Miért nem szép a magyar nyelv?

„A magyar a legszebb nyelv a világon” – valószínűleg Ön is találkozott már ezzel az állítással, talán még ezt is gondolja. De mi lenne, ha azt mondaná valaki, hogy nem is szép a magyar nyelv. Sőt, egyenesen ronda? Felháborodna? Pedig ez utóbbinak is ugyanannyi létjogosultsága és igazságtartalma van, mint az ellentétének.                                                                                                                

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

Közismert tény, hogy ma Magyarországon három dologhoz biztosan mindenki ért: a focihoz, a politikához és a nyelvhez. Ez persze csak irónia, az igazság valójában az, hogy ezekkel a dolgokkal kapcsolatban nagyon markáns véleménye van az embereknek, annak ellenére, hogy szakmailag nem igazán jártasak a témában. Éppen ezért születhetnek olyan közkedvelt tévhitek, mint például az, hogy a magyar nyelv a legnehezebb vagy éppen legszebb a világon.

Természetesen a magyar nyelv szép – annyira amennyire bármelyik más nyelv is. De akkor miért tűnik olyan különlegesnek, különlegesen szépnek sok-sok ember számára? Az egyik ok a viszonyítás alap, pontosabban annak korlátozott mivolta. A világon nagyjából 5-6 ezer nyelvet beszélhetnek. Ebből egy átlagember legfeljebb két-három európai nyelvet ismer az anyanyelvén kívül, ezek pedig jó eséllyel az angol, francia, orosz és német. Ebből jön az a klasszikus érvelés, mely így szól: „Ismeri a magánhangzó-harmóniát ezen nyelvek bármelyike? Persze, hogy nem, csakis a magyar. Hát akkor nem ez a legkülönlegesebb és legszebb nyelv a világon?” Hát nem. Ilyen alapon: a névelőt nem ragozza sem az angol, se a magyar, az oroszban meg egyáltalán nincs, a franciában meg ugyan jelölheti a nemet és a számot, de az esetet ott sem. Bezzeg a német! Vagyis a német egy különlegesen szép nyelv.

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

IDe kapcsolódik a másik tényező, neveztesen hogy mennyire ismert vagy épp egzotikusnak vélt az adott nyelv, illetve a benne található nyelvi jelenségek, formák. Ha nem az angol nyelv, hanem például egy dél-afrikai nyelv lenne a legelterjedtebb a világon, természetesnek tartanánk, hogy vannak ún. csettintő hangok (ezt l. ebben a videóban). Ám nem ez a helyzet, így könnyen érvelhetünk az ilyen sajátságokkal, de mielőtt megtennénk, arról nem árt tudni, hogy a dél-afrikai nyelvek többsége ilyen, valamint hogy minden nyelvnek megvan a maga sajátsága, ezáltal a maga szépsége is.

A harmadik ok, amiért a magyar nyelvet éppúgy tarthatjuk szépnek, mint csúnyának az a szubjektív megítélés. A szépség egy szubjektív fogalom, így nem tudjuk objektívan megítélni, pláne nem a nyelvek esetében. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan állításhoz, mint az, hogy a magyar nyelv a legszebb a világon, minimum a nyelvek felét kéne ismernünk. Na már most a világ legtöbb nyelvén beszélő személyek is legfeljebb 40-50 nyelvig jutnak, ami a világ nyelveinek töredéke. Hogyan rangsorolhatnánk akkor?

Meg kell még említeni azt is, hogy vannak bizonyos nyelvi ideológiák, melyek befolyásolják a különféle nyelvvel, nyelvekkel kapcsolatos vélekedéseinket. Érdemes tudni, hogy mindenki rendelkezik ilyenekkel – legfeljebb nem tud róla. Itt egy nyelvi ideológiát mindenféleképpen ki kell emelni, amely igen komoly szerepet játszik a magyar nyelv nagyon szépnek gondolásában. Ez a nyelvi nacionalizmus, azaz az egy adott etnikai, nemzeti csoporthoz tartozó beszélők azon meggyőződése, hogy a saját etnikai/nemzeti identitásukhoz kötődő nyelv magasabb rendű és/vagy szebb más nyelveknél.

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

A felfogással kapcsolatban több probléma is felmerül. Az egyik, hogy nem lehet a különböző nyelveket rangsorolni (pl. szépség, tanulhatóság alapján), legfeljebb szubjektív módon. Vagyis minden olyan megnyilvánulás, amely egy-egy nyelvet a többi fölé emel valamilyen szempontból, csupán egy személyes benyomást rögzít, nem pedig objektív tényt. Mondhatjuk, hogy a magyar nyelv rendkívül különleges vagy szép, de tudnunk kell, hogy ennek semmiféle tudományos alapja sincs.

A másik probléma, hogy mivel a nyelv nem egységes, így a nyelvi nacionalizmus követői általában egy nyelvváltozatot tekintenek „a magyar nyelvnek”. Pedighát a magyarnak rengeteg változata él, és nyelvészeti alaptézis, hogy egyik nyelvváltozat sem rosszabb a másiknál, mindegyik egyenrangú. Akárcsak a különféle nyelvek esetében.

Összességében tehát. A szépség relatív és szubjektív kategória legyen szó egy emberi arcról, egy festményről vagy épp a magyar nyelvről. Ellenben az, hogy mit mond erről a kérdésről a nyelvészet, már egyértelműen objektív: nincs szebb, jobb vagy kifejezőbb nyelv, az egyes nyelvek egyenrangúak. Természetesen mindenki elmondhatja a véleményét a nyelvről. Azt is bárki nyugodtan megkísérelheti, hogy szebbnek véljen egy nyelvet és ennek hangot is adjon. Ám azzal is tisztában kell lennie, hogy ennek semmiféle tudományos alapja nincs.

A blog követése Facebookon.

15 Tovább

Tényleg ez az örökségünk?

Örökségünk mottóval indult kampány, aminek középpontjában egy dal áll. A cél megszólítani a kivándorolt honfitársakat, és ösztönözni őket a magyarságtudat, azon belül pedig kiemelten a magyar nyelv megtartására. Ez először jól hangzik, kár, hogy csak hangzik. Hát „nincsen határ ottan, ahol egy nyelvet beszélnek”?

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány

Nemzetpolitikai államtitkárunk, Pótápi Árpád János a napokban jelentette be, hogy új kezdeményezés indul a magyarság és a magyar nyelv megtartásáért. Ennek központi elem az alábbi dal:

Az egy dolog, hogy sem zeneileg, sem pedig dalszövegügyileg nem éppen a legnívósabb magyar produkcióról van szó. Az is egy dolog, hogy a kínrímek és az erőltetett népiesség épp a kitűzött célt teszik nevetségessé. No de ilyet! Ennyi nyelvészeti ostobaságot, tévképzetet belezsúfolni egyetlen dalba. Ráadásul épp a magyar nyelv megtartásának érdekében?

„Megtanulom, megőrzöm, tanítom, tovább adom, a szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom // Megtanulom, megőrzöm, tanítom,tovább adom, a szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elvenni nem hagyom.”

Ez lenne a refrén. Gyönyörű, nemde? Kár, hogy épp az iskola és a magyar társadalom az, ami a szüleink nyelvét nemhogy hagyja elkopni: szabályosan, két kézzel, a legerősebb smirglivel csiszolja, méghozzá csontig vagy felniig (feltéve, ha van a nyelvnek olyan, de ha már kopik, csak van). Miről beszélek? A jelenség neve: nyelvi alapú diszkrimináció.

Az iskolában különböző nyelvhasználattal és nyelvváltozatokkal találkoznak a gyerekek mind a tanár, mind pedig a társaik részéről.

A tanulók formális beszédhelyzetekben először nyilvánulnak meg, illetve új regiszterekkel, szókészleti elemekkel ismerkednek meg. Mindez sok gyereknek könnyed feladat, élvezetes tapasztalatszerzés, azonban nem kevés tanuló számára rendkívüli erőfeszítés

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány.

Otthonról hozunk rengeteg kulturális ismeretet, tapasztalatot, valamint egy bizonyos nyelvhasználati módot, nyelvváltozatot is. Ez utóbbi szerencsés esetben az iskolaihoz nagyjából hasonló, azaz a standard nyelvváltozatnak (köznyelvnek) megfelelő.

A probléma ott kezdődik, amikor az iskolai és az otthoni nyelvhasználat eltér.

A gyerek elsőként azzal szembesül, hogy az új közösségben másképp beszélnek, mint ő (és a szülei). Másképp beszélnek a diáktársak, és ami még nagyobb probléma, hogy másképp beszél a tanár is, aki ugyebár az elsajátítandó tudásanyag közvetítője is. Így

a nem köznyelvet beszélő gyermek máris hátrányból indul, hiszen egy új nyelvváltozatot (neki szinte új nyelvet) kell megtanulnia az új ismeretek mellé.

Másrészről a diák próbálja megérteni az eltéréseket, de sok esetben ahelyett, hogy segítő tanárra és diáktársakra találna, azzal szembesül, hogy

a beszéde miatt folyton kijavítják, félbeszakítják vagy rosszabb esetben kinevetik, megalázzák.

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány

Háttal nem kezdünk mondatot.” „A magyarban nincs olyan, hogy deviszont.” „Nem-e? Nem-e lehetne, hogy magyarul mond?” Ezek mind-mind ennek a jelenségnek a megvalósulási formái és valószínűleg már mindannyian találkoztunk hasonlókkal. Itt valójában nem történik más, mint a nyelvhasználó által otthon tanult, helyes nyelvi formák megbélyegzése a tanár (vagy más személy) saját nyelvváltozatának szemszögéből. Így a tanár egyik legfontosabb feladatát, a tanulók személyiségének fejlesztését nem teljesíti, ugyanis ez a fajta megbélyegzés óhatatlanul is az otthonról hozott nyelv leértékeléséhez, valamint nyelvi bizonytalansághoz vezet, ami a tanuló személyiségére kedvezőtlenül, nem pedig fejlesztő módon hat.

Másik dolog. Az énekes gyakorlatilag mindent magyarul csinál:

„Én magyarul érzek, magyarul félek, magyarul kérdek, magyarul érted, magyarul sírok, magyarul mondom, magyarul írok, magyarul mosolygok, magyarul küzdök, magyarul tűrök, magyarul dobbanok...és magyarul álmodom.”

Ha megfigyeljük, akkor ezeknek a dolgoknak több mint a fele olyan, amit nem lehet „magyarul” csinálni. Könyörgöm. Másképp sír egy görög? Az olaszok spagettijukat hátrahagyva, hevesen gesztikulálva olaszul félnek? Az iszlámok iszlámul mosolyognak a csadorjuk alatt? (nyelvészet iránt érdeklődőknek ajánlatos a Saphir-Whorf hipotézisről és a nyelvi relativizmusról, ill. az azzal kapcsolatos problémákról szóló cikk)

Ennek a dalnak akkor lenne értelme, ha a határon túli magyarokhoz, például a felvidékiekhez, kárpátaljaikhoz, vajkdaságiakhoz szólna, úgy, hogy a nyelvcsere iszonyatos problémáját megpróbálná kicsit is megérteni. Ennek a dalnak akkor lenne értelme, ha azoknak, akiket tényleg fenyeget az a veszély, hogy elveszítik nyelvüket, hiteles üzenetet küldene. De ez a zene nem tesz ilyet, nem hiteles, mivel üvölt róla a felületesség: gyönyörűen beszéltek, öröm hallani a hangtok? Hangtok? Talán, ha nem olyan nyelvi formákat erőltettek volna bele a dalba (ráadásul köznyelvet beszélők előadásában), amik inkább archaikusak, mintsem nyelvjárásiak, akkor legalább a hitelesség nem sérül annyira. De így...magyarul írom és magyarul érzem: ez borzalmas.


 

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek