Politikusaink híres festményeken

A Facebookon bukkantam rá ezekre a remekművekre. Híres festményeken szereplő alakok arcát egy ismeretlen művész lecserélte politikusaink sugárzó arcképeire. Az eredmény csodálatos. De hogy egy kis kulturális vonatkozása is legyen a dolognak, az eredeti festmények címe is szerepel a posztban. Ön vajon hány képet ismer fel?

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Tegnap jött velem szembe ez a poszt a Facebookon, és nem átallok megosztani a kedves olvasókkal., ugyanis szinte biztosan mosolyt fog csalni az arcokra. Mindamellett művészi szempontból sem utolsóak, és még egy kis játékra is alkalmasak: vajon mi az eredeti festmény címe és ki a festő?

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Grant Wood: Amerikai gótika (American Gothic)

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Jacques-Louis David: Napóleon a dolgozószobájában

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Diego Velazquez: Portrait of the Infanta Margarita Aged Five

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Diego Velazquez: A Dwarf Sitting on the Floor

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
El Greco: Férfi, kebelére tett kézzel (El caballero de la mano al pecho)

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Goya: Don Manuel Osorio Manrique de Zuniga

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Goya: A festő

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Alexandre-François Desportes: Self-Portrait as a Hunter

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Jan van Scorel: A fiú

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Jacques-Louis David: Marat halála

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Hyacinthe Rigaud XIV. Lajos

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Eredeti:
Holbein: Követek

Az utolsó kép érdekessége: az eredeti az egyik leghíresebb kép a festészetben, aminek oka, hogy a követek lába előtt láthatunk valami fura dolgot, amit egy torzított perspektíva segítségével állíthatunk helyre. Ön tudja, mit kapunk? (válasz ebben a posztban)

+UPDATE:
egy kedves blogolvasó küldte, még 2011-ben készítette ezt a remekművet:

festmény fidesz photoshop Orbán művészet kép festők

Jan van Eyck: Arnolfini házaspár

Képek forrása

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

Tanárok! Kihasználtak és felhergeltek titeket!

Hogy kik? Nem, most nem Soros György volt. Nem is a bevándorlók, bár nekik is közük van a dologhoz. Kitalálta már? Rövid cikk következik a sztrájkoló tanárok és a velük kapcsolatos kormányzati állásfoglalás kapcsán.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                

migráns pedagógussztrájk bevándorlók és pedagógusok tanár tanársztrájk tanárok MO fidesz kormányzati kommunikáció kormány kommunikációs csalfaságokA Fidesz ismét bevetette a már-már csúcsára járatott kormányzati kommunikációt. Ezúttal a következőt írták közleményükben:

„Tóbiás József és a szocialisták kormányzásuk alatt csökkentették a pedagógusok bérét és több tízezer pedagógust tettek utcára. Most is csak kihasználják és olyan balliberális civilszervezetekkel hergelik őket, akik eddig a bevándorlók mellett szerveztek tüntetéseket, nem a gyermekek és nem a pedagógusok fontosak számukra”

Azzal most nem kívánok foglalkozni, hogy az első mondat mennyiben igaz vagy sem. Nem párpolitikai érdekből, egész egyszerűen nem vagyok kompetens a témát illetően, és egyébként sem ez az érdekes számunkra. Sokkal inkább az, hogy mit állít a kormány idézett közleménye második mondatával.

Először is azt, hogy a szocialisták és a balliberális civilszervezetek csak kihasználják és hergelik a pedagógusokat. Ezzel implicit a következőt is kimondja: a pedagógusok irányíthatóak, manipulálhatóak. Ez persze elmondható szinte minden emberről, tehát végső soron igaz. Ámde: a pedagógusok nem ezért mentek ki az utcára, nem ezért álltak ki a szakadó esőben az oktatásért és legfőképpen nem ezért fogtak össze. Hanem azért, mert most telt be a pohár, eddig tűrtek.

migráns pedagógussztrájk bevándorlók és pedagógusok tanár tanársztrájk tanárok MO fidesz kormányzati kommunikáció kormány kommunikációs csalfaságok

Meggyőződésem, hogy ez egy, az ellenzéktől független lépés volt, egy nagyon bátor és önálló lépés, ami – habár elkerülhetetlen, hogy politikai vonatkozásai is legyenek – nem a politikáról szól.

A fő mondanivaló, hogy elég volt a társadalom és az oktatás szétzilálásából és tönkretételéből. Szeretnénk, ha az oktatásunk rendbe jönne, vagy legalábbis nem a szakadék felé tartana.

Az meg csak hab a tortán, hogy még a migránsokat is sikerült idekeverni, ráadásul szembeállítva őket a pedagógusokkal és a gyerekekkel. Gyakorlatilag a mondatszerkesztésből kitűnik az a mérhetetlenül manipulatív kommunikációs stratégia, amit a kormány alkalmaz. Figyeljük meg nagyon alaposan ezt a mondatrészt:

„olyan balliberális civilszervezetekkel hergelik őket, akik eddig a bevándorlók mellett szerveztek tüntetéseket,”

Tegyük fel, hogy elfogadjuk ezt az állítást (most az mindegy, hogy mennyire igaz vagy nem). És jön a csavar, a zseniális trükk (tényleg így gondolom): egy hiányzó kötőszó + a mondat további felének jelenidőbe történő áthelyezése. Íme:

"nem a gyermekek és nem a pedagógusok fontosak számukra."

migráns pedagógussztrájk bevándorlók és pedagógusok tanár tanársztrájk tanárok MO fidesz kormányzati kommunikáció kormány kommunikációs csalfaságok

Tá-dámmmm! Olvassuk össze! Bárhogy is kombinálunk, bárhogy is egészítjük ki a hiányzó részeket, a következőt fogjuk kapni.

Nem fontosak nekik a gyerekek és a pedagógusok (jelen), tehát/de/mert/és a bevándorlók voltak azok (múlt).

Azt látjuk, hogy a szembenállás mindenképp ott van, akármit is tegyünk. Ez így pedig egy borzalmas nagy megvezetés (ha finomkodni akarnék, és nem lennék biztos abban, hogy szándékos, azt mondanám, érvelési hiba).

A Fidesz hivatalos honlapján megtalálható mottóval (l. az említett közlemény oldalának fejléce) búcsúzom, egy apró kiegészítést hozzáfűzve:

Magyarország nem hagyja magát! Tanítani sem!

Aki lemaradt volna az eddigi történésekről, az OFOE honlapján olvashat egy nagyszerű összegzést.
 

A blog követése Facebookon.

3 Tovább

A zárványos szegregátumok húzzák le az oktatásunk színvonalát

Kósa Lajos nemrég nyilatkozott a közoktatásunkkal kapcsolatban. Bár ne tette volna...szerinte az oktatásunk jó irányba halad, két fontos lépés már megtörtént, a harmadik ezután jön: az integráció „dogmájának” átgondolása. Merthogy az oktatásunk színvonalát azok a bizonyos „szegregátumok, amelyek ilyen zárványos helyeken és struktúrában működnek”, na azok húzzák le.

kósa lajos fidesz szegregáció integráció szegregál korai szelekció szelekció közoktatás életpálya

Kósa Lajos két napja nyilatkozott az ATV esti műsorában, elsősorban oktatási kérdésekkel kapcsolatban. Ami rögtön szembetűnik, hogy a Fidesz frakcióvezetője vagy nincs tisztában a magyar közoktatás helyzetével vagy gátlástalanul hazudik, de mindenesetre iszonyú ostobaságokat beszél:

Szóval, lényegében megtudtuk Kósa Lajostól, hogy három lépésben fog megújulni az oktatásunk, amiből kettő már meg is valósult. Az első a KLIK-rendszer, a második a még most is zajló pedagógus-életpályamodell. Ezek nyilván zseniálisan működnek, azért lázadtak fel a pedagógusok, azért nincs kréta sem az iskolákban, ahogy fizetése se a tanároknak (a nagyszerű reformhadműveletről bővebben itt olvashat).

Végül a harmadik állomás ebben a sikertörténetben – kapaszkodjon meg a kedves olvasó – az integrációs kísérletek felszámolása lesz. Kósa megfogalmazásában:

„a harmadik lépés az az, hogy újragondoljuk azt a dogmát […] hogy kizárólag csak az integrált oktatási modell lehet Magyarországon, ami megvalósul”

Vagyis a hátrányos helyzetű tanulókat nem integráltan kellene oktatni – a Fidesz frakcióvezetője szerint – hanem szegregáltan, ami „a gyerekek érdekében történne”. Mindezt azért, mert Kósa szerint az integrációs oktatási modellről

„azt mutatják a felmérések és a statisztikák, hogy ez kudarc. Olyan olyan zárványok jönnek létre az oktatási rendszerben, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségeket újra termeik […] a magyar oktatási rendszer egésze […] rossz teljesítményt mutat, de ez azért megtévesztő, mert az átlagot ezek a szegregátumok, amelyek ilyen zárványos helyeken és struktúrában működnek, húzzák le – nagyon”

kósa lajos fidesz szegregáció integráció szegregál korai szelekció szelekció közoktatás életpálya

Oh, ha ezt Bourdieu vagy Bernstein megélhette volna! Az idézet első mondata nyilvánvaló hazugság, hiszen az összes kutatás és szakirodalom éppen az ellenkezőjét mondja az elhangzottaknak (l. pl. Kertesi és Kézdi tanulmányát). A gond az, hogy Magyarországon még mindig makacsul tartja magát az nézet, mely szerint a lassabban haladókkal külön csoportokban kell foglalkozni, hogy ne húzzák vissza a jobbakat. Ugyanígy a jobbakat is el kell különíteni azért, hogy kibontakoztassák tehetségüket, és gyorsabban fejlődjenek. Csak az probléma, hogy ez a felfogás – a statisztikák, kutatások alapján – elavult és téves. Elég csak a PISA-vizsgálatok eredményeire gondolni, ahol a legeredményesebb országok (pl. a sokat emlegetett Finnország) integráltan oktatnak, nem pedig szelektíven.

Továbbá igencsak elgondolkodtató, hogy az fel sem merül Kósa Lajos úrban, hogy nem az integrációs modell a rossz, hanem a kivitelezése, ami valljuk be, itthon egy cseppet sem lenne meglepő. Miféle integráció, kérem

az nem integráció, hogy 20 fehér bőrszínű tanuló közé berakunk 10 romát.

Az integráció nem erről szól, hanem arról, hogy – leképezve a társadalmat – vegyes osztályokat hozunk létre mindenhol, ahol foglalkozunk is a nehezebb helyzetben lévő gyerekekkel. Nem ám, hogy csak belökjük őket a „gyengébb, rosszabb” iskolákba. Az elitiskolákban ugyanúgy integrálni kellene az ilyen tanulókat, sőt: felmerül a kérdés, hogy jó-e egyáltalán, hogy vannak elitiskolák. A tehetőseknek biztosan.

kósa lajos fidesz szegregáció integráció szegregál korai szelekció szelekció közoktatás életpálya

A (korai) szelekcióval szembeni egyik érv, hogy

a képességek fejlődése nem egyenletes, hanem életkoronként változó egyazon tanulónál is.

Vagyis a képességek fejlettségi rangsorában számtalanszor helyet cserélnek a gyerekek (a pedagógiai gyakorlatban azonban ezt az iskola figyelmen kívül hagyja, ahogy Kósa Lajos is). Ennek következtében azt mondhatjuk, hogy a fejlődés korai szakaszában, például az iskolába való belépéskor lehetetlen megjósolni az elérhető végső tudás- és képességszintet. Ergo még akkor sem tudnánk különbséget tenni „jó” és „kevésbé jó” képességű gyerekek között, ha a pedagógusok esetlegesen rendelkeznének valamiféle objektív mérési módszerrel ehhez.

Fontos lenne a Kósa-félékkel tudatni, hogy az életpályamodell helyett érdemesebb lett volna egy olyan rendszert kialakítani, ami elismeri azt a többletteljesítményt, amely kétségtelenül a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás egyik velejárója. Nemcsak differenciáltan kell oktatni, hanem differenciáltan kell a pedagógusokat is bérezni, és akkor talán az országos átlagok is javulnak. Mert a szegregáció erősítésével biztosan nem fognak.


(Aki kíváncsi a fentiek sok-sok adattal, statisztikávval alátámasztott tudományosabb változatára, annak ajánlom Nahalka István blogbejegyzést ugyanerről a Kósa-féle ámokfutásról.)


 

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

Menekülj menekült, Magyarországon nincs maradásod!

Mit gondolnak a magyarok a menekültekről? Mennyire vagyunk elutasítóak és miért? Milyen érdekcsoportokat, személyeket gyanúsítunk a migráció támogatásával? Egy friss felmérés adataiból megtudtuk a választ. Megdöbbentő helyzetkép Magyarországról menekültügyben.                                                                                                                                                                 
terror terrorista menekült migráns menekültügy kormány fidesz kormányzati kommunikáció iszlám előítélet

Kép forrása: http://d.ibtimes.co.uk/

Úgy látszik, hogy a kormányzati kampány menekültügyben kezd célba érni: a magyarok egy jelentős része fél a bevándorlóktól és egyre többen hisznek el különféle konspirációs elméletek az üggyel kapcsolatban. Például, hogy a zsidók vagy Soros György személyesen áll a háttérben – derült ki a Medián HVG számára készített kutatásából. Nézzük a leglényegesebb adatokat!

Az első igen sokatmondó információ, hogy

a megkérdezettek 21%-a véli úgy, hogy a menekült kérdés a legfontosabb társadalmi probléma.

Csupán két dolgot találtak égetőbbnek a magyar emberek: a gazdasági helyzetet és a munkanélküliséget. Ezzel szemben az egészség- vagy oktatásügy jóval hátrébb szerepelt napjaink legmeghatározóbb problémáinak listáján. Persze a menekültügy valóban fontos társadalmi kérdés, már csak azért is, mert

a válaszadók 83%-a utasítja el a menekültek befogadását,

szemben a szeptemberben mért 66%-kal. Ennél is megdöbbentőbb, hogy

a magyarok 56%-a úgy gondolja, hogy a muszlimok fognak többsége kerülni Európában, mindezt úgy, hogy ránk kényszerítik a vallásukat és a kultúrájukat, 46 % pedig „elég valószínűnek” tartja, hogy hazánkat is eléri a terror.

Ez a fajta félelem nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük azokat az adatokat, hogy mennyire tartja a magyarság a menekülteket általában inkább követelődzőnek, agresszívnak. Szavazótáborok szerint nem meglepő módon a Jobbik áll az élen 83%-kal, akit a Fidesz szimpatizánsok követnek 68%-kal, majd a párt nélküliek 65-tel. Az MSZP hívei 40%-ban, az egyéb ellenzékiek 31%-ban gondolják ugyanezt, míg

a teljes népesség 63%-a tartja inkább követelődzőnek és agresszívnak a menekülteket.

És hogy kik szervezik és támogatják a menekülthullámot? A magyarok szerint bizonyos személyek, érdekcsoportok vagy országok. Például a zsidók és/vagy Soros György. A gyanúsítottak listáján szerepel még az Egyesült Államok, Izrael, és az Iszlám Állam.

Hogy miért rendkívül szomorú mindez? Azért, mert mindebből világosan látszik, hogy a választópolgárok milyen könnyedén manipulálhatóak. Nem kell más hozzá, mint megfelelő kommunikáció, egy jó ideológia és némi félelemkeltés.

Tény, hogy a menekültek között voltak terroristák. Ám ettől még nem minden menekült terrorista. Tény, hogy a menekültek között vannak agresszív és követelődző személyek is. De ettől még nem mindegyik menekült agresszív és követelődző. Az is tény, hogy rengeteg probléma van ebben az országban, és ahogy ez lenni szokott ilyen esetekben ezekért hajlamos az ember idegen csoportokat, személyeket hibáztatni. Létrehozva ugyanis egy külső ellenséget lehetőség nyílik a belső feszültség látszólagos feloldására, a frusztrációt – amit persze nem ez a csoport generál – az érintett csoport tagjaira kivetítve. De ez még nem oldja meg az eredeti problémát.

A blog követése Facebookon.

5 Tovább

Genderkötél nyakadon, Kövér László szabadon

Már két napja, hogy Kövér László gender-őrületétől hangos az internet. De mi is az a gender? Mit is akar Kövér a magyar férfiaktól és nőktől? Tényleg a nők önmegvalósításának csúcsa a szülés? Mire gondolhatott a szerző?                                                                                                                                                                       

kövér lászló gender fidesz gender-őrület társadalmi nem nők szülés szüljél férfi nemek nemi szerepek nemek harcaA FIDESZ nemrég tartott tisztújító kongresszusa nagy meglepetéseket tartogatott, pláne ami Kövér László beszédét illeti. A magyar Országgyűlés elnökének beszéde rendkívül nagy felháborodást váltott ki az emberek, különösen a nők körében, ami elsősorban ezen soroknak köszönhető:

„nem akarjuk a gender-őrületet, azt szeretnénk, ha fiaink férfiak lehetnének, a nők pedig szülhetnének […] Azt szeretnénk, ha a lányaink az önmegvalósítás legnagyobb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk”

De mi az a gender, és hogy függ össze azzal, hogy a fiaink férfiak legyenek, illetve hogy az asszonyaink szüljenek? A lányaink önmegvalósításának csúcsa tényleg a gyerekszülés? Lássuk hát, hogy mire gondolhatott, és hogy mit mondott Kövér László.

Amiről Kövér László beszélt, a gender egy angol eredetű szó, melynek alapvető jelentése:

társadalmi nem.

Ennek lényege, hogy a biológiai nemre ráépül (vagy inkább rátelepül) egy viselkedésmód a szocializáció során, ami a különböző embereket nővé vagy férfivá teszi társadalmi értelemben. Tehát a gender nem más, mint a társadalmi elvárásoknak megfelelő vagy társadalom által elvárt szereprepertoár, amit a szocializációnk során sajátítunk el. Hogy világos legyen:

az, hogy mi van az ember lába között biológiailag determinált, ám az, hogy ehhez milyen viselkedésformák társulnak már társadalmi elvárás,

amit a felnőttek fokozatosan tanítanak meg, közvetítenek a felnövekvő gyermek felé. A lányokat rózsaszín ruhába öltöztetik, a fiúkat kékbe. A lányok babáznak, míg a fiúk autóval játszanak.. A lányok sírnak, vagy inkább sírhatnak, de a fiúknak azt nem szabad, mert „milyen katona lesz úgy belőlük?” Ezek társadalmi elvárások, sztereotípiák, minták, melyeknek megfelelően nevelik a szülők gyerekeiket, ami teljesen természetes folyamat.

A fentiekből tehát az következik, hogy a gender lényegében az, amit a társadalom elvár a két nem képviselőinek tagjaitól. Kövér ezt abban látja, hogy a férfiak maszkulin vonásokat öltenek magukra, a nők pedig utódot hoznak a világra, és ezt az önmegvalósításuk csúcsának tartják. Ám arról megfeledkezik, hogy

a társadalom által elvárt szerepek mindkét nem esetében folyamatosan változnak, átalakulnak.

kövér lászló gender fidesz gender-őrület társadalmi nem nők szülés szüljél férfi nemek nemi szerepek nemek harcaTény: a nők szülnek. Ez biológiailag meghatározott, ez az ő biológiai szerepük része, a férfi erre nem képes. Ám az, hogy ez az önmegvalósításuk csúcsa legyen, finom szólva is nevetséges, lenéző és divatjamúlt felfogás – nem véletlenül váltott ki közfelháborodást. A nő ugyanúgy dolgozik, alkot és tudományos tevékenységet folytat, mint a férfi, miért lenne hát a szülés az önmegvalósításának csúcsa?

Ami pedig a férfiakat illeti, érdekesség, hogy már a 70-es évektől kezdődően megjelenik egyfajta feminin férfiideál. Első hangzásra paradoxnak tűnhet, de éppen a maszkulin vonásain dolgozgató férfiegyedek által történik mindez. Tudniillik az, hogy egy férfi foglalkozik a testével mint olyannal, az egy feminin jegy, ami nagyon sokáig a nők privilégiuma volt. A férfi a társadalmi szerepének megfelelően nem foglalkozott a testével, nem dolgozott a testén, nem nézte az izma formáját, nagyságát, csak végezte a dolgát: dolgozott és gyereket nemzett. Ám ezen időszak elmúlt, ráadásul egy aféle szerepfelcserélődésről beszélhetünk. A társadalmi szerepek mindkét nem esetében megváltoztak.

Összegzésképpen: nem az a gender-őrület, hogy a nő – urambocsá – nem a szülésben látja az önmegvalósítását. Nem is az, ha elfogadjuk, hogy női és férfi (amit egyébként nem tudunk meg, hogy mi az elnök úr szerint) szerep megváltozott. Hanem az, hogy olyan társadalmi szerepeket akar valaki rákényszeríteni emberekre, ami már évtizedek óta nem aktuális, és még ennek hangot is ad. Zárszóként pedig álljon itt József Attila Klárisok című versrészletének Knausz Imre által aktualizált átirata:

Rózsa a holdudvaron,
aranyöv derekadon.
Genderkötél,
genderkötél nyakamon.

(A "nőktől rettegő feminin férfi" dalaiból)

A blog követése Facebookon.

1 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek