Tudta? Így verik át a menekültplakátok

Egyszerű tippek és fortélyok következnek az idegengyűlölet kialakítására, fenntartására és gerjesztésére. A párizsi merényletet bevándorlók követték el? A bevándorlási válság kezdete óta több mint 300-an haltak meg terrortámadásban? És emelkedik a nők elleni zaklatások száma is? Lássuk, hogy vezetnek meg a kormányplakátok!                                                                                                                                                                                                                                                                                  

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet

Kép forrás: 444.hu

Pár napja jelentek meg a bevándorlással kapcsolatos népszavazást felvezető plakátok (pontosabban plakáttervek). Ezek a közpénzből elkészült demagóg üzenetek – melyek néhány napon belül felváltják a kormány korábbi üzeneteit – remekül illeszkednek a Fidesz csúcsra járatott kormányzati kommunikációjába, és nem mellesleg nagyszerűen segítik elő az idegengyűlölet további fokozódását. De lássuk, milyen lenyűgöző eszközöket vetnek be a kormányon lévők a választópolgárok urnákhoz való elcsalogatásához.

1. Balladai homály

„Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni” – hívja fel a figyelmünket az egyik plakát szövege. Félelmetes, nemde? Egy városnyi bevándorló, ráadásul illegális. No de mennyi az annyi? Mennyi az a városnyi? Pálházán például 1060 fő lakik, míg Szegeden több mint 160-szor annyi.

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet

Nagyon jó politikai-kommunikációs eszköz, amikor nem mondunk konkrétumokat, helyette homályosan fogalmazunk (természetesen a saját érdekünknek megfelelően). Az említett feliratnál például azon kívül, hogy nem tudjuk meg, mennyi az „egy városnyi”, nem világos az időtartam sem. Ennek a módszernek pedig az az előnye, hogy nehéz vele vitába szállni.

2. Látszatösszefüggések, hamis ok és okozat

Ha az érvelés azt sugallja, hogy mivel A-t B követi, B oka csakis A lehet, akkor az úgynevezett hamis ok és okozat nevezetű érvelési hibáról. A probléma, hogy csak azért, mert két eseménynek, adatnak van némi köze egymáshoz, még nem feltétlenül okozta az egyik a másikat. Bár a kormány nyilván másképp gondolja mindezt:

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet

Önmagában abból a tényből, hogy egyre több bevándorló kerül Európába, még egyáltalán nem következik, hogy ezek az emberek mind nőmolesztálók vagy terroristák (pláne nálunk). Ahhoz, hogy ilyen konklúziókat levonhassunk, jóval mélyrehatóbb vizsgálatra lenne szükség: nem elég csupán két eseményt időrendi sorrendbe állítani, majd abból sejtetni egy, a céljainknak kényelmesen megfelelő törvényszerűséget. (Emellett további adalék, hogy a fenti plakát üzenetének alátámasztására semmiféle statisztikai adatunk nincs).

3. Egyszerű, mezei hazugság

A harmadik kormányzati eszköz vagy módszer valószínűleg senkit sem lep meg. Ebben semmi újdonság nincs, már nyilván mindenki hozzászokott a tényhez, hogy a politikusok, a kormányzati szóvivők hazudnak, akár csak ezen plakátok szövegei. Lássunk egy példát:

migráns kormány idegen bevándorlók fidesz MO hazugság hazudjhatudsz idegengyűlölet2015. november, Párizs: 128 áldozat
2016. március, Brüsszel: 34 áldozat
2016. július, Nizza: 84 áldozat

Ez így összesen 246 halálos áldozatot jelent, ami természetesen rendkívül tragikus.

A probléma az egész plakátkampánnyal mindezeken túl, hogy mondanivalója és célja nem más, mint az abszolút, gátlástalan idegengyűlöletet magyar fejekbe történő bevésése. Ez szemmel láthatólag igen hatékonyan működik. Sajnos.

Képek forrása: kormany.hu

A blog követése Facebookon.

53 Tovább

Ha Freud ezt megélhette volna...

Volt már példa arra a történelemben, hogy egy-egy politikus nyelvbotlása igen sokatmondóra sikeredett. A magyar politika történetében is előfordult már ilyesmi, a jelenlegi kormány pedig különösen élen jár ebben. A mostani produkció viszont azért különösen érdekes, ugyanis írásban történt. Erről és a nyelvbotlásokról általánosságban olvashat.

fidesz kormány kormányzati kommunikáció nyelvbotlás elszólás hazugság

A nyelvbotlás egy viszonylag gyakori jelenség, és több dolog is közrejátszhat a működésében, létrejöttében. Emlékeznek még arra, amikor Rétvári Bence azt találta mondani egy interjúban, hogy „mi mindenki életét meg akarjuk lopni”? Ha nem, íme:

Erre szokták azt mondani, hogy freudi elszólás. Freud úgy tartotta, hogy a nyelvbotlások (valamint a félreolvasás, elgépelés, vagy akár egy-egy ismerős nevének az elfelejtése) nem csupán véletlenek, hanem a tudatalattink és a belső konfliktusaink kivetülései. Freud szerint

a nyelvbotlás előfordulásának az egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a beszélő igyekezzen elnyomni valamit.

fidesz kormány kormányzati kommunikáció nyelvbotlás elszólás hazugság

Forrás: http://www.freakingnews.com/

Ez lehet szándékos, ha a beszélő hazudik, ám nagyon fontos, hogy ha igazat mond, akkor is előfordul a nyelvbotlás (ennek számos oka és típusa lehet). Viszont

a nyelvbotlás kontextusa sokat segíthet abban, hogy valóban a freudi értelemben vett és/vagy hazugsággal összekapcsolódó nyelvbotlást diagnosztizáljunk.

Csodák-csodájára a Rétváriéhoz nagyban hasonlító eset történt a minap, aminek a különlegessége, hogy a kormányzati kommunikáció ezúttal írásban produkált egy nyelvbotlást. Igen, írásban! Nem elgépelés, nem helyesírási hiba: ez bizony egy nagyon sokatmondó nyelvbotlás:

a vasárnapi munkavégzés tilalma azonban az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult. Sokan vannak az ellenzői, és nem kevesen próbálnak politikai tőkét kovácsolni magunknak a megszületett törvény kapcsán

Mindez a kormány a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatában lelhető fel a 3. oldalon. Persze elképzelhető, hogy csak sima elgépeléssel állunk szemben.

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Tanárok! Kihasználtak és felhergeltek titeket!

Hogy kik? Nem, most nem Soros György volt. Nem is a bevándorlók, bár nekik is közük van a dologhoz. Kitalálta már? Rövid cikk következik a sztrájkoló tanárok és a velük kapcsolatos kormányzati állásfoglalás kapcsán.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                

migráns pedagógussztrájk bevándorlók és pedagógusok tanár tanársztrájk tanárok MO fidesz kormányzati kommunikáció kormány kommunikációs csalfaságokA Fidesz ismét bevetette a már-már csúcsára járatott kormányzati kommunikációt. Ezúttal a következőt írták közleményükben:

„Tóbiás József és a szocialisták kormányzásuk alatt csökkentették a pedagógusok bérét és több tízezer pedagógust tettek utcára. Most is csak kihasználják és olyan balliberális civilszervezetekkel hergelik őket, akik eddig a bevándorlók mellett szerveztek tüntetéseket, nem a gyermekek és nem a pedagógusok fontosak számukra”

Azzal most nem kívánok foglalkozni, hogy az első mondat mennyiben igaz vagy sem. Nem párpolitikai érdekből, egész egyszerűen nem vagyok kompetens a témát illetően, és egyébként sem ez az érdekes számunkra. Sokkal inkább az, hogy mit állít a kormány idézett közleménye második mondatával.

Először is azt, hogy a szocialisták és a balliberális civilszervezetek csak kihasználják és hergelik a pedagógusokat. Ezzel implicit a következőt is kimondja: a pedagógusok irányíthatóak, manipulálhatóak. Ez persze elmondható szinte minden emberről, tehát végső soron igaz. Ámde: a pedagógusok nem ezért mentek ki az utcára, nem ezért álltak ki a szakadó esőben az oktatásért és legfőképpen nem ezért fogtak össze. Hanem azért, mert most telt be a pohár, eddig tűrtek.

migráns pedagógussztrájk bevándorlók és pedagógusok tanár tanársztrájk tanárok MO fidesz kormányzati kommunikáció kormány kommunikációs csalfaságok

Meggyőződésem, hogy ez egy, az ellenzéktől független lépés volt, egy nagyon bátor és önálló lépés, ami – habár elkerülhetetlen, hogy politikai vonatkozásai is legyenek – nem a politikáról szól.

A fő mondanivaló, hogy elég volt a társadalom és az oktatás szétzilálásából és tönkretételéből. Szeretnénk, ha az oktatásunk rendbe jönne, vagy legalábbis nem a szakadék felé tartana.

Az meg csak hab a tortán, hogy még a migránsokat is sikerült idekeverni, ráadásul szembeállítva őket a pedagógusokkal és a gyerekekkel. Gyakorlatilag a mondatszerkesztésből kitűnik az a mérhetetlenül manipulatív kommunikációs stratégia, amit a kormány alkalmaz. Figyeljük meg nagyon alaposan ezt a mondatrészt:

„olyan balliberális civilszervezetekkel hergelik őket, akik eddig a bevándorlók mellett szerveztek tüntetéseket,”

Tegyük fel, hogy elfogadjuk ezt az állítást (most az mindegy, hogy mennyire igaz vagy nem). És jön a csavar, a zseniális trükk (tényleg így gondolom): egy hiányzó kötőszó + a mondat további felének jelenidőbe történő áthelyezése. Íme:

"nem a gyermekek és nem a pedagógusok fontosak számukra."

migráns pedagógussztrájk bevándorlók és pedagógusok tanár tanársztrájk tanárok MO fidesz kormányzati kommunikáció kormány kommunikációs csalfaságok

Tá-dámmmm! Olvassuk össze! Bárhogy is kombinálunk, bárhogy is egészítjük ki a hiányzó részeket, a következőt fogjuk kapni.

Nem fontosak nekik a gyerekek és a pedagógusok (jelen), tehát/de/mert/és a bevándorlók voltak azok (múlt).

Azt látjuk, hogy a szembenállás mindenképp ott van, akármit is tegyünk. Ez így pedig egy borzalmas nagy megvezetés (ha finomkodni akarnék, és nem lennék biztos abban, hogy szándékos, azt mondanám, érvelési hiba).

A Fidesz hivatalos honlapján megtalálható mottóval (l. az említett közlemény oldalának fejléce) búcsúzom, egy apró kiegészítést hozzáfűzve:

Magyarország nem hagyja magát! Tanítani sem!

Aki lemaradt volna az eddigi történésekről, az OFOE honlapján olvashat egy nagyszerű összegzést.
 

A blog követése Facebookon.

3 Tovább

Tényleg ez az örökségünk?

Örökségünk mottóval indult kampány, aminek középpontjában egy dal áll. A cél megszólítani a kivándorolt honfitársakat, és ösztönözni őket a magyarságtudat, azon belül pedig kiemelten a magyar nyelv megtartására. Ez először jól hangzik, kár, hogy csak hangzik. Hát „nincsen határ ottan, ahol egy nyelvet beszélnek”?

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány

Nemzetpolitikai államtitkárunk, Pótápi Árpád János a napokban jelentette be, hogy új kezdeményezés indul a magyarság és a magyar nyelv megtartásáért. Ennek központi elem az alábbi dal:

Az egy dolog, hogy sem zeneileg, sem pedig dalszövegügyileg nem éppen a legnívósabb magyar produkcióról van szó. Az is egy dolog, hogy a kínrímek és az erőltetett népiesség épp a kitűzött célt teszik nevetségessé. No de ilyet! Ennyi nyelvészeti ostobaságot, tévképzetet belezsúfolni egyetlen dalba. Ráadásul épp a magyar nyelv megtartásának érdekében?

„Megtanulom, megőrzöm, tanítom, tovább adom, a szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom // Megtanulom, megőrzöm, tanítom,tovább adom, a szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elvenni nem hagyom.”

Ez lenne a refrén. Gyönyörű, nemde? Kár, hogy épp az iskola és a magyar társadalom az, ami a szüleink nyelvét nemhogy hagyja elkopni: szabályosan, két kézzel, a legerősebb smirglivel csiszolja, méghozzá csontig vagy felniig (feltéve, ha van a nyelvnek olyan, de ha már kopik, csak van). Miről beszélek? A jelenség neve: nyelvi alapú diszkrimináció.

Az iskolában különböző nyelvhasználattal és nyelvváltozatokkal találkoznak a gyerekek mind a tanár, mind pedig a társaik részéről.

A tanulók formális beszédhelyzetekben először nyilvánulnak meg, illetve új regiszterekkel, szókészleti elemekkel ismerkednek meg. Mindez sok gyereknek könnyed feladat, élvezetes tapasztalatszerzés, azonban nem kevés tanuló számára rendkívüli erőfeszítés

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány.

Otthonról hozunk rengeteg kulturális ismeretet, tapasztalatot, valamint egy bizonyos nyelvhasználati módot, nyelvváltozatot is. Ez utóbbi szerencsés esetben az iskolaihoz nagyjából hasonló, azaz a standard nyelvváltozatnak (köznyelvnek) megfelelő.

A probléma ott kezdődik, amikor az iskolai és az otthoni nyelvhasználat eltér.

A gyerek elsőként azzal szembesül, hogy az új közösségben másképp beszélnek, mint ő (és a szülei). Másképp beszélnek a diáktársak, és ami még nagyobb probléma, hogy másképp beszél a tanár is, aki ugyebár az elsajátítandó tudásanyag közvetítője is. Így

a nem köznyelvet beszélő gyermek máris hátrányból indul, hiszen egy új nyelvváltozatot (neki szinte új nyelvet) kell megtanulnia az új ismeretek mellé.

Másrészről a diák próbálja megérteni az eltéréseket, de sok esetben ahelyett, hogy segítő tanárra és diáktársakra találna, azzal szembesül, hogy

a beszéde miatt folyton kijavítják, félbeszakítják vagy rosszabb esetben kinevetik, megalázzák.

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány

Háttal nem kezdünk mondatot.” „A magyarban nincs olyan, hogy deviszont.” „Nem-e? Nem-e lehetne, hogy magyarul mond?” Ezek mind-mind ennek a jelenségnek a megvalósulási formái és valószínűleg már mindannyian találkoztunk hasonlókkal. Itt valójában nem történik más, mint a nyelvhasználó által otthon tanult, helyes nyelvi formák megbélyegzése a tanár (vagy más személy) saját nyelvváltozatának szemszögéből. Így a tanár egyik legfontosabb feladatát, a tanulók személyiségének fejlesztését nem teljesíti, ugyanis ez a fajta megbélyegzés óhatatlanul is az otthonról hozott nyelv leértékeléséhez, valamint nyelvi bizonytalansághoz vezet, ami a tanuló személyiségére kedvezőtlenül, nem pedig fejlesztő módon hat.

Másik dolog. Az énekes gyakorlatilag mindent magyarul csinál:

„Én magyarul érzek, magyarul félek, magyarul kérdek, magyarul érted, magyarul sírok, magyarul mondom, magyarul írok, magyarul mosolygok, magyarul küzdök, magyarul tűrök, magyarul dobbanok...és magyarul álmodom.”

Ha megfigyeljük, akkor ezeknek a dolgoknak több mint a fele olyan, amit nem lehet „magyarul” csinálni. Könyörgöm. Másképp sír egy görög? Az olaszok spagettijukat hátrahagyva, hevesen gesztikulálva olaszul félnek? Az iszlámok iszlámul mosolyognak a csadorjuk alatt? (nyelvészet iránt érdeklődőknek ajánlatos a Saphir-Whorf hipotézisről és a nyelvi relativizmusról, ill. az azzal kapcsolatos problémákról szóló cikk)

Ennek a dalnak akkor lenne értelme, ha a határon túli magyarokhoz, például a felvidékiekhez, kárpátaljaikhoz, vajkdaságiakhoz szólna, úgy, hogy a nyelvcsere iszonyatos problémáját megpróbálná kicsit is megérteni. Ennek a dalnak akkor lenne értelme, ha azoknak, akiket tényleg fenyeget az a veszély, hogy elveszítik nyelvüket, hiteles üzenetet küldene. De ez a zene nem tesz ilyet, nem hiteles, mivel üvölt róla a felületesség: gyönyörűen beszéltek, öröm hallani a hangtok? Hangtok? Talán, ha nem olyan nyelvi formákat erőltettek volna bele a dalba (ráadásul köznyelvet beszélők előadásában), amik inkább archaikusak, mintsem nyelvjárásiak, akkor legalább a hitelesség nem sérül annyira. De így...magyarul írom és magyarul érzem: ez borzalmas.


 

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

Menekülj menekült, Magyarországon nincs maradásod!

Mit gondolnak a magyarok a menekültekről? Mennyire vagyunk elutasítóak és miért? Milyen érdekcsoportokat, személyeket gyanúsítunk a migráció támogatásával? Egy friss felmérés adataiból megtudtuk a választ. Megdöbbentő helyzetkép Magyarországról menekültügyben.                                                                                                                                                                 
terror terrorista menekült migráns menekültügy kormány fidesz kormányzati kommunikáció iszlám előítélet

Kép forrása: http://d.ibtimes.co.uk/

Úgy látszik, hogy a kormányzati kampány menekültügyben kezd célba érni: a magyarok egy jelentős része fél a bevándorlóktól és egyre többen hisznek el különféle konspirációs elméletek az üggyel kapcsolatban. Például, hogy a zsidók vagy Soros György személyesen áll a háttérben – derült ki a Medián HVG számára készített kutatásából. Nézzük a leglényegesebb adatokat!

Az első igen sokatmondó információ, hogy

a megkérdezettek 21%-a véli úgy, hogy a menekült kérdés a legfontosabb társadalmi probléma.

Csupán két dolgot találtak égetőbbnek a magyar emberek: a gazdasági helyzetet és a munkanélküliséget. Ezzel szemben az egészség- vagy oktatásügy jóval hátrébb szerepelt napjaink legmeghatározóbb problémáinak listáján. Persze a menekültügy valóban fontos társadalmi kérdés, már csak azért is, mert

a válaszadók 83%-a utasítja el a menekültek befogadását,

szemben a szeptemberben mért 66%-kal. Ennél is megdöbbentőbb, hogy

a magyarok 56%-a úgy gondolja, hogy a muszlimok fognak többsége kerülni Európában, mindezt úgy, hogy ránk kényszerítik a vallásukat és a kultúrájukat, 46 % pedig „elég valószínűnek” tartja, hogy hazánkat is eléri a terror.

Ez a fajta félelem nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük azokat az adatokat, hogy mennyire tartja a magyarság a menekülteket általában inkább követelődzőnek, agresszívnak. Szavazótáborok szerint nem meglepő módon a Jobbik áll az élen 83%-kal, akit a Fidesz szimpatizánsok követnek 68%-kal, majd a párt nélküliek 65-tel. Az MSZP hívei 40%-ban, az egyéb ellenzékiek 31%-ban gondolják ugyanezt, míg

a teljes népesség 63%-a tartja inkább követelődzőnek és agresszívnak a menekülteket.

És hogy kik szervezik és támogatják a menekülthullámot? A magyarok szerint bizonyos személyek, érdekcsoportok vagy országok. Például a zsidók és/vagy Soros György. A gyanúsítottak listáján szerepel még az Egyesült Államok, Izrael, és az Iszlám Állam.

Hogy miért rendkívül szomorú mindez? Azért, mert mindebből világosan látszik, hogy a választópolgárok milyen könnyedén manipulálhatóak. Nem kell más hozzá, mint megfelelő kommunikáció, egy jó ideológia és némi félelemkeltés.

Tény, hogy a menekültek között voltak terroristák. Ám ettől még nem minden menekült terrorista. Tény, hogy a menekültek között vannak agresszív és követelődző személyek is. De ettől még nem mindegyik menekült agresszív és követelődző. Az is tény, hogy rengeteg probléma van ebben az országban, és ahogy ez lenni szokott ilyen esetekben ezekért hajlamos az ember idegen csoportokat, személyeket hibáztatni. Létrehozva ugyanis egy külső ellenséget lehetőség nyílik a belső feszültség látszólagos feloldására, a frusztrációt – amit persze nem ez a csoport generál – az érintett csoport tagjaira kivetítve. De ez még nem oldja meg az eredeti problémát.

A blog követése Facebookon.

5 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek