalán

miért jelent problémát a jegyek fegyelmezési eszközként, büntetésként való alkalmazása? A rövid válasz: mert ezek a tanuló szaktárgyi tudását kell, hogy visszatükrözzék, így azonban éppen ezt torzítják.

Gondoljunk csak bele! Van egy feledékeny, ámde matematikából nagyon tehetséges tanulónk. Ha ő kap néhány egyest azért, mert mondjuk nem hozott körzőt vagy vonalzót, az az év végi érdemjegyét lefelé húzza. Például nem ötös lesz, hanem csak négyes. Azonban ez nem ad valós képet az ő matematikai tudásáról, amire ugyebár ezt a jegyet kapta. Ezt szaknyelven úgy mondják, hogy

a mérés-értékelés folyamatában a validitás (érvényesség) nem megfelelő, azaz nem azt mérjük és értékeljük, amit eredetileg szerettünk volna.

közoktatás pedagógiai értékelés egyes karó büntetés pedagógia iskola iskolai értékelés felszereléshiány

Forrás: http://www.addictinginfo.org/

A másik aspektusa a témakörnek a tanuló önmagáról alkotott képe, az ún. énkép. Ez alapvetően pozitív és negatív irányú lehet, ami nagyban befolyásol, hogy a tanár, hogyan értékeli a gyermeket.

Ha a tanuló énképe inkább negatív, akkor az azzal jár, hogy a kudarcélmények hatására lebecsüli a saját teljesítményét, tudását és önmagát. Mindez pedig megnehezíti a gyerek iskolai, majd később társadalmi beilleszkedését, ill. negatívan hat a fejlődésére.

közoktatás pedagógiai értékelés egyes karó büntetés pedagógia iskola iskolai értékelés felszereléshiány

Forrás: http://nancyebailey.com/

De akkor mi a helyes pedagógiai hozzáállás, eljárás ilyen esetekben? Elsőként fontos a helyzet mérlegelése. Egy testnevelőtanár nyilvánvalóan nem várhatja el, hogy a felszerelését otthonhagyó diák érdemben részt vegyen az óráján, míg mondjuk egy magyartanár egy füzetéről, könyvéről elfeledkező diáktól igen. Vagyis az utóbbi probléma megoldása egyszerűbb, az óra haladhat az eredeti célok szerint, legfeljebb a tanuló elővesz egy lapot vagy a mellette ülővel együtt dolgozik.

A testnevelő-példában már nehezebb a problémamegoldás, akárcsak akkor, ha bármely szakos tanár arra építi föl az óráját, amit a gyerek otthon hagy, elfelejt. Ilyenkor – ha lesarkítjuk – két típus van: akivel rendszerint ilyen jellegű probléma van és akivel nem. Az utóbbi nem olyan nagy probléma, előfordul az ilyesmi. Viszont akivel nem csak alkalomadtán történik meg, hogy otthon hagyja valamiét, annál valódi problémáról beszélhetünk.

Az ilyen helyzetekben a büntetés jó eséllyel nem éri el a célját. Vagy hidegen hagyja a gyereket (ilyenkor tökéletesen értelmetlen egy újabb egyest beírni, mert a helyzet nem fog változni), vagy pedig rosszul esik neki, igazságtalannak érzi, és az énképére negatívan hat.

közoktatás pedagógiai értékelés egyes karó büntetés pedagógia iskola iskolai értékelés felszereléshiány

Forrás: www.unhappymarriage.info

Gondoljunk bele, ha például szegény családból származik a gyermek, és nincs pénzük tornacuccra. Vagy ha 3-4 testvérével él egy szobában, és egyszerűen nem tud koncentrálni a feladatára vagy nincs rá ideje. Erről így nyilatkozik egy fiatal lány Oscar Lewis Sanhez gyermekei című könyvében:

Ahogy nőttem, egyre világosabbá vált előttem, hogy rengeteg dologba bele kell törődnie annak, aki egyetlen szobában lakik családjával. Én fantáziavilágban éltem, szerettem álmodozni, és ezért rettenetesen bosszantott, ha megzavartak álmodozásaimban. A testvéreim állandóan visszarángattak a valóságba: „Hé, mi van veled? Benarkóztál?” máskor meg az apám szólt rám: „Ébresztő! Szállj le a fellegekből! Mozgás, gyorsan!”

Tehát a legjobb, amit a pedagógus tehát ilyen helyzetekben, ha először megpróbál a szülőkkel és a gyerekkel is beszélni. Természetesen az egyértelmű, hogy nem mindegy hogyan teszi mindezt. Az elutasítás vagy az elfogadás nyelvén, mert – l. Gordon-módszert – ez kulcsfontosságú.

A blog követése Facebookon.

3 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek