A legfontosabb dolog a párkapcsolatban

Tippeljen! Ön szerint mi a legfontosabb dolog egy párkapcsolatban? A belga pszichoterapeuta, Esther Perel szerint alapvetően egy dolog. A cikkből kiderül, hogy mi az, illetve hogy miért hiányzik ez a legtöbb kapcsolatból.

                                                                                                                                                                                                                                                               

párkapcsolat szerelem bizalom love hazugságra való vakság

Kép forrása: www.thegloss.com

Esther Perel szakterülete a párkapcsolatok, azon belül pedig a párkapcsolati biztonság és szabadság között fennálló feszültség. A belga származású pszichoterapeuta egy rövid videóban elmondta, hogy mi az az egy elem, ami szerinte a legfontosabb egy párkapcsolatban:

Bizony-bizony, az az egy dolog nem más, mint

a bizalom.

Valószínűleg sokan számítottak erre a válaszra. A bizalom fogalma többféleképpen értelmezhető. Perel szerint az arra való képességünk, hogy együtt éljünk azzal, amit sosem fogunk tudni. Vagyis az abban való feltétel nélküli hit, hogy a másik úgy fog megnyilvánulni, viselkedni, ahogyan azt várjuk tőle. Éppen ezért nem ellenőrizzük semmilyen formában, nem hívogatjuk, nem nézünk bele a telefonjába – mindezek szükségességet nem érezzük. Természetesen az kétségtelen, hogy ez egy borzasztóan félelmetes állapot, ugyanis ezzel a szabadsággal a saját biztonságunk kerül veszélybe – vagy legalábbis így érezzük.

párkapcsolat szerelem bizalom love hazugságra való vakság

Kép forrása: http://www.soc.ucsb.edu/

Fontos azonban, hogy a fenti állapot nem összekeverendő egy másik, bizalommal kapcsolatos fogalommal: a hazugságra való vaksággal. Ez az a jelenség, amikor

az illető egyszerűen nem érzékeli (vagy nem akarja érzékelni) azokat a jeleket, melyekből azt a következtetést kellene levonnia, hogy a számára fontos személy visszaélt a bizalmával.

Ez azért nagyon gyakori (és nem csak párkapcsolatokban l. pl. politika, család), mert olyan esetekben, amikor érzelmileg és egzisztenciálisan függünk valakitől, akkor veszteséggel járna, ha megszüntetnénk vele a kapcsolatot. Ezért inkább nem is vesszük figyelembe, hogy ártott nekünk, elárult minket.

Hogy miért olyan nehéz megbíznunk valakiben? A válasz nem egyszerű, talán nincs is valódi válasz rá, mindenesetre több tényező játszik nagyon fontos szerepet a bizalom kialakításában és megtartásában. Például a családi minta, kötődési stílus, személyes tapasztalatok, személyiség, kontextus. Nem mindegy, hogy mit láttunk és kaptunk a szüleinktől, nem mindegy, hogy ők  mennyire teremtettek bizalommal teli légkört a fontosabb kapcsolataikban. Ahogy az sem, hogy mi magunk milyen tapasztalatokat szereztünk e téren.

Forrás: TechInsider

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Egy kis hazugságelemzés: hogyan hazudik Balog Zoltán?

„Honnan lehet tudni, hogy egy politikus hazudik? Mozog a szája” – figyelmeztet a vicc. A tegnap vezető hírével, a népszavazás körüli botránnyal kapcsolatban Balog Zoltánt is megkérdezték. Az emberierőforrás-miniszter válasza elsőre egészen korrektnek tűnhet, ám csak tűnhet. Ha ugyanis kielemezzük a rövid felvételt, a hazugság klasszikus jeleit láthatjuk. A test ellentmond a szavaknak, Balog jó eséllyel hazudik.

Balog Zoltán Fidesz hazugság hazugságvadász igazság micro-arckifejezés testbeszéd non-verbális kommunikáció hazudjhatudsz Paul Ekman

A 444 Balog Zoltánt kérdezte a tegnap történt botrányos esettel kapcsolatban: gy kb. húszfős, nagydarab kopasz férfiakból álló különítmény akadályozta meg, hogy az MSZP leadja a kérdését a választási irodánál. Erről gyakorlatilag az összes hírszolgáltató beszámolt, ezért felesleges átrágni újra, hogy mi történt. Ami viszont érdekes lehet, hogy hogyan reagált Balog Zoltán a történtekre. Íme a videó:

Mielőtt farkast kiáltunk, az első lépés, hogy megismerjük a farkas szokásait. Vagyis,

ha valakiről szeretnénk megállapítani, hogy hazudik-e vagy sem, feltétlenül tisztában kell lennünk az alapvető viselkedésével, az alapvető szokásaival.

Tom Brokaw az NBC csatornájának amerikai riportere a hazugságokkal kapcsolatban azt írta, hogy a fizikai jelek helyett inkább a szóbeliekre koncentrál. „Nem az emberek arcát nézem, hogy hazugságra utaló jeleket találjak. Amit én keresek, azok a nyakatekert válaszok és kitérések.” Brokaw elmélete egyáltalán nem meglepő, hiszen több tanulmány is alátámasztja, arról nem beszélve, hogy a hétköznapjaink során mi is egészen gyakran találkozunk ilyesmivel. Nem véletlen használjuk például azt a kifejezést, hogy valaki mellébeszél, azaz éppen a lényeget hallgatja el, és minden más, nem igazán releváns információt közöl.

Azonban attól még, hogy valaki nyakatekert mondatokat használ vagy kitérő választ ad még nem feltétlen hazug. Vannak olyan személyek, akik állandóan így beszélnek, ilyen a nyelvhasználatuk, beszédmódjuk. És ugyanez áll az összes többi viselkedési mintára:

ami a megtévesztés jele egyes embereknél, más embereknél teljesen hétköznapi szokás.

Éppen ezért nézzünk meg egy másik videót is Balogról:

Játszhatnánk „fedezd fel a különbségeket a testbeszédben” játékot, és jó eséllyel sok olvasó igen jó eredményt érne el. De most inkább nem játszunk, hanem szépen sorra vesszük a megtévesztés azon jeleit, melyeket Balog produkál. Az első, talán legszembetűnőbb

a vállrándítások megemelkedett száma, ill. a féloldalas vállrándítás (0:15-nél). Ezek azt jelentik, hogy egyáltalán nem bízik az illető abban, amit mondott.

Például Balog ez esetben abban, hogy „ha bárki bárkit a szabadságában akadályozott, annak el kell nyernie a méltó büntetését”.

A másik különösen érdekes jel, amit észrevehetünk, az nem más, mint a szemöldök felhúzása. Ez a 6 alapérzelem közül a meglepettséghez tartozik, csakhogy.

A valódi meglepettség jele kevesebb, mint egy másodperc alatt jelenik meg és tűnik el az arcon, amit ugyebár Balog jóval túllép.

Balog Zoltán Fidesz hazugság hazugságvadász igazság micro-arckifejezés testbeszéd non-verbális kommunikáció hazudjhatudsz Paul Ekman

Érdemes ezt megfigyelni az embereknél, ugyanis ez egy viszonylag könnyen észrevehető arcizommozgás, és igen megbízható lehet. Próbáljuk ki ennek megfigyelését olyan esetekben, amikor valakiről biztosan tudjuk, hogy tisztában van azzal a nagy hírrel, amit mondani szándékozunk. Jó eséllyel fogja ugyanazt produkálni, mint a miniszter úr.

Végezetül egy igazi csemegét, egy ún. micro-arckifejezést (amik teljes képet mutatnak az elrejteni kívánt érzelemről, ám olyan rövid ideig tartanak, hogy általában nem vesszük észre őket, nagyjából 10-20 századmásodperc alatt suhannak át az arcon) is sikerült észrevenni ezen rövid kis felvételen (0:10), méghozzá

a megvetés egy nagyon egyértelmű megjelenési formája olvasható le Balog arcáról. Ez az érzelem olyankor jelentkezik az arcon, ha valaki olyasmit hall, érzékel, ami számára visszataszító vagy nagyon nem tetsző.

Balog Zoltán Fidesz hazugság hazugságvadász igazság micro-arckifejezés testbeszéd non-verbális kommunikáció hazudjhatudsz Paul Ekman

A szemöldök belső része lefele húzódik, és az orr tetején, a homlok alján ránc keletkezik háromszöghöz vagy trapézhoz hasonló alakzatban. A felső ajkak széle felemelkedik, a fogak kivillannak, illetve – a mosoly bizonyos fajtáihoz hasonlóan – megemelkedik az arc két oldala. Persze mindezt a kép mozdulatlanságának hála nagyon könnyen észrevehetjük. Ha azonban csupán a másodperc negyedrészéig látnák (és rögtön elfedné egy másik arckifejezés), akkor bizonyára csak kevesen érzékelnénk. Ezért speciálisak a micro-arckifejezések.

Megjegyzés: a hazugság viselkedésben megnyilvánuló jeleiből nem szabad végső konklúziót levonni, hiszen nem végső bizonyítékokról van szó. Ezek inkább arra figyelmeztetnek, hogy további információkra van szükség az igazság feltárásához.


A blog követése Facebookon.

4 Tovább

Boldog Valentin-napot minden kedves hazug párnak!

Nemsoká itt van az „egymásba kapaszkodók ünnepe”, a Valentin-nap. Hogy mit jelent ez? Így hívja Csernus Imre a kapcsolatok azon tipikus esetét, amikor valaki azért van a másikkal, hogy a hiányosságait pótolja. Ez pedig nem vezethet boldog, harmonikus kapcsolathoz. A szerelem pszichológiai megközelítése, avagy az ön kapcsolata is az „egymásba kapaszkodás” tipikus esete?

szerelem Csernus Imre szeretet love Sternberg intimitás szenvedély párkapcsolatok hazugság önámítás

A sokak által nem túlságosan kedvelt pszichiáter, Csernus Imre a nála nagyobb népszerűségnek örvendő Szily Nórával beszélgetett a héten. A beszélgetés apropója a Valentin-nap közeledte, amit Csernus csak az „egymásba kapaszkodók ünnepeként” aposztrofál. Lássuk, miért!

Csernus először is elmondta, hogy a gyerekekben (és persze a felnőttekben is) iszonyú nagy a szeretetéhség, miközben rengeteg álarcot használnak, amivel az a gond, hogy

„ha én nem merem megmutatni a valódi arcomat, és nem fogom fel, hogy a másikkal igazán csak a hiányosságaimat pótolom – az nem lehet kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolat. Kölcsönösen hitegetjük egymást. Ezért mondom, hogy az egymásba kapaszkodók napja jön”

szerelem Csernus Imre szeretet love Sternberg intimitás szenvedély párkapcsolatok hazugság önámítás

Ezt később ki is fejti bővebben:

„Idézőjeles szerelem, amikor két ember látszólag a boldogságot keresi, de valójában csak a biztonságra vágyik. Ha boldogságra törekednék, akkor először is felismerném, hogy szükségem van a belső békére. Ami csak akkor jön el, ha önmagam előtt vállalom az erényeimet és a hiányosságaimat egyaránt. A pozitív vonásainkat szeretjük kihangsúlyozni, azokkal állandóan villantunk, az még aránylag jól megy. Elképesztő káosz van az emberekben, és görcsös vágy arra, hogy szeretve legyenek, és ez egyre inkább fokozódik”

Mindez összevág az amerikai pszichológus, Robert Sternberg szerelemről alkotott, ún. háromszögelméletével. Az elmélet értelmében három fő komponense létezik a szerelemnek pszichológiai alapon, mégpedig:

1. Intimitás: az illető valódi énjének, önmagának a megmutatását jelenti

2. Szenvedély: leginkább az erotikus érdeklődést és a szexuális beteljesedést foglalja magában

3. Elkötelezettség/elköteleződés: döntés arról, hogy a partnerünkkel maradunk, a többi lehetséges partnert kizárjuk

szerelem Csernus Imre szeretet love Sternberg intimitás szenvedély párkapcsolatok hazugság önámítás

Amikor az előbbiek közül mind a három elem egyensúlyban van, megfelelő szinten áll, akkor a szerelem legkiegyensúlyozottabb típusáról beszélünk. Ez a „beteljesedett szerelem”.

Ez azonban Sternberg szerint igencsak ritkán jön létre (vagyis hasonlóképpen vélekedik, mint Csernus), mivel általában egy-két komponens nincs meg vagy kevésbé kielégítő szinten áll. Annak függvényében, hogy mi az, ami leginkább hiányzik elkülöníthetjük az alább szerelemtípusokat:

,,elvakult/bolond szerelem": magas szenvedély, alacsony intimitás és elköteleződés

„üres szerelem": magas elköteleződés, alacsony intimitás és szenvedély

,,kedvelés/szeretet": magas intimitás, alacsony szenvedély és elköteleződés

,,romantikus szerelem": magas intimitás és szenvedély, alacsony elköteleződés

,,társszerelem"; magas intimitás és elköteleződés, alacsony szenvedély

,,ostoba szerelem": magas szenvedély és elköteleződés, alacsony intimitás

„nem-szerelem”: egyik elem sincs jelen

szerelem Csernus Imre szeretet love Sternberg intimitás szenvedély párkapcsolatok hazugság önámítás

De vajon miért tartozik a legtöbb ember párkapcsolata a fenti kategóriák egyikébe, és miért nem jut nekik a beteljesedett szerelem csodájából? Erre is válaszol a magyar pszichiáter:

„a legtöbb ember folyékonyan hazudozik önmagának, és ez által a másiknak is, miközben azt állítja, hogy őszinte. A másik ugyanezt csinálja, és ennek következtében mindketten egy illúzióval vannak együtt, miközben mind a kettő retteg, nehogy kiderüljön, hogy valójában milyenek”

Vagyis az történik, hogy találkozik két ember, aki érzelmileg nem számít felnőttnek. Ez azt jelenti, hogy az egyén nincs tisztában önmagával, nem fogadta el ténylegesen saját személyiségét, ezáltal nem is hisz önmagában. Valójában nem szereti azt az embert, aki ő maga. Ennek ellentéte, amikor az illető szereti önmagát, annak ellenére, hogy ismeri a saját gyengeségeit (éppúgy, mint az erősségeit). Ebből kifolyólag fel meri vállalni a (negatív) véleményét a partnerére vonatkozóan, és képes megfelelően kezelni, ha felé irányul ugyanez. Csakhogy ez igen ritka.

szerelem Csernus Imre szeretet love Sternberg intimitás szenvedély párkapcsolatok hazugság önámítás

Amikor két olyan ember találkozik, akik nem képesek önmagukat ténylegesen szeretni, akkor jön az az egymásba kapaszkodás, másképpen támaszkodás, amiről Csernus beszél. A másiktól várom el, hogy szeressen, pedig addig, amíg én erre nem vagyok képes, ő se lesz rá. Ideig-óráig talán, de aztán szépen lassan kezdetét veszik a párkapcsolati játszmák, majd a rózsaszín köd a Sternberg-féle hiányos kapcsolatok egyikévé válik. Hogy mit kellene hát tenni? Erre is válaszol a pszichiáter: felébredni.

„Az ébredés azt jelenti, hogy ha azt érzem, hogy boldogtalan vagyok, akkor megnézem, mi ebben az én felelősségem, és nem mutogatok másra. Úgy kezdődik a mondat, hogy „Ebben az én felelősségem az, hogy…” Vállalni kellene az arcunkat, hogy olyanok vagyunk, amilyenek. Az emberek elfelejtették, hogy ez a hitelesség titka. Az élet nem vetítővászon, és nem holnap történik, nem a múltban zajlott, hanem ebben a pillanatban. Akár élhetnénk is… Mindenki eldöntheti, hogy akarja-e.”


 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Ego és boldogság, avagy mikor ült le egy őszinte beszélgetésre önmagával?

Nemrégiben volt egy beszélgetés Vekerdy Tamással. A neves pszichológus többek között arra tért ki, hogy „a gyerek őszinte, spontán, azonos önmagával és ez legnagyobb értéke gyermeki mivoltának”. Amit Vekerdy mondott, sokkal fontosabb, mint gondolnánk. Tudja, hogy miért? Gyorstalpaló az ego fogalmából és a boldogtalanságunk kulcsáról.                                                         

ego Vekerdy Tamás self id én éntudat Freud személyiség nevelés hazugság

Mit tanulhatunk a gyermekektől? – ez volt a témája a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott beszélgetésnek, amelyen az egyik vendég Vekerdy Tamás volt. Az ismert pszichológus elmondta, hogy

a gyerek őszinte, spontán, azonos önmagával és ez legnagyobb értéke gyermeki mivoltának, ami visszafojtható, de akkor megváltozik, megromlik. Eljutunk a nevelés alapvető kérdéséhez, hogy melyiket fogadjuk el: „legyél, aki vagy”, és ehhez segítek, megteremtem a környezetet és megismerlek. Nem ugyanaz mint a „csinálj amit akarsz”. Vagy ott van a másik út, a képmutatásra nevelésé, „legyél akivé én akarlak tenni”, de ez az örök harcok útja

Valamint hozzáteszi később, hogy

úgy próbálják az egyházi iskolák a gyerekeket megszólítani, hogy folyton szabályoknak kell megfelelni. Amikor a gyerekek megkapják a szabad döntés lehetőségét, és látják, hogy komolyan veszik őket, a vívódásukat, kételyüket, és így is elfogadják és szeretik őket, akkor képesek megnyílni”

Vekerdy igen közérthetően fogalmazza meg, ami felett az emberek (még a neveléstudományi szakemberek és pedagógusok is) gyakran elsiklanak. Nevezetesen az önmagunkhoz való őszinteségről, önreflexióról és önmegvalósításról van itt szó. Arról, hogy az emberek többsége folyamatosan hazudik nemcsak másoknak, hanem önmagának is (egyébként az egyik legismertebb hazugságkutató, Paul Ekman szerint egy átlagember egy beszélgetés során háromszor hazudik 10 perc alatt). Ennek következtében a többség sohasem lesz boldog, folyamatosan elégedetlen az életével. Ugyanis addig, amíg nem vagyunk képesek megteremteni a belső harmóniát, esély sincs a hosszú távú elégedettségre és boldogságra. De még mielőtt coelhoi magasságokba emelkednék, nézzük meg ennek a pszichológiai hátterét!

ego Vekerdy Tamás self id én éntudat Freud személyiség nevelés hazugság

Van egy olyan fogalmunk, hogy ego. Ez Sigmund Freud nevéhez köthető, aki emberi személyiséget három nagy rendszerre bontotta. Ezek a következőek: id (ösztön-én), ego (én), illetve szuperego (felettes én). E három rendszer egymással kölcsönhatásban irányítja a viselkedésünket.

Az id a személyiség legprimitívebb része, aminek tartalmát biológiai késztetések, ösztönök (például: éhség, szomjúság, fájdalom elkerülése, szexuális vágy) alkotják. Ennek következtében az id az ösztönök azonnali kielégítésére, az örömök azonnali megszerzésére törekszik. Például a kisgyermek rögtön szeretne élelmet kapni, amikor éhes lesz vagy nem képes még visszatartani a vizeletürítését, így bepisil.

Viszont az ösztönök nem minden esetben elégíthetőek ki azonnal. A gyermeknek várni kell míg ételt adnak neki szülei, vagy még kiér a mellékhelyiségbe, vagyis elkezdi a valóság követelményeit, 

a környezeti feltételeket is figyelembe venni. A személyiségben egy új tartomány alakul ki, az ego. ami lényegében a személyiségünk végrehajtószerve. Az ego dönti el, hogy az id mely impulzusai megfelelőek, hogy ezek hogyan, milyen cselekvés által elégíthetők ki. Ám az ego nem egyenlő velünk, csak egy részünk, attól függetlenül, hogy gyakran úgy érzékeljük, hogy mi magunk vagyunk.

A harmadik rendszer, a szuperego a társadalmi értékek és erkölcsi normák belső kivetülése, ami magában foglalja az egyén lelkiismeretét és erkölcsi felfogását is. A szuperego dönti el, hogy egy adott cselekedetünk jó vagy rossz. Ennek egyik alapja a szülői jutalmazás és büntetés. Ezek ugyanis idővel beépülnek a gyermek személyiségébe (interiorizálódnak), ezáltal külsőből belső késztetésekké válnak.

Az ösztön-én, a felettes én és a valóság között az ego tölti be a közvetítő szerepét. Csakhogy a személyiség három összetevője könnyen konfliktusba kerülhet egymással. Például amikor a szexuális vágy úrrá lesz rajtunk (id tartománya), de a társadalmi és erkölcsi normák ellenzik a kielégülést (szuperego tartomány). Ilyenkor az ego dönt. A probléma ott kezdődik, hogy az ego a legkülönfélébb módokon képes elhatárolni magát az el nem fogadható tetteitől (pl. felejtés vagy önámítás által).

Amit Vekerdy mond, hogy „a gyerek őszinte, spontán, azonos önmagával”, illetve hogy „legyél, aki vagy” azért rendkívül fontos, mert csakis úgy valósíthatjuk meg önmagunkat, ha tudatosítjuk az erősségeinket, értékeinket, ahogy a gyengeségeinket és hibánkat is. Úgy is mondhatjuk, hogy leülünk egy őszinte beszélgetésre önmagunkkal. Megfogalmazzuk a valódi problémákat és a saját szerepünket, felelősségünket ebben a történetben. Persze, ha már gyerekkorban kiölik az emberből az alapokat ehhez, akkor igen nehéz a feladat. Hogy még világosabb legyen, íme Csernus Imre előadás ugyanerről a párkapcsolatok vonatkozásában:

Jó-jó, de akkor miért van mindezzel olyan kevés ember tisztában? – merül fel a kérdés teljes joggal. Két lényeges oka van ennek. Az egyik, hogy az emberek nem tudnak az egojukról, nem is sejtik annak létezését. Nem véletlen, hiszen ott rejtőzik, ahol utoljára keresnék: önmagukban. A másik fontos dolog pedig, hogy az emberek – még ha tisztában is vannak a fentiekkel – félnek szembenézni önmagukkal, és félnek kimondani: én vagyok a felelős az életem alakulásért – legyen szó boldogtalan párkapcsolatról, utált munkáról vagy személyekről. Hiszen gondoljunk csak bele, mennyivel kényelmesebb, könnyebb elfogadni azt, ami van vagy mást okolni a történésekért. Ez érthető, nagyon is. De sajnos ez a nyílegyenes út a szürke, boldogtalan mindennapok felé.

Forrás: librarius.hu

Közelgő esemény: Beszélgetés Vekerdy Tamással (Dunaújváros)

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Gyönyörűnek tartalak, csinálnék rólad egy képet!

Te hogyan reagálnál arra, ha valaki azt mondaná neked, hogy „képeket készítek olyan dolgokról, amit szépnek tartok”, és téged szeretne megörökíteni? Egy chicagói középiskolában ez történt, az eredmény pedig igen érdekes. Pláne azoknak, akiket érdekel a testbeszéd vagy a hazugság felismerésének témaköre.                                                                                                                            

pszichológia hazugság Duchenne testbeszéd arc szépség mosoly öröm érzelmek alapérzelmek meglepettség

Az év egyik legérdekesebb projektje Shea Glover nevéhez fűződik, aki egy chicagói középiskolában fényképezte a diákokat, akiknek azt mondta, hogy „képeket készítek olyan dolgokról, amit szépnek tartok”. Az ötletgazdának az eredeti célja nem az volt, hogy az emberek reakcióit rögzítse: „egyszerűen csak a szépséget vettem fel és ez lett az eredmény” – írja. Azonban nem csupán egy egyszerű, vidám kis felvételről van itt szó. A reakciók által nagyon izgalmas viselkedésbeli jegyek, az emberi viselkedés és testbeszéd szinte mindenkire érvényes jelei figyelhetőek meg. De először is lássuk a videót:

Miután konstatáltuk, hogy egy rendkívül ötletes és pozitív videót láttunk, érdemes megfigyelni az emberek konkrét reakcióit. Ezeket alapvetően két csoportra oszthatjuk az alapérzelmek szempontjából.

Elsősorban meglepettséget és örömöt tükröző arckifejezéseket láthatunk.

Ez kettő a hat alapérzelem közül, melyek a következőek: düh, félelem, undor, meglepettség, öröm és szomorúság (egyes kutatók elkülönítik még a megvetést is, valamint a semleges arckifejezést). Bár az arcizmaink mozgatása felett van akaratlagos irányításunk, az arcunk alapvetően kettős rendszer. Általunk választott (szándékos), illetve spontán, akaratunktól függetlenül megjelenő arckifejezések alkotják arcjátékunkat. Az utóbbiak az evolúció során alakultak ki, és tulajdonképpen minden személynél azonosak. Függetlenek a nemtől, a kortól, a kultúrától, ezért hívjuk őket univerzális arckifejezéseknek. De térjünk vissza az eredeti két érzelemkifejeződésünkre.

A valódi meglepettség nagyon sokszor megjelenik a fiatalok arcán. Ennek a következő, arcunkról leolvasható fő jelei vannak: a szemöldök megemelkedése, a szemek tágra nyílása, valamint a száj nyitva maradása (gyakran csak résnyire). És ha valaki szeretné tudni, hogy a meglepettség valódi vagy mímelt, akkor nem árt azzal tisztában lenni, hogy

a valódi meglepettség nem tart tovább 1 másodpercnél.

A 3:05-től szereplő lány például gyanús, hogy nem lepődött meg valóban, hanem csupán eljátszotta az érzelmet. Sokáig tart a reakciója, a szemei sem kerekednek úgy, ahogyan a valódi meglepettségnél szokás, ahogy az például a videón 0:56-től látható. Mindez pedig egy nagyon jó támpont azoknak, akik hazugságvizsgálattal foglalkoznak.

pszichológia hazugság Duchenne testbeszéd arc szépség mosoly öröm érzelmek alapérzelmek meglepettség

A másik érzelemnél, az örömnél szintén megvan ez a kettősség, vagyis beszélhetünk valódi és hamis örömről. Ám e kettő megkülönböztetése az egyik legnehezebb feladat, mivel

(hamis) mosolyt varázsolni az arcunkra szinte bármikor képesek vagyunk.

A hazugság szempontjából kétféle mosolyt különböztethetünk meg. Az őszinte, belülről jövő mosolyt (ezt nevezzük Duchenne-mosolynak), illetve a nem őszinte mosolyt (pl. a szociális mosolyt vagy vicsort). Egy valamit ezzel kapcsolatban fontos leszögezni: ez utóbbi kategóriába nem szükségszerűen rossz és negatív mosolyfélék tartoznak. A szociális mosollyal például az együttérzésünket, jóindulatunkat fejezhetjük ki mások iránt, valamint igen nagy szerepe van a kapcsolataink épülésében, építésében.
 

Guillaume Duchenne francia neurológus és orvoskutató az 1800-as évek közepén vizsgálta az emberi arcizmok működését. Elektromos árammal ingerelte az egyes arcizmokat, és azt állapította meg, hogy a nevetés és a vicsor közötti fő különbség valójában nem a szájnál, hanem sokkal inkább a szemeknél jelenik meg. Az ezekért a mozgásokért felelős szemmozgató izmokat rendkívül nehéz akaratlagosan irányítani, illetve ezek rajzolnak ki az arcunkon kisebb-nagyobb szarkalábakat. Ez az őszinte mosoly elsődleges jele, amit száz évvel később Duchenne-mosolynak kereszteltek.

Visszatérve a valódi örömhöz és mosolyhoz, a következőkre érdemes odafigyelni.

A valódi öröm esetében megjelennek a szarkalábak, ami a fő jele az igazi mosolynak.

De ezen kívül megemelkedik az arc két oldala (a pofa rész), illetve a szemkörnyéki izmok is megmozdulnak. Mindez jól látszik például ennél a lánynál 1:20-tól. Ellenben a közvetlen utána következő lánynál a nem valódi mosoly figyelhető meg.

pszichológia hazugság Duchenne testbeszéd arc szépség mosoly öröm érzelmek alapérzelmek meglepettségVégezetül egy valamit tisztázni kell. Ahhoz nagyon szemfülesnek és tapasztaltnak kell lenni, hogy valaki felismerje a hazugságot. A szakértők mindezt évekig gyakorolják, és még így sem tudják minden esetben eldönteni, hogy mi az igazság. Tehát hiába van az igazság az arcunkra írva: mit sem ér, ha nem tudjuk olvasni megfelelően.

0 Tovább
12
»

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek