Ne szüless rossz családba, mert lerontod a PISA-eredményeinket!

Miután a PISA-sokk nagyjából lecsengett, az oktatási államtitkár elmondta, hogy mik a tanulságok, illetve min kell változtatni a jövőben ennek kapcsán. Palkovics László nyilatkozatában sok érdekes dolgot fogalmaz meg, többek között a családi háttér és a rossz eredmények kapcsolatáról. De miben van igaza és miben téved?                                                                                              

közoktatás iskola oktatás tanítás tanulás nevelés MO oktatásügy szocializáció kultúra

Az oktatási államtitkár, Palkovics László interjút adott a HVG-nek, amiben az egyik fő témakör a tavalyi PISA-mérés lesújtó eredménye. Az adatokból jól látszik, hogy a magyar diákok kompetenciái drasztikus ütemben és mértékben romlanak. Ezzel kapcsolatban a legfőbb kérdés, hogy min kell változtatnunk, mit lehet tenni ennek megfékezésére vagy legalább mérséklésére. Palkovics a következő választ adta a kérdésre:

„A módszertan nyilván fontos – valóban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanultak alkalmazására, de úgy, hogy közben a tantárgyi tudás is megmaradjon –, de nem elég a NAT tartalmán vagy a lexikális tudás és képesség-készség arányain változtatni. A mérés fontos tanulsága az is, hogy az eredmények mennyire erősen függenek a családi háttértől, tehát a jó és méltányos oktatáshoz való hozzáférésen is javítani kell. Egyébként nemcsak a PISA-ra, hanem az országos kompetenciamérésre és a TIMSS-felmérésre is igaz volt, hogy nagyon magas azon gyerekek aránya, akik azért nem jól teljesítenek a méréseken, mert a családi háttérindexük alacsony. Vagyis ezekben a családokban nem a tanulás az első.

közoktatás iskola oktatás tanítás tanulás nevelés MO oktatásügy szocializáció kultúra

Kép forrása: MTI / Marjai János

Kétségtelen, hogy Palkovicsnak igaza van abban, hogy a készség- és képességfejlesztés az egyik, illetve a méltányosság és esélyegyenlőség megteremtése a másik kulcs a probléma orvoslásához. Abban is igaza van, hogy az ilyen és ehhez hasonló méréseken valóban azok a tanulók szoktak rosszul szerepelni, akiknek a családi hátterük (szocio-ökonómiai státuszok – SES) nem éppen a legkedvezőbb. Azonban egyetlen „aprócska” dolgot elfelejtett az oktatási államtitkár megemlíteni (pl az utolsó két mondat között):

a családi háttérből származó különbségeket, a különféle hátrányokat az iskolának (tágabban: az oktatási rendszernek) figyelembe kell(ene) vennie, és mérsékelnie kell(ene) azokat.

Csakhogy ez nem történik meg. Az iskola(rendszer) nem vesz tudomást a különbségekről. Azok a pedagógiai eljárások pedig, amelyek nem vesznek tudomást ezen különbségekről (tehát minden nem differenciált pedagógiai eljárás) a gyerekek közötti különbségek fokozódásával jár. És ezt támasztják alá a témával kapcsolatos statisztikai adatok is, melyek tanulsága dióhéjban:

a magyar iskolarendszer meglehetősen szelektív.

Ez azt jelenti, hogy azok a gyerekek, akik rosszabb családi körülmények közül érkeznek, nagyon jó eséllyel kevésbé lesznek sikeresek a tanulmányaikban, beleértve a továbbtanulást is (ez a különféle tesztekre is áll). De nem azért, amit Palkovics nyilatkozatában sugalmaz; nem azért, mert rosszabbak a képességeik vagy butábbak.

Azért teljesítenek rosszabbul a rosszabb családi háttérrel rendelkező gyerekek, mert az elsődleges szocializációjuk során más kulturális normákat, értékeket, más tudást sajátítottak el otthon, mint amit az iskola elvár és számon kér tőlük. Egy olyan tudást, amivel ők nem rendelkeznek szemben a jobb családi körülményekkel rendelkező társaikkal.

közoktatás iskola oktatás tanítás tanulás nevelés MO oktatásügy szocializáció kultúra

Vagyis az iskolában elsajátított tudás (formális) gyakran konfliktusba kerül a diák mindennapi tapasztalatai, családi szocializációja által elsajátított tudással (nem formális). Ennek oka, hogy e kettő szerkezetében eltér egymástól. Ennek a folyamatos konfliktuslehetőségnek az iskola mint a kulturális ismeretátadás, ismeretátörökítés intézménye tudatában van, ám a konfliktus megjelenítésére és feloldására nem biztosít megfelelő keretet. És – ahogy azt a kutatások egyértelműen és egyöntetűen mutatják – ha az ilyen kognitív konfliktusok feloldatlanul maradnak, tévképzetek forrásaivá válnak, ezáltal iskolai kudarcokhoz, az optimális teljesítmény akadályozásához vezetnek.

Zárszóként és kapcsolódva az interjú további részeihez. A méltányosság és az esélyegyenlőség megteremtése nem azt jelenti, hogy ugyanazt várjuk el minden gyermektől vagy hogy ugyanazokat a feltételeket biztosítjuk minden tanulónak. Az esélyegyenlőség ott kezdődik, hogy a tanulók közötti különbségeket (legyenek azok kulturális, szociális vagy épp nyelvi különbségek) figyelembe vesszük. Mert – szól az Einsteinnek tulajdonított, ám bizonytalan eredetű idézet – „ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy hogy tud fára mászni, abban a hitben élheti le az életét, hogy ő egy tehetségtelen idióta”.

közoktatás iskola oktatás tanítás tanulás nevelés MO oktatásügy szocializáció kultúra

A blog követése Facebookon.

37 Tovább

Mi az a nyelvi erőszak?

Az erőszaknak sokféle megjelenési formája létezik. Ezek közül az egyik legérdekesebb a verbális vagy nyelvi erőszak. Mi az a nyelvi erőszak és hogyan valósulhat meg? A káromkodás nyelvi erőszak? Mi a különbség a férfiak és nők között a témában? És az egyes kultúrák között? Általános ismeretterjesztő egy mindenki számára ismert, ám kevésbé tudatosított erőszakformáról.   

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Kép forrása: http://www.adforum.com/

(Először is egy rövid magyarázat a témát, illetve a blog előző havi szünetelését illetően. A kihagyás oka a disszertációírás volt, ahogy a téma alapja is - részben. Nyelvi diszkriminációval foglalkozom, ennek kutatása során többek között a nyelvi agresszióval kapcsolatosan is olvastam néhány tanulmányt az elmúlt hónapokban. A versenykiírást látva pedig jó ötletnek tűnik kamatoztatni ezen ismereteket.)

Az agresszió és erőszak kutatásával sok-sok tudományterület foglalkozik a pszichológiától kezdve az etológiáig. A nyelvészet sem kivétel ez alól, jóllehet itt elsősorban a verbális úton megjelenő agresszió képezheti a vizsgálódások tárgyát. A probléma csak az, hogy a nyelvi agresszió körülhatárolása közel sem olyan egyszerű feladat, mint pl. a szociálpszichológiai értelemben vett erőszaké.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

A nyelvi erőszak általános meghatározás szerint

olyan szóbeli viselkedésforma, melynek során a beszélő szándéka az, hogy a megnyilatkozása tartalmával és/vagy minőségével (pl. hangerő, stílus) egy másik személyt bántalmazzon, szidalmazzon, megsértsen.

Ez persze már ősidők óta jelen van az ember hétköznapjaiban. A különböző érzelmek (pl. a harag, düh, de akár az öröm is) vagy épp a tehetetlenség nyelvi síkra történő átültetése is ily módon jelenik meg. Csakhogy a káromkodás vagy a durvább stílus még nem feltétlen tekinthető nyelvi erőszaknak. Ennek oka, hogy

a nyelvnek különböző funkciói vannak és a különböző szituációkban ezek a funkciók más-más súllyal bírnak.

Például. Ha valaki rácsap a kezére egy kalapáccsal, akkor az gyakran káromkodáshoz vezet, de az illetőnek nem állt szándékában mások sértegetése. Vagy: egyes káromkodások egy-egy társaságban, csoportban a csoportidentitás kifejezőeszközei, nincs bántalmazó vagy sértő szerepük.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Vagyis az egyik feltétele a nyelvi erőszaknak, hogy ugyanúgy sérülést okozzon a bántalmazott félben, mint a fizikai erőszak. Természetesen ez esetben nem testi, hanem lelki sérülés lesz a kimenetel – ám ettől még ugyanúgy fájdalommal jár (sokszor még nagyobbal is, mint a fizikai erőszak). Így mondhatjuk, hogy a nyelvi erőszak éppúgy elítélendő, mint bármely más erőszakforma, vagy ahogy a témával foglalkozó egyik kutató fogalmaz:

„a másik ember lelki terrorizálása, önmagáról alkotott képének verbális megsemmisítése, önértékelése alapjául szolgáló vonatkozásainak és attribútumainak (pl. szerelmi és családi kapcsolatok, vallás, etnikai eredet) szisztematikus negatív verbalizálása pszichikai bántalmazásnak minősül”

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

A verbális agresszió számos formában megjelenhet. Egyrészt alapvetően a közlés tényleges tartalmában, valamint a közlés módjában: abban amit mondunk és ahogy mondjuk. Másrészt, lehet ez az agresszió direkt és indirekt. Direkt agresszió például a csúfolás, a beszólás, minősítés, káromkodás. Indirekt ezzel szemben például a hazugság, a rágalmazás vagy a rosszindulatú pletyka. Ezek azért is nagyon problémásak, mert sokszor nem is tekintjük erőszaknak, hogy verbális agresszió áldozatává vált az illető.

Egyes kutatók elkülönítik még a verbális agresszió passzív és aktív változatát. Az előbbi azt jelöli, amikor a kommunikációban részt vevő felek egyike nem válaszol, megtagadja a válaszadást, ezzel szándékosan okozva sérülést a másiknak (aktív változat nyilván minden egyéb).

Ezzel függ össze Erving Goffman szociológus arc vagy arculat fogalma. Az arculat az ő szociálpszichológiai értelmezésében az az énkép, amit a beszélők magukról mások felé szeretnének közvetíteni. Ennek fenntartására folyamatosan figyelni kell, mivel az arculat sérülékeny, rombolható (és egyben vissza is építhető). Ez a rombolhatóság a nyelvi erőszak által nagyon gyakran meg is valósul – ezt hívják arculatromboló tevékenységnek.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Végezetül érdemes kitérni az egyes emberek és embercsoportok közötti különbségekre. Általánosságban az emberiség egészére jellemző a nyelvi agresszió, erőszak, ám lényeges eltérések mutatkoznak kultúránként, társadalmanként, társadalmi csoportonként, és így tovább. Például több (néprajz)kutató szerint a dél-amerikai yanomamók a legagresszívebbek, míg az afrikai busmanok a legkevésbé azok. Az egyes társadalmi csoportok közül a leggyakoribb a nyelv erőszak előfordulása: a fiatalok körében, a katonaságnál és a börtönben

Közismert továbbá, hogy a férfiak többet élnek a nyelvi agresszióval, mint a nők, és másként is viszonyulnak a káromkodáshoz. Azonban ez nem igaz minden társadalomra: például Madagaszkáron a nők beszéde tartalmaz több erőszakos megnyilvánulást. És ne feledjük, hogy a rosszindulatú pletykálkodás és a hírbehozás szintén a nők beszédére jellemzőbb, akárcsak a passzív agresszió. Ezzel kapcsolatban pedig az a legérdekesebb, hogy a kutatások tanulságai szerint a nők az említett nyelvierőszak-formákat nem a férfiakkal folytatott beszélgetésük során alkalmazzák gyakrabban, hanem más nőkkel szemben.

Idézet forrása:
Kegyesné Szekeres Erika 2008: Verbális agresszió és nemi sztereotípiák. In: Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben. Eger, EKF Líceum Kiadó, 61–90.

A blog követése Facebookon.

8 Tovább

Milyen gyakran kell(ene) mosnunk a különféle ruháinkat?

Ha mosásról van szó, akkor egyes ruhadaraboknál egész egyértelmű a helyzet, ami a mosás gyakoriságát illeti. Azt például mindenki tudja, hogy a fehérneműket egyszer hordjuk, utána mossuk. De mi a helyzet mondjuk a zakóval vagy a szoknyával? Milyen gyakran mossuk a kabátokat vagy a pizsamánkat? Íme a válasz.

ruha mosás

 

Arról már volt szó itt a blogon, hogy milyen gyakran kellene ágyneműt vagy törölközőt cserélnünk, ám az egyes ruhadarabokkal még nem foglalkoztunk. Vajon hányszori viselés után kellene a szennyesbe dobnunk az egyes ruhaneműket? A TechInsider munkatársai szerint a következő a helyzet a témát illetően:

Egyszer vesszük föl, aztán mosás:

  • póló és top
  • zokni
  • fehérnemű
  • harisnya
  • fürdőruha
  • selyemruhák

1-2 alkalom után mossuk:

  • ing
  • blúz

2-3 alkalom után mossuk:

  • melltartó
  • rövidnadrág
  • (egybe)ruha
  • selyem- és pamutpulóver

3-4 alkalommal hordjuk, aztán kerül a mosógépbe:

  • pizsama
  • gyapjúzakó

4-7 hordás után mosás:

  • szintetikus anyagú öltöny (4-5 alkalom)
  • szoknya (5-7 alkalom)
  • pamutpulóver (5-7 alkalom)

Több alkalom után:

  • nadrág
  • sapka, sál, kesztyű (szezononként 3-5 alkalommal mossuk)
  • kabátok (szezononként 2 alkalommal)

Hogy mi mindennek az alapja? Egészen egyszerűen higiéniai szempontból célszerű ilyen sűrűn a szennyesbe dobnunk a különféle ruhadarabokat. A különféle szagokon és szennyeződéseken túl jó néhány baktérium is előszeretettel telepszik meg az egyes ruháinkon – annak függvényében, hogy ezek milyen mértékben, illetve hol érintkeznek a testünkkel.

 

A blog követése Facebookon.

1 Tovább

Tudta? Így verik át a menekültplakátok

Egyszerű tippek és fortélyok következnek az idegengyűlölet kialakítására, fenntartására és gerjesztésére. A párizsi merényletet bevándorlók követték el? A bevándorlási válság kezdete óta több mint 300-an haltak meg terrortámadásban? És emelkedik a nők elleni zaklatások száma is? Lássuk, hogy vezetnek meg a kormányplakátok!                                                                                                                                                                                                                                                                                  

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet

Kép forrás: 444.hu

Pár napja jelentek meg a bevándorlással kapcsolatos népszavazást felvezető plakátok (pontosabban plakáttervek). Ezek a közpénzből elkészült demagóg üzenetek – melyek néhány napon belül felváltják a kormány korábbi üzeneteit – remekül illeszkednek a Fidesz csúcsra járatott kormányzati kommunikációjába, és nem mellesleg nagyszerűen segítik elő az idegengyűlölet további fokozódását. De lássuk, milyen lenyűgöző eszközöket vetnek be a kormányon lévők a választópolgárok urnákhoz való elcsalogatásához.

1. Balladai homály

„Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni” – hívja fel a figyelmünket az egyik plakát szövege. Félelmetes, nemde? Egy városnyi bevándorló, ráadásul illegális. No de mennyi az annyi? Mennyi az a városnyi? Pálházán például 1060 fő lakik, míg Szegeden több mint 160-szor annyi.

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet

Nagyon jó politikai-kommunikációs eszköz, amikor nem mondunk konkrétumokat, helyette homályosan fogalmazunk (természetesen a saját érdekünknek megfelelően). Az említett feliratnál például azon kívül, hogy nem tudjuk meg, mennyi az „egy városnyi”, nem világos az időtartam sem. Ennek a módszernek pedig az az előnye, hogy nehéz vele vitába szállni.

2. Látszatösszefüggések, hamis ok és okozat

Ha az érvelés azt sugallja, hogy mivel A-t B követi, B oka csakis A lehet, akkor az úgynevezett hamis ok és okozat nevezetű érvelési hibáról. A probléma, hogy csak azért, mert két eseménynek, adatnak van némi köze egymáshoz, még nem feltétlenül okozta az egyik a másikat. Bár a kormány nyilván másképp gondolja mindezt:

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet

Önmagában abból a tényből, hogy egyre több bevándorló kerül Európába, még egyáltalán nem következik, hogy ezek az emberek mind nőmolesztálók vagy terroristák (pláne nálunk). Ahhoz, hogy ilyen konklúziókat levonhassunk, jóval mélyrehatóbb vizsgálatra lenne szükség: nem elég csupán két eseményt időrendi sorrendbe állítani, majd abból sejtetni egy, a céljainknak kényelmesen megfelelő törvényszerűséget. (Emellett további adalék, hogy a fenti plakát üzenetének alátámasztására semmiféle statisztikai adatunk nincs).

3. Egyszerű, mezei hazugság

A harmadik kormányzati eszköz vagy módszer valószínűleg senkit sem lep meg. Ebben semmi újdonság nincs, már nyilván mindenki hozzászokott a tényhez, hogy a politikusok, a kormányzati szóvivők hazudnak, akár csak ezen plakátok szövegei. Lássunk egy példát:

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet2015. november, Párizs: 128 áldozat
2016. március, Brüsszel: 34 áldozat
2016. július, Nizza: 84 áldozat

Ez így összesen 246 halálos áldozatot jelent, ami természetesen rendkívül tragikus.

A probléma az egész plakátkampánnyal mindezeken túl, hogy mondanivalója és célja nem más, mint az abszolút, gátlástalan idegengyűlöletet magyar fejekbe történő bevésése. Ez szemmel láthatólag igen hatékonyan működik. Sajnos.

Képek forrása: kormany.hu

A blog követése Facebookon.

53 Tovább

„A tanulás...ne sugalljuk azt, hogy szórakozás” – avagy állítsátok meg Balázs Gézát!

Ne sugalljuk azt, hogy a tanulás szórakozás, mert az élet sem az? Nincs értelme az élményközpontú tanulásnak a magyar közoktatásban? Legyen az iskola szenvedés, ha már az élet is az? Balázs Géza egy előadásának rövid részlete került fel az internetre. Van baj, nem is kicsi, pláne, hogy ez az ember igen nagy befolyással bír. Remélhetőleg pedagógiai kérdésekben kevésbé, mint nyelvészetiekben.

Balázs Géza oktatás közoktatás MO pedagógia tanulás tanítás

Az élményalapú pedagógiáról fogalmazott meg elég markáns véleményt Balázs Géza, ami két napja került fel az internetre (egy kiváló nyelvész, Kálmán László jóvoltából). Íme:

Nehéz szavakat találni. A felvételből két dolog tűnik ki világosan, egyrészt a stílusnak, másrészt a tartalomnak köszönhetően:

1. Balázs Géza az élményalapú pedagógiától elborzad, mert a tanulás nem szórakozás, ahogy az élet sem az.

2. Balázs Géza az élményalapú pedagógiától különösen elborzad, ha az nyelvtanórán jelentkezik.

Tehát B.G. szerint a tanulásnak nem szabad szórakoztatónak vagy játékosnak lennie, mert hiszen az élet sem az! Értik, ugye? Ha az élet kínlódás és szenvedés, akkor erre készítsen fel az oktatás is, és hát mi ennek a legjobb módja? Természetesen, ha a tanulás is kínlódás és szenvedés.

Hol hibádzik B.G. gondolatmenete? Egyfelől azt mondja, ne sugalljuk azt, hogy a tanulás szórakozás, mert az élet sem az. Na már most, azért mert az élet nem szórakozás, attól még a tanulás lehet az, a kettő között ilyen vonatkozásban nincs kapcsolat, és egyébként is: az élet nehézségeire, kihívásaira játékosan is fel lehet készíteni a diákokat. Különösképpen, ha belegondolunk abba az elsőre csak kevesek számára szembeszökő dolgoba, hogy: ők bizony gyerekek. (Arról nem is beszélve, hogy az életnek csak egy része tartozik a „nem szórakozás” Balázs-féle kategóriájába).

Balázs Géza oktatás közoktatás MO pedagógia tanulás tanítás

Másfelől érdemes elgondolkoznunk az állítás azon aspektusán, hogy B.G. ezzel tulajdonképpen az életre szeretné felkészíteni a gyerekeket. Ez nem egy rossz ötlet, már pár száz éve is megfogalmazódott néhányakban. No de az lenne a legjobb módja ennek, hogy ha az élet idehaza egy kínlódás, akkor az iskolai is legyen az? Ez nagyjából olyan, mintha úgy készítenénk és világosítanánk fel a gyerekeinket az erőszakos cselekményekre, cselekményekről, hogy jól megverjük őket, vagy elvesszük az értékeiket.

Az meg csak hab a tortán, hogy épp a nyelvtanóra szórakoztatóvá tételén akad fenn a nyelvművelő úr. Tudniillik a nyelvtan az egyik, ha nem a legkevésbé kedvelt tárgy ma Magyarországon. Miért? Éppen azért, mert a legkevésbé szórakoztat, távol áll a gyerekektől, mivel rengeteg elvont szabályt kell megtanulniuk, ahelyett, hogy játékos formába öntve – merthát a nyelvészeti dolgokkal elég sok ilyet lehet (l. pl. szituációs gyakorlatok a stílusnál, különböző szövegek átírása, reklámszöveg készítése, internetes kommunikáció és a helyesírás összekapcsolása) – tanulnának. A grammatikai szabályok magoltatása helyett a kommunikációt kellene a középpontba állítani, már csak azért is, mert jóval több haszna van, mint az előbbinek. És ha ilyen irányba tolódna a nyelvtanóra, az minden kétséget kizáróan sokkal élményalapúbbá tenné az egészet – ez azonban B.G. szerint nem jó irány.

Balázs Géza oktatás közoktatás MO pedagógia tanulás tanítás

Zárásképp. Nem az a baj, hogy Balázs Géza hülyeségeket beszél (nyelvészettel és pedagógiával kapcsolatban egyaránt). A baj az, hogy olyan pozícióból teszi mindezt, amiben semmi keresnivalója: egy ennyire tudománytalan és társadalmi szempontból káros nézeteket valló embernek nem lenne szabad például a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vagy a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda elnökének lennie (csak, hogy néhányat említsek). Azért nem, mert amit a Balázs Géza-félék képviselnek – amellett, hogy pedagógiailag és nyelvészetileg elképesztően tudománytalan és elavult – hihetetlenül káros a társadalom egészére nézve, ugyanis a társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek növekedését legitimálja. Ehhez pedig kap egy intézményi hátteret iszonyú anyagi támogatással, ami nemcsak, hogy elősegíti azt, hogy az ehhez hasonló baromságait terjessze, még a jó szándékú, a társadalom jobbá tételén igyekvő emberek munkáját is megnehezíti, ellehetetleníti (pl. társadalmi méretű agymosással a médiaszerepléseken vagy a pályázati pénzek számukra kedvező irányba való terelgetésén keresztül).

A blog követése Facebookon.

4 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek