Hogyan ismerhető fel a munkamánia és miben különbözik a magas teljesítménytől?

Gyakran gondol arra, hogy hogyan lehetne több időt teremtenie a munkájának? Esetleg előnyben részesíti a munkáját a szabadidős tevékenységekkel, kikapcsolódási lehetőségekkel szemben? Ha igen, akkor könnyen elképzelhető, hogy ön is munkamániás. Hogy ez mit is jelent pontosan, illetve hogyan lehet felismerni, valamint hogy mivel nem szabad összekeverni, kiderül a cikkből.

munka munkasprint munkamánia pszichológia stressz életmód

Napjainkra a munkamánia (az angolban kreatívan csak workaholic) egy igen gyakori függőség. Sőt egyes szakértők szerint egyenesen betegség, aminek következményei nemcsak lelki, hanem testi síkon is jelentkezhetnek. De mit is jelent pontosan a munkamánia és hogyan ismerhető fel?

Ahogy a legtöbb tudományos fogalomnak, úgy a munkamániának is többféle értelmezése lehetséges. Az egyes meghatározásokban azonban közös, hogy a munka szembekerül a személyes kapcsolatainkkal (l. család, párkapcsolat, barátok), szabadidős tevékenységeinkkel, valamint az egészségi állapotunkkal. Vagyis

munkamániának tekintjük azt a függőségi állapotot, amikor az egyén túlságosan erős munkamotivációval rendelkezik és túlságosan sok energiát fektet a munkájába, mindezt a szociális és családi kapcsolatinak, szabadidős tevékenységeinek, valamint egészségének a rovására.

munka munkasprint munkamánia pszichológia stressz életmódHabár a fentiekből látszik, hogy a munkamánia kedvezőtlenül hat az ember életére, mégis sokan vélik úgy, hogy alapvetően nincs vele semmi gond. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sokan összekeverik a munkamániát a magas teljesítményű munkavégzéssel. Ám a kettő gyökeresen különbözik egymástól, ugyanis

míg a magas teljesítményű munkavégzés egy egészségesen fenntartható, inspiratív és boldogságérzettel párosuló út, addig a munkamánia ennek ellentettje, ami végül kiégéshez és súlyos fizikai panaszokhoz vezet.

Ha mindezt az egyén szintjén vizsgáljuk, akkor három elemi különbség van a munkamániás személy és a magas teljesítményű munkavégző között:

1. A magas teljesítményű munkavégző tisztában van a saját értékeivel, míg a munkamániásnak mások (pl. főnök, kollégák, kliensek) határozzák meg az értékeit

2. A magas teljesítményű munkavégző 100%-ot ad bele jó időben, a munkamániás 110%-ot mindig, azaz mindkettő hatékony, csak az utóbbi nem gazdaságos a legtöbb szempontból

3. A magas teljesítményű munkavégző eléri az eredményeket, a munkamániás el van foglalva (vagy azt a látszatot kelti) velük

munka munkasprint munkamánia pszichológia stressz életmód

Ugyan a különbség a két típus között egészen nyilvánvaló, ám sokan mégsem ismerik fel, hogy munkamániában szenvednek. Vagy egész egyszerűen nem akarják felismerni, aminek több oka is lehet, de az egyik leggyakoribb, hogy az illető a munkába menekül, azzal kompenzál az élet egyéb területiről hiányzó dolgokat (pl. párkapcsolati boldogságot, önbecsülést). Bárhogy is legyen, ha Ön kíváncsi rá, hogy munkamániás-e, akkor kétféle módszert is kipróbálhat ennek kiderítésére.

Az egyik a közismert amerikai (tévés) pszichológus, Philip McGraw (Dr. Phil) által javasolt listázás, aminek lényege, hogy

1. Írjunk egy listát – de őszintén – magunknak arról, hogy mik a legfontosabb dolgok az életünkben. Ha egy egészséges listát írtunk, akkor olyan dolgok szerepelnek a sor elején, mint például a család, egészség, szabadidős tevékenységek, a végén pedig a munka és az ahhoz köthető dolgok.
2. Most fordítsuk meg a listát!
3. Ha az inverz lista pontosabban tükrözi azt, hogy hol és mivel/kivel töltjük el az időnket, mint az eredeti, akkor jó eséllyel munkamániások vagyunk.

munka munkasprint munkamánia pszichológia stressz életmód

A másik lehetséges módszer a munkamánia felismerésére egy norvég kutatásból származik. Ebben a kutatók a munkamániát egy „munkafüggőségi skála” segítségével határozták meg. A vizsgálatban részt vevő személyeknek hét, tulajdonképpen tünetet kellett 1-től 5-ig (1: soha, 2: ritkán, 3: néha, 4: gyakran, 5: mindig) értékelniük. Ezek a következők voltak (ha kíváncsi, osztályozza Ön is ezeket):

  1. Milyen gyakran gondolsz arra, hogy hogyan tudnál több időt felszabadítani a munkának?
  2. Milyen gyakran dolgozol sokkal többet, mint azt korábban tervezted?
  3. Szoktál azért dolgozni, hogy kevésbé érezz bűntudatot, kevésbé szorongjál, illetve ne érezd magadat tehetetlennek vagy depressziósnak?
  4. Előfordul, hogy azt mondják, kevesebbet kéne dolgoznod, de te nem fogadod meg a tanácsot?
  5. Stresszelsz, ha eltiltanak a munkától?
  6. Előnyben részesíted a munkát a hobbiddal, szabadidős tevékenységeiddel és a testmozgással szemben?
  7. Annyit dolgozol, hogy annak már rossz hatása van az egészségedre?

Aki a hétből legalább négy kérdésre 4-est vagy 5-öst adott, az munkamániásnak számít a vizsgálatot végző szakemberek szerint. Ez a norvégok 8,3%-ra volt jellemző, azaz nagyjából minden 12. személy. Ez az arány nálunk valószínűleg sokkal rosszabb. És talán a legfőbb gond, hogy az érintettek nem veszik komolyan a függőséket, hiszen a társadalmi megítélése a munkamániának jóval kedvezőbb, mint a legtöbb függőségé. Pedig nem véletlen az angol workaholic megnevezés, hiszen az egyén szempontjából a munkamánia végső soron ugyanolyan problémákhoz vezet, mint az alkoholizmus.
 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Mi az az arcmunka és mire jó?

A nyelvészetben van egy olyan fogalom, hogy arc vagy másképpen arculat – ezzel minden ember rendelkezik. Mit jelent ez és miért fontos? Mit értünk az alatt, hogy arcmunka? Hogyan védhetjük meg az arculatunkat és milyen tényezők fenyegetik? És vajon mi köze mindennek a (nyelvi) udvariassághoz?                                                                                                                                                  

munkasprint pragmatika nyelvészet nyelvi udvariasság kommunikáció arc arculat

A nyelvészetben, azon belül a pragmatikában rendszerint megjelenő fogalom az arc vagy arculat (egyes szakirodalmakban: homlokzat). Ez nem más, mint a külvilágnak önmagunkról nyújtott, mutatott kép, tulajdonképpen egy énkép, amit a társadalmilag jóváhagyott tulajdonságok körvonalaznak. Ezt számos dolog befolyásolja – az adott kultúrától kezdve a családi mintákig – és bizony nem ritkán sérül is, ám nem feltétlen külső hatások miatt. Itt jön elő egy másik fogalom, az arcmunka.

Az arcmunka az olyan cselekedeteket jelöli, melyeket valaki annak érdekében tesz, hogy összhangban maradjon az általa mutatott arccal.

Itt kétféle arctípus érvényesül. Az egyik a tartózkodó arc, ami a mások befolyásától való függetlenségünket (freedom of imposition), önálló döntéseinket, a cselekedeteink szabadságát jelenti. Ezzel szemben a közelítő arc a beszédpartnerrel való közösségre, egyetértésre törekvésünket szimbolizálja. Ennek alapja a kölcsönös elfogadás igényének megjelenítése, azáltal egy kedvező kép kialakítása a hallgatóban.

munkasprint pragmatika nyelvészet nyelvi udvariasság kommunikáció arc arculat

Ahhoz, hogy két ember között a kapcsolat zavartalan legyen, szükség van egymás arcának elfogadására és megőrzésre. Ebben fontos tényező, hogy az egyén milyen stratégiák használatával próbálja önmaga és a hallgatója arcát megőrizni vagy épp rombolni (a stratégiák az illető adott helyzetben mutatott arcához alkalmazkodva változnak, ami ilyen értelemben az udvariasság megnyilvánulását jelzi).

Az arcfenyegető aktusok a klasszikus értelmezés szerint alapvetően kétfélék lehetnek: ún. mikrofonba (on record) és mikrofon mellé (off record) stratéfiák – feltéve, ha az adott egyén egyáltlaán megcselekszi az adott arcfenyegető aktust.

A mikrofonba stratégia, amikor valaki szándékát nyíltan, direkt módon juttatja kifejezésre, míg a mikrofon mellé stratégia esetében, közvetetten, valódi szándékát elrejtve történik ugyanez.

munkasprint pragmatika nyelvészet nyelvi udvariasság kommunikáció arc arculat

A két stratégiát tovább differenciálhatjuk. A mikrofonba stratégiát megvalósíthatjuk pőrén (bald-on-record), valamint orvoslással (with redress). Az előbbit alkalmazzuk például, ha a külső tényezők (veszély, végzett tevékenység hatékonysága), arra késztetnek bennünket, hogy direkt módon fejezzük ki magunkat. Továbbá az olyan esetekben is, amikor nem félünk a címzett megtorlásától, vagy a felek egyetértenek abban, hogy a sürgősség, eredményesség érdekében felfüggeszthető arcvédő munka, avagy értelmetlen az, hiszen az adott cselekedet a hallgató számára előnyös.

Az orvosló stratégiával – ami kétféleképpen, közelítő és távolító udvariassággal történhet – az illető jelzi, hogy tisztában van megnyilvánulása arcromboló hatásával, illetve hogy a másik jogosan igényli az elszenvedett károk méltánylását. Ezen orvosló stratégiákon belül számos alstratégia létezik, a közelítő udvariassággal történőnél konkrétan 15 (pl. nézeteltérés kerülése, viccelés), míg a távolítónál 10 (pl. konvencionális közvetettség, tiszteletadás, általánosítás).

munkasprint pragmatika nyelvészet nyelvi udvariasság kommunikáció arc arculat

Vegyünk egy konkrét hétköznapi példát: az ismerősünk késik. Először is eldönthetjük, hogy szóvá tesszük e ezt a tényt. Ha igen, akkor megtehetjük pőrén, ha közöljük: késtél (nem örülök neki). Ha az orvoslás közelítő udvariasság stratégiát választjuk, akkor mondhatjuk például viccelődve (nem baj, hogy késtél, úgysincs jobb dolgom) vagy a nézeteltérést elkerülve (nem baj, én is szoktam késni – holott ez mondjuk nem igaz). Az orvoslás távolító udvariasság stratégiánál pedig megfogalmazhatjuk az arcfenyegető aktust mint általános szabályt (úriember nem késik) vagy például a „kérdezz, biztosíts!” stratégiával (lehet, hogy nem kéne jeleznem, de zavar a késésedet).

És hogy mely stratégia a leginkább eredményes? A válasz egyértelmű és egyben a legkevésbé sem az: mindig az adott helyzettől függ.

Felhasznált irodalom
Szili Katalin: Az udvariasság pragmatikája

 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek