Testbeszéd és hazugság: amikor a testünk árul el

Beintő ujj a combon, féloldalas vállrándítás, orr megérintése – néhány példa azok közül, amikor a testünk arról árulkodik, hogy nem mondunk igazat. Mik lehetnek a hazugság egyértelmű jelei a testbeszédben? Hogyan vehetjük észre ezeket? Melyik nem képviselői érzékenyebbek ezekre és miért? Minden, amit a hazugság és a testbeszéd kapcsolatáról tudni érdemes.

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majom

A testbeszéd nem más, mint az ember érzelmi állapotának a leképezése, megjelenítése vagy megjelenése. Aki fél vagy feszélyezve érzi magát, összefonja a karját és/vagy a lábait. Bizonyos szögben felhúzott felső ajak és a szemöldökök találkozásánál összeráncolt orr megvetést fejez ki. Számtalan ezekhez hasonló példát lehetne még sorolni. Mi most azokkal fogunk foglalkozni, amik akkor jelennek meg, ha az illető nem mond igazat. De vigyázzunk! A testbeszéd értelmezése erősen kontextusfüggő, ahogy a Pease szerzőpáros fogalmaz:

„Apró figyelmeztetés: ha valaki téli fagyban a buszmegállóban áll és szaporán dörzsöli a tenyerét, nem feltétlenül azért teszi, mert számít a busz érkezésére. Egyszerűen fázik a keze”

Tanult vagy öröklött?

Játszunk egyet! Fonja össze a karját, majd nézze meg, hogy melyik van fölül, a jobb vagy a bal. Most cserélje meg a karját. Valószínűleg úgy érzik, hogy az egyik pozíció sokkal kényelmesebb, természetesebb volt a másiknál. A tipp, hogy ez a kényelmesebb pozíció az olvasók többségénél az jelentette, hogy a bal karjuk volt fölül. Miért? A statisztikák szerint tíz emberből hétnél így van. Ne de örökletes ez a gesztus vagy tanult?

A testbeszéd tanult vagy öröklött mivoltának a kérdése már nagyon régóta foglalkoztatja a tudósokat. Abban gyakorlatilag teljes az egyetértés, hogy

egyes testi jelzések (ilyen az alapvető érzelmek, pl. a mosoly) velünk születnek, míg másokat tanulunk (pl. a felfelé mutató hüvelykujj).

Ez azt is jelenti, hogy testbeszédünk egyes elemei egyetemesek, azaz mindenkinél – kultúrától, országtól, nemtől stb. függetlenül – azonosak. Ám akadnak olyanok is, melyek csak az adott kultúrában vagy adott csoportnál értelmezhetőek, például a felfelé mutató hüvelykujj. Ez nálunk azt jelenti „jó”, de a japánoknál az „öt” kifejezésére használják, míg a görögök ezzel annyit üzennek, hogy „kapd be!”.

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majomAki örül vagy boldog, az mosolyog. Aki dühös vagy haragszik, az ráncolja a homlokát és felhúzza a szemöldökét. A vízszintes fejrázás a „nem”, míg a függőleges az „igen” jele. Ezek univerzálisak, vagyis minden embernél azonosak. Ebből következik, hogy a hazugság leleplezésére kiváltképpen alkalmasak.

Három majom

A testbeszéd olvasásához, megértéshez egyszerre kell figyelnünk a hallottakra és a látottakra (és természetesen az adott körülményekre). Ez azért igen nehéz feladat, mert a legtöbbünknek a test jelzéseiről fogalmunk sincs. Nem tudjuk, nem értjük, hogy mi a fura partnerünk kommunikációjában, így könnyen át is siklunk a test árulkodó jelein. Annak ellenére történik mindez, hogy a személyes beszélgetéseink során az üzenetek nagyobbik része nem verbális úton jut el a partnerhez.

Egyik klasszikus hazugságra utaló jel a testbeszédben az úgynevezett féloldalas vállrándítás, ami gyönyörűen megmutatkozik például Kósa Lajos egyik nyilatkozatának végén (0:44-nél):

Egyáltalán nem bízok abban, amit most mondtam – nagyjából ezt jelenti Kósa Lajos vállrándítása. A test ellentmond a beszédnek, a testbeszéd elárulja a használóját.

Mint látszik, ezen gesztus csupán a másodperc töredékéig látható. Egyrészt ezért nehéz beazonosítása, másrészt mert nem erre figyelünk. Az előbbieknél tovább tart és könnyebb is megfigyelni a három majom (nem hall, nem lát, nem beszél [rosszat]) által jelképezett jelzéseket. A mód, ahogy a kezüket az arcukra teszik, egybeforrnak az emberi csalások, hazugságok során alkalmazott gesztusokkal. Ugyanis ha hazugságot vagy csalást látunk, hallunk, beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk eltakarni a szemünket, fülünket vagy a szánkat.

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majom

Sok gyerek akár mindkét kezét is a szája elé kapja, amikor hazudik. Azonban ahogy idősödik ez már egyre kevésbé lesz jellemző, a gesztus felgyorsul, módosul, ezáltal veszít nyilvánvalóságából. Ám változatlanul előjön, ha az ember hazudik. Az arc megérintése – elsősorban az orr, fül és száj testrészeken vagy azok környékén – az említett gyerekkori mozdulatnak a maradvány. Az orrdörzsölés, a fül megérintése, a bajusz megsimítása – mind-mind erre utalnak. Persze kontextus nélkül nyilván nincs értelme hazugságról beszélni (lehet, hogy csak viszket az ember füle), de azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi a 6 leggyakoribb ilyen jellegű hazugsággesztus:

1. Száj eltakarása (ujjal vagy egész tenyérrel, ököllel)
2. Orr megérintése (általában apró dörzsölés)
3. Szem(héj) dörzsölése
4. Fülmarkolás
5. Nyakvakarás a fülcimpa alatti részen
6. Gallérhúzogatás

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majom

Emblémák

Az emblémák abban különböznek a többi gesztikulációs jeltől, hogy nagyon jól és pontosan körülhatárolt jelentésük van egy-egy kulturális csoporton belül. Embléma például a beintés, a bólintás vagy a vállvonás, amik jelentését senkinek sem kell magyarázni. Ezek szavak helyett is használhatóak, és szinte mindig direkt módon használjuk őket. Kivéve, amikor hazudunk.

Paul Ekman (ő a hazugsággal kapcsolatos kutatások egyik, ha nem a legfontosabb alakja, illetve a Hazudj, ha tudsz sorozatot főszereplőjét róla mintázták) vizsgálatából az derült ki, hogy a harag vagy düh titkolásánál megjelennek olyan emblémák, mint például a beintés. Ezt abban a kísérletben vette észre, amikor az egyik professzorát arra kérte, hogy beszélgessen pszichológus hallgatókkal olyan kérdésekről, amelyek érzékenyen érintik őket. Például, hogy mi a tervük az egyetem elvégzése után vagy hogy voltak-e már beutalva pszichoterápiára. Egyetlen csavar volt a dologban: nem lehetett jó választ adni, a hallgató mindenképp szidást, megfeddést kapott. Ekkor figyelt fel Ekman arra, amit sem a diák, sem a professzor nem vettek észre: az első alany közel egy percig tartotta a középső ujját a professzor irányába, kezét az ölében tartva. Azok az érzések (a harag, düh és némi tehetetlenség), melyeket akaratlagosan megpróbált leplezni, így jelentek meg testbeszédében.

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majom

Az emblémák, amikor nem akaratlagosan jelentkeznek, akkor vagy töredékesen jelennek meg (pl. töredékes vállrándítás) és/vagy nem a szokásos helyükön (pl. beintésnél az ölben, lábon, nem a mellkas-nyak előtti zónában). Az észrevétel azonban nehéz, nyilván azért, mert a prezentációs zóna, ahol a megjelenés várható, kiesik a látókörünkből.

Férfiak és nők közötti különbségek

És hogy melyik nem képviselői a tehetségesebbek a testbeszéd értelmezésében? A válasz természetesen: a nők (erre utal egyébként a közismert női ösztön kifejezés). A nők ösztönös adottsága, hogy erőteljesebben, a részletekre koncentrálva figyeljék az apróbb testi jeleket. Valószínűleg azért van ez így, mert ősidők óta ők töltenek jóval több időt a gyerekekkel, így hozzájuk alkalmazkodva kénytelenek voltak jó testbeszédolvasók lenni. Nem tehetik meg azt, hogy ne kísérjék figyelemmel a csecsemő apró rezdüléseit, és ne tudják. értelmezni azokat. És valószínűleg ezért bukik le a legtöbb férfi hazugságnál, és ezért vezetheti a legtöbb nő az orránál fogva őt.

Felhasznált irodalom
Allan Pease, Barbara Pease (2006): A testbeszéd enciklopédiája, Park Könyvkiadó, Budapest
Paul Ekman (2010): Beszédes hazugságok. A megtévesztés árulkodó jelei a politikában, az üzletben és a házasságban, Kelly, Budapest.

A blog követése Facebookon.

5 Tovább

A sikertelen ember 12 szokása

Az ember életében nagyon sok szokás és különféle minta működik, melyekről sokszor nem is tudunk. Ezek közül jó néhány biztos záloga a sikertelenségnek, legyen szó munkáról vagy épp párkapcsolatról. És ön? Sikeresnek vagy sikertelennek érzi magát? Ha az utóbbi, akkor különösen hasznos lehet a következő poszt. Ha ez előbbi, akkor is.                                                                      

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

Minden ember számos jó és rossz szokással rendelkezik. Van, aki nem hajtja le az ülőkét, egyesek mindig ugyanakkor kelnek, megint mások az ujjukat ropogtatják. Az emberi szokások tárháza gyakorlatilag végtelen. Ám vannak ezek között olyanok, amelyek sokkal nagyobb mértékben felelnek a sikertelenségünkért, mint más szokások. Persze, ezek nembiztos, hogy közvetlenül felelnek  a sikertelenségért: némelyik életünk egy sokkal nagyobb problémájára utal.

1. Késés

Ady írja Akik mindig elkésnek c. versében, hogy „Mi mindig mindenről elkésünk”. Nos, valószínűleg a kedves olvasó ismer olyan személyt, aki mindig elkésik mindenhonnan. Vagy talán épp Ön az a személy?

Lehet, hogy ez a baráti társaságban nem is olyan nagy probléma, de jobb, ha tudja, hogy a karrierépítésnél igencsak. Ugyanis – nem nagy titok – megbízhatatlanságot és nemtörődömséget sugároz. Úgyhogy jobb, ha időben érkezik meg a találkozóira mostantól.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

2. A (ki nem mondott) szavak ereje

Tény, hogy aki hallgat és nem nyilvánítja ki másokkal szemben ellentétes véleményét, gyakran sokkal többre jut, mint aki kiáll a véleménye mellett, meg meri mondani azt. Nem véletlen a közismert mondás, hogy „hallgatni arany”, nem igaz?
Szerencsénkre (vagy szerencsétlenségünkre – ezt mindenki döntse el maga) nem egészen. Habár a hallgatás és lapulás jó stratégiának tűnhet, hiszen számos dologtól megvéd, valójában visszatart minket. Visszatart többek között attól, hogy kiteljesedjünk, boldogok legyünk, és számtalan belső és külső konfliktus forrásává válik. Ugyanis nem leeszünk így harmóniában magunkkal, ami kihat a a párkapcsolatunkra, a baráti kapcsolatainkra és minden egyébre.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

3. A (ki nem mondott) szavak ereje 2.0.

Amint arról az előbb szó volt, a sikerességhez vezető úton fontos, hogy ki merjük mondani, amit gondolunk. Ám ez nem azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül, azaz meggondolatlanul beszéljünk. Ugyanis, ha ezt tesszük, könnyen tájékozatlannak, butának, gyerekesnek vagy épp durvának tűnhetünk. Számoljunk el háromig, mielőtt megszólalunk.

4. Harag(tartás)

A haragtartó embert sokszor megértjük, hiszen ha az illető jogosan haragszik, akkor átérezzük a helyzetét, és mi is legitimáljuk a hozzáállását. Csakhogy, ami megtörtént az megtörtént: nem tudunk rajta változtatni. Éppen ezért csak az energiánkat és az időnket pocsékoljuk, ha nem tudunk túllendülni a történteken. Vagyis magunknak ártunk. Nem mellesleg, a harag félelmetes és ijesztő lehet mások számára, így könnyen a sikertelenségét alapozhatja meg a vele az ember. Inkább engedje el.

5. Simulékonyság – megfelelés

A simulékonyság egy remek taktika a túléléshez.  például a középsuliban. De nem felnőttkorban. Persze hasonló a helyzet, mint a hallgatásnál: sokan használják és kifizetődőnek tűnhet, ám a felszín alatt valójában ártalmas.

A simulékonyságba itt beleértendő a megfelelési vágy, pontosabban a megfelelési vágy mások (vagy épp mindenki) irányába. Ez az egyik lehető legrosszabb szokás a felsoroltak közül, ugyanis egyrészt nyilvánvaló, hogy ez teljes egészében lehetetlen, másrészt: tökéletesen felesleges. Ám ennek megértéshez először is nem a külső visszacsatolásból kell merítenünk a boldogságunkhoz, hanem a belső összhangból. Tehát: feleljünk meg inkább magunknak, aztán ha nagyon akarunk, másoknak!

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

6. Túlköltekezés

Ezt a pontot nem kell túlmagyarázni. Aki túlköltekezik, vagy nem tudja beosztani a pénzét, az folyamatos pénzügyi bizonytalanságban fog élni. Ez frusztrációhoz vezet, meg persze a hosszú távú, pénzalapú célok sikertelenségéhez. Az már más kérdés, hogy egyes országokban, mint amilyen például Magyarország, mennyire lehet egyáltalán olyan dolgokat megvalósítania egy átlag polgárnak, mint például egy nagyobb összegű megtakarítás.

7. Halogatás

Megcsinálom később. Ráér az még. Majd a jövőhéten...Ismerős?
A halogatás egy tipikus rossz szokás és a sikertelenséghez vezető út egyik alapköve. Hiszen rengeteg időt veszítünk általa, ami – közvetve vagy közvetlen – anyagi veszteséget is jelent. Plusz: rombolja az imidzsünket, hitelességünket és presztízsünket. Ennek kiküszöbölésére érdemes a teendőinkről listát írni, méghozzá úgy, hogy osztályozzuk őket prioritás szerint. Mik a fontosabbak, miket kell előbb megcsinálni, s mi az, ami még várathat magára.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

8. Hazugságok

Minden ember hazudik – ez biztos. Az ismert amerikai pszichológus és hazugságszakértő, Paul Ekman (róla mintázták, vagy legalábbis a könyve az alapja a Hazudj, ha tudsz c. sorozatnak) szerint pontosan háromszor egy kb. tízperces beszélgetés során. Persze az egyáltalán nem mindegy, hogy milyen jellegű és célú ez a hazugság, ahogy az sem, hogy kivel szemben követjük el. Azért hazudunk, hogy a másikat ne bántsuk meg vagy azért, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljünk? A párunk elől hallgatjuk el az igazságot vagy a főnünk elől? Esetleg magunkat csapjuk be?
A hazugság azért hat negatívan, mert általában egyre inkább összekuszálódnak az egyes hazugságszálak, és előbb-utóbb összedől a hazugságaink által teremtett világ. Így vezethet könnyedén sikertelenséghez – nyilván hosszabb távon. Természetesen mindnyájan ismerünk olyan sztorikat, amik olyan szélhámosokról, csalókról szólnak, akik hazugsággal jutottak el a csúcsra, így tulajdonképpen sikeresnek is nevezhetjük őket. Ám azt ne felejtsük el, hogy ezek az esetek ugyancsak ritkák; a legtöbb ilyen személy lebukik, csakhát róluk nem szól a fáma, mert az kevésbé érdekes.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

9. Nyugtalanság

Rendkívül érdekes, hogy a nyugtalanság egyes esetekben igen hasznos tud lenni. Ám alapvetően a sikerességünket gátolja, hiszen borzalmasan idegesítővé válhat más emberek számára. Különösen a kollégák számára, hiszen a nyugtalanság általában zavaró egyéb szokásokkal társul. Például ujjropogtatással, asztalon dobolással, folytonos lábrángatással stb.

Kerülje! Tényleg idegesítő.

10. Pletyka

A pletyka hasonló a hazugsághoz, ugyanis az emberek többsége mindkettőt szokásszinten űzi, és szokásszinten tagadja is ezt. A pletykálkodás éppúgy természetes, mint a hazugság, és éppúgy veszélyeztetheti a sikerességünket. Hogy miért? Egyszerű: gondoljunk csak bele, hogy mennyire bízunk meg egy olyan emberben, akiről tudjuk, hogy pletykás. Elárulnánk neki a titkainkat? Vagy egyáltalán szívesen folytatnánk vele mélyebb kommunikációt a napi, rutinszerű beszélgetéseken (pl. mi újság? Hogy vagy?) kívül?

Valószínűleg nem. Hát ugyanez áll fordítva is: ha mi vagyunk a tipikusan pletykás személy a csapatban, akkor könnyen elidegeníthetjük az embereket magunktól, valamint számos fontos információról le is maradhatunk.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikációszokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

11. Panaszkodás

Akárcsak a pletykálkodással, a panaszkodással is könnyen elidegeníthetjük az embereket. Csalódottság? Fájdalom? Betegségek? Lelki problémák? Mindenki életében jelenlévő dolgok, és gyakran sokat segít, ha valakinek beszélhetünk róluk. De azt senki sem szereti, ha folyamatosan negatív ingereket sugároznak felé. Van elég problémája mindenkinek.

12. Kifogások

Végül egy elég banális, ám annál lényegesebb szokás, amit úgy hívunk, hogy kifogások keresése és gyártása. Jó eséllyel nem kell túlmagyarázni senkinek sem, hogy hogyan működik ez a jelenség: felmerül egy probléma és megoldás helyett inkább kifogást keresünk, arra, hogy miért nem oldjuk meg a problémát. Ami nagyon érdekes ezzel kapcsolatban, hogy minél intelligensebb valaki, annál jobb és kifinomultabb kifogásokat gyárt önmaga becsapására. Igen, sokszor nem is másoknak szólnak a kifogásaink, hanem önmagunknak. És ezen talán a legnehezebb változtatni az összes rossz szokásunk közül.

Forrás: TechInsider.

A blog követése Facebookon.

1 Tovább

Tudta? Így verik át a menekültplakátok

Egyszerű tippek és fortélyok következnek az idegengyűlölet kialakítására, fenntartására és gerjesztésére. A párizsi merényletet bevándorlók követték el? A bevándorlási válság kezdete óta több mint 300-an haltak meg terrortámadásban? És emelkedik a nők elleni zaklatások száma is? Lássuk, hogy vezetnek meg a kormányplakátok!                                                                                                                                                                                                                                                                                  

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet

Kép forrás: 444.hu

Pár napja jelentek meg a bevándorlással kapcsolatos népszavazást felvezető plakátok (pontosabban plakáttervek). Ezek a közpénzből elkészült demagóg üzenetek – melyek néhány napon belül felváltják a kormány korábbi üzeneteit – remekül illeszkednek a Fidesz csúcsra járatott kormányzati kommunikációjába, és nem mellesleg nagyszerűen segítik elő az idegengyűlölet további fokozódását. De lássuk, milyen lenyűgöző eszközöket vetnek be a kormányon lévők a választópolgárok urnákhoz való elcsalogatásához.

1. Balladai homály

„Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni” – hívja fel a figyelmünket az egyik plakát szövege. Félelmetes, nemde? Egy városnyi bevándorló, ráadásul illegális. No de mennyi az annyi? Mennyi az a városnyi? Pálházán például 1060 fő lakik, míg Szegeden több mint 160-szor annyi.

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet

Nagyon jó politikai-kommunikációs eszköz, amikor nem mondunk konkrétumokat, helyette homályosan fogalmazunk (természetesen a saját érdekünknek megfelelően). Az említett feliratnál például azon kívül, hogy nem tudjuk meg, mennyi az „egy városnyi”, nem világos az időtartam sem. Ennek a módszernek pedig az az előnye, hogy nehéz vele vitába szállni.

2. Látszatösszefüggések, hamis ok és okozat

Ha az érvelés azt sugallja, hogy mivel A-t B követi, B oka csakis A lehet, akkor az úgynevezett hamis ok és okozat nevezetű érvelési hibáról. A probléma, hogy csak azért, mert két eseménynek, adatnak van némi köze egymáshoz, még nem feltétlenül okozta az egyik a másikat. Bár a kormány nyilván másképp gondolja mindezt:

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet

Önmagában abból a tényből, hogy egyre több bevándorló kerül Európába, még egyáltalán nem következik, hogy ezek az emberek mind nőmolesztálók vagy terroristák (pláne nálunk). Ahhoz, hogy ilyen konklúziókat levonhassunk, jóval mélyrehatóbb vizsgálatra lenne szükség: nem elég csupán két eseményt időrendi sorrendbe állítani, majd abból sejtetni egy, a céljainknak kényelmesen megfelelő törvényszerűséget. (Emellett további adalék, hogy a fenti plakát üzenetének alátámasztására semmiféle statisztikai adatunk nincs).

3. Egyszerű, mezei hazugság

A harmadik kormányzati eszköz vagy módszer valószínűleg senkit sem lep meg. Ebben semmi újdonság nincs, már nyilván mindenki hozzászokott a tényhez, hogy a politikusok, a kormányzati szóvivők hazudnak, akár csak ezen plakátok szövegei. Lássunk egy példát:

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet2015. november, Párizs: 128 áldozat
2016. március, Brüsszel: 34 áldozat
2016. július, Nizza: 84 áldozat

Ez így összesen 246 halálos áldozatot jelent, ami természetesen rendkívül tragikus.

A probléma az egész plakátkampánnyal mindezeken túl, hogy mondanivalója és célja nem más, mint az abszolút, gátlástalan idegengyűlöletet magyar fejekbe történő bevésése. Ez szemmel láthatólag igen hatékonyan működik. Sajnos.

Képek forrása: kormany.hu

A blog követése Facebookon.

53 Tovább

Ha Freud ezt megélhette volna...

Volt már példa arra a történelemben, hogy egy-egy politikus nyelvbotlása igen sokatmondóra sikeredett. A magyar politika történetében is előfordult már ilyesmi, a jelenlegi kormány pedig különösen élen jár ebben. A mostani produkció viszont azért különösen érdekes, ugyanis írásban történt. Erről és a nyelvbotlásokról általánosságban olvashat.

fidesz kormány kormányzati kommunikáció nyelvbotlás elszólás hazugság

A nyelvbotlás egy viszonylag gyakori jelenség, és több dolog is közrejátszhat a működésében, létrejöttében. Emlékeznek még arra, amikor Rétvári Bence azt találta mondani egy interjúban, hogy „mi mindenki életét meg akarjuk lopni”? Ha nem, íme:

Erre szokták azt mondani, hogy freudi elszólás. Freud úgy tartotta, hogy a nyelvbotlások (valamint a félreolvasás, elgépelés, vagy akár egy-egy ismerős nevének az elfelejtése) nem csupán véletlenek, hanem a tudatalattink és a belső konfliktusaink kivetülései. Freud szerint

a nyelvbotlás előfordulásának az egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a beszélő igyekezzen elnyomni valamit.

fidesz kormány kormányzati kommunikáció nyelvbotlás elszólás hazugság

Forrás: http://www.freakingnews.com/

Ez lehet szándékos, ha a beszélő hazudik, ám nagyon fontos, hogy ha igazat mond, akkor is előfordul a nyelvbotlás (ennek számos oka és típusa lehet). Viszont

a nyelvbotlás kontextusa sokat segíthet abban, hogy valóban a freudi értelemben vett és/vagy hazugsággal összekapcsolódó nyelvbotlást diagnosztizáljunk.

Csodák-csodájára a Rétváriéhoz nagyban hasonlító eset történt a minap, aminek a különlegessége, hogy a kormányzati kommunikáció ezúttal írásban produkált egy nyelvbotlást. Igen, írásban! Nem elgépelés, nem helyesírási hiba: ez bizony egy nagyon sokatmondó nyelvbotlás:

a vasárnapi munkavégzés tilalma azonban az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult. Sokan vannak az ellenzői, és nem kevesen próbálnak politikai tőkét kovácsolni magunknak a megszületett törvény kapcsán

Mindez a kormány a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatában lelhető fel a 3. oldalon. Persze elképzelhető, hogy csak sima elgépeléssel állunk szemben.

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

A legfontosabb dolog a párkapcsolatban

Tippeljen! Ön szerint mi a legfontosabb dolog egy párkapcsolatban? A belga pszichoterapeuta, Esther Perel szerint alapvetően egy dolog. A cikkből kiderül, hogy mi az, illetve hogy miért hiányzik ez a legtöbb kapcsolatból.

                                                                                                                                                                                                                                                               

párkapcsolat szerelem bizalom love hazugságra való vakság

Kép forrása: www.thegloss.com

Esther Perel szakterülete a párkapcsolatok, azon belül pedig a párkapcsolati biztonság és szabadság között fennálló feszültség. A belga származású pszichoterapeuta egy rövid videóban elmondta, hogy mi az az egy elem, ami szerinte a legfontosabb egy párkapcsolatban:

Bizony-bizony, az az egy dolog nem más, mint

a bizalom.

Valószínűleg sokan számítottak erre a válaszra. A bizalom fogalma többféleképpen értelmezhető. Perel szerint az arra való képességünk, hogy együtt éljünk azzal, amit sosem fogunk tudni. Vagyis az abban való feltétel nélküli hit, hogy a másik úgy fog megnyilvánulni, viselkedni, ahogyan azt várjuk tőle. Éppen ezért nem ellenőrizzük semmilyen formában, nem hívogatjuk, nem nézünk bele a telefonjába – mindezek szükségességet nem érezzük. Természetesen az kétségtelen, hogy ez egy borzasztóan félelmetes állapot, ugyanis ezzel a szabadsággal a saját biztonságunk kerül veszélybe – vagy legalábbis így érezzük.

párkapcsolat szerelem bizalom love hazugságra való vakság

Kép forrása: http://www.soc.ucsb.edu/

Fontos azonban, hogy a fenti állapot nem összekeverendő egy másik, bizalommal kapcsolatos fogalommal: a hazugságra való vaksággal. Ez az a jelenség, amikor

az illető egyszerűen nem érzékeli (vagy nem akarja érzékelni) azokat a jeleket, melyekből azt a következtetést kellene levonnia, hogy a számára fontos személy visszaélt a bizalmával.

Ez azért nagyon gyakori (és nem csak párkapcsolatokban l. pl. politika, család), mert olyan esetekben, amikor érzelmileg és egzisztenciálisan függünk valakitől, akkor veszteséggel járna, ha megszüntetnénk vele a kapcsolatot. Ezért inkább nem is vesszük figyelembe, hogy ártott nekünk, elárult minket.

Hogy miért olyan nehéz megbíznunk valakiben? A válasz nem egyszerű, talán nincs is valódi válasz rá, mindenesetre több tényező játszik nagyon fontos szerepet a bizalom kialakításában és megtartásában. Például a családi minta, kötődési stílus, személyes tapasztalatok, személyiség, kontextus. Nem mindegy, hogy mit láttunk és kaptunk a szüleinktől, nem mindegy, hogy ők  mennyire teremtettek bizalommal teli légkört a fontosabb kapcsolataikban. Ahogy az sem, hogy mi magunk milyen tapasztalatokat szereztünk e téren.

Forrás: TechInsider

A blog követése Facebookon.

0 Tovább
«
12

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek