Mi Az apa szerepe a szocializációban?

Régóta ismeret tény, hogy a gyermek fejlődésében igen nagy jelentőséggel bír az apa, illetve az általa közvetített minták, értékek. Ennek ellenére sem a média, sem a témával foglalkozó szakirodalom nem fektet erre kellő hangsúlyt. De miért olyan fontos az apa szerepe a családban? Mi az apák leglényegesebb feladata? És mi történik, ha hiányzik az apa a családból?

apa család nevelés szocializáció gyerek gyermek pszichológia környezet szülő apasprint

Ha körbenézünk a médiában megjelenő tartalmak vagy akár a család témában megjelenő szakirodalmak között, akkor azt látjuk, hogy túlsúlyban vannak az anya-gyermek centrikus modellek. Ez azt jelenti, hogy a fókusz az anya és gyermek kapcsolatára esik, nem pedig az anya, apa és gyermek hármas viszonyrendszerre. Ez azért óriási probléma, mert az apának legalább olyan nagy szerepe van a felnövekvő gyermek személyiségfejlődésében, mint a másik szülőnek.

Sok szülő – beleértve az anyákat és apákat egyaránt – esik abba a hibába, hogy az ideje nagyobb részét munkával tölti – jobb esetben azért, hogy a gyerekének minél többet megadhasson. Azonban arról elfeledkezik, hogy épp a legfontosabbat nem adja meg gyerekének: az együtt töltött minőségi idő örömét. Ez különösen igaz a férfiakra, aminek az egyik fő oka az apa családfenntartó szerepét hangsúlyozó szemléletmód: „az apa keres, az anya nevel”. Csakhogy az apának ennél messzemenőn nagyobb szerepe van a gyermek szocializációjában.

Az ikerkutatások

Az elpbbiekre, illetve magának a családi mintának a meghatározó szerepére a pszichológiában többek között az ikerkutatásokból nyert adatok világítanak rá. Ezek lényege, hogy a kutatók külön nevelt ikreket vizsgálnak a személyiségbeli különbségekre és hasonlóságokra fókuszálva. Például az ismert Minnesota-vizsgálatában a résztvevőket sok-sok képesség és személyiségvonás tekintetében vizsgálták és számos megdöbbentő hasonlóságot találtak. Egy ezek közül, a legnagyobb mértékben különböző hátterű ikerpár (Oskar Stohr és Jack Yufe) esete, akik Trinidadben születtek zsidó apától és német anyától, majd röviddel születésük után elváltak útjaik. Egyikük katolikus vallású náciként, míg másikuk zsidóként nevelkedett, ifjúkorában egy izraeli kibucban élt, egészen különböző életvitelt folytatva. Negyvenes éveik végén kerültek a vizsgálatba, ami előtt csak egyszer, húsz évvel korábban találkoztak. Néhány a meghökkentőbb hasonlóságok közül: kék, kétsoros, váll-lapos inget és drótkeretes szemüveget hordtak, szórakozottak voltak, szerették a vajas pirítóst kávéba mártogatni, és élvezettel ijesztgettek másokat azzal, hogy tüsszentettek a liftben.

apa család nevelés szocializáció gyerek gyermek pszichológia környezet szülő apasprintTermészetesen nem léteznek liftben ijesztgető vagy öltözködés-meghatározó gének. Ezek az egybeesések (a véletlenek mellett) csupán az alapvetőbb személyiségvonások örökölhetőségét tükrözik. Azonban fontos leszögezni, hogy nagyon csekély arra az esély, hogy a gének magukban is elegendőek legyenek a külön nevelt ikerpárok efféle hasonlóságainak magyarázatához.

Erre világított rá több, antiszociális viselkedést vizsgáló kutatás. Ezek lényegében azt mondják, hogy habár az antiszociális viselkedést produkáló gyerekeknek van hajlamuk erre a személyiségzavarra, nem alakul ki náluk, ha nem kerülnek olyan környezetbe, amely az ilyen viselkedést támogatja. És itt lép be az apa szerepe a képbe.

Az apa szerepe

Napjainkban az apa-gyerek kapcsolat tekintetében elsősorban az apai személyiséget és a gyermekhez való hozzáállást vizsgálják a kutatók. Ennek egyik oldala a kötődéstípusokkal kapcsolatos vonatkozások. Ez úgy összegezhető, hogy a biztonságos kötődés kialakulása apa és gyermeke között ugyanolyan fontossággal bír, mint az anya és gyermeke között, jóllehet a jellege eltérő.

Habár az apák is képesek az anyákhoz (vagy gondozóhoz) hasonló szerepet betölteni a kisgyermek életében, tény, hogy eleinte az apák nem hasonlítanak viselkedésükben, szerepükben az anyákra. Ettől független a gyermeknek szüksége van rá, hogy a szülei közelében lehessen, az apát ugyanúgy beleértve, akár az anyát. Egyfelől azért, mert a gyermek így érezheti a szeretetet és törődést, másfelől azért, mert a gyermekek elsősorban utánzással sajátítanak el dolgokat, és tanulják el a nemi- és társas szerepeket.

apa család nevelés szocializáció gyerek gyermek pszichológia környezet szülő apasprint

A fiúgyermek esetében az apák gyakran – bár legtöbbször nem tudatosan – elkövetik az a hibát, hogy a saját képükre próbálják formálni a gyermeket, olyan tevékenységeket végezve velük, amikben ők lelik örömüket. Így sokszor irracionális elvárásokat támasztanak fiaikkal szemben, és ha ez nem sikerül, a dicséret és bátorítás helyett az apa folyton csak kritizálja és bírálja gyermekét.

Ami a lánygyermeket illeti, az ő életében is nélkülözhetetlen szerepe van az apának. Bár példát csak korlátozottan vesz apjáról, ám önbizalma egy jelentős része az apjával való kapcsolatából származik. Az apának a lánya tevékenységeire adott reakciói (vagy azok hiánya), véleménye, egyáltalán a hozzá való viszonyulása, a számára közvetített értékek később meghatározzák lánya érzelmi világát, így a párválasztás és a férfiakkal való kapcsolatát is.

Az apa hiánya

Az apahiánya szétfeszítené jelen cikk kereteit, ugyanis számtalan személyiségvonás, viselkedésbeli sajátosság ide vezethető vissza. Arról nem is beszélve, hogy az apa hiánya jó pár módon megvalósulhat, a születéstől kezdődő apahiánytól egészen az édesapa későbbi elvesztéséig. Ennek következtében csak összefoglalóan járjuk körbe a kérdést

Több kutatás is igazolta, hogy az apa nélkül felnövő gyerekek életvitele, viselkedés több tekintetben is eltér a teljes családban felnövő társaikéhoz képest. Az érési folyamatok gyorsabbak és intenzívebbek náluk, a szabályszegő viselkedés is gyakoribb, illetve a lazább (pár)kapcsolatok vagy alkalmi kapcsolatok is jellemzőbbek. Azonban ez nagyban függ az apahiány okától.

apa család nevelés szocializáció gyerek gyermek pszichológia környezet szülő apasprint

Az özvegyek gyermekei például sokkal inkább a kétszülős családok gyermekeire hasonlítanak, nem az elvált szülők gyermekeire. Ez elmondható az antiszociális viselkedésre vonatkozóan éppúgy, mint például az első házasság időpontja vagy a házasság tartóssága tekintetében. Ennek oka feltételezhetően, hogy a gyerek nem csupán azonosul az apával vagy annak hiányára reagál. Reflektál és értelmezi, hogy milyen szerepet tölt vagy töltött be a családban. Ezt természetesen nagyban befolyásolja, hogy az apa bármilyen formájú (válás, halál, fizikai vagy lelki jelenlét korlátoltsága) hiánya, miként kerül feldolgozásra.

Zárszóként pedig érdemes Jorgen Lorentzen kutatási nézeteit megemlíteni. A norvég kutató két nagyon fontos gondolatot említ az apa szerepével kapcsolatban. Egyfelől azt, hogy ha egy társadalomban megváltoznak az apaszereppel kapcsolatos gondolatok, vélekedések, az az ezzel összefüggő gyakorlati gyermeknevelési magatartásra is kihatással lesz. Másfelől: az apa a „családért-apa” jelentésben a család eltartója szerepét tölti be, azonban ehhez társulhat a „családban-apa” koncepció. Az a jelenség, amikor az apa a gyermekekről gondoskodó, odafigyelő személyként jelen is van, s ténylegesen részt vesz a család életében.

apa család nevelés szocializáció gyerek gyermek pszichológia környezet szülő apasprintÉdesapám emlékére.

Felhasznált irodalom
Atkinson, L. R., Atkinson, C. R., Smith, E. E., Bem, J. D., Nolen-Hoeksema, S. (1999): Pszichológia. Budapest, Osiris, 479–496.
Benedek Szidónia Anna – Dorner László (2015): Az apa szerepe a kisgyermek életében. Gyermeknevelés 3/2, 1–14.
Bereczki Tamás: Fejlődés, szocializáció.

A blog követése Facebookon.

A blog követése Instagramon.

1 Tovább

A liberális nevelés megbukott?

Egy cikk szerint igen, állítólag ez tény. Sőt, az is, hogy ezzel minden szakember egyetért. Vajon tényleg így van? A liberális nevelés megbukott? Ha igen, akkor mikor, hogyan és miért? És úgy egyáltalán: mi az a liberális nevelés?                                                                                                                                                                                                                                                                                                                

nevelés oktatás gyerek gyermek Kurt Lewin vezetés vezetési stílus liberális nevelés laissez-faire családMinap olvastam egy irományt, amely azt állítja, hogy a liberális nevelés megbukott. A kijelentést állítólag József István gyerekpszichológus tette a Kaposvárimami Egyesület családi és információs napján. De vajon tényleg így lenne? A liberális nevelés – feltéve, ha van olyan – tényleg megbukott?

Rögtön az elején felmerül egy elemi probléma: mi az a liberális nevelés? Eléggé egyértelmű, hogy a fent említett cikkek a liberális nevelés fogalmát a laissez-faire vezetői (jelen esetben nevelési) stílussal mossák össze. Ezt Kurt Lewin nevéhez köthetjük, aki ezen kívül még három vezetési stílust határozott meg: az autokratikust és a demokratikust. Hogy ezek hogy néznek ki, arról íme egy nagyszerű videó:

A laissez-faire vezetés az egyes személyek önálló és részben független tevékenykedést jelenti a csoporton belül. Ilyenkor a normák, szabályok, feladatok behatárolása legfeljebb részleges és a vezető minimális koordinációt valósít meg. Nagyjából erről szól mindkét említett írás, olyan erős kijelentésekkel tarkítva, mint pl.: „Minden, amit tesz [megj.: a gyerek], amivé válik az a mi munkánk gyümölcse vagy munkánk hiánya!”. Persze a genetikáról egy szó sem esik, annak ellenére, hogy a neveléstudomány és pszichológia jelen állása szerint hasonlóképpen meghatározó, mint a tanult dolgok. De vissza az eredeti problémakörhöz!

Tehát

a liberális nevelés nem egyenlő a laissez-faire neveléssel, vezetéssel

(már csak azért sem, mert azt ha ideológiai jelzővel látják el, akkor azt az „anarchikus” jelzőt használva teszik). De akkor mégis mi az a liberális nevelés?

nevelés oktatás gyerek gyermek Kurt Lewin vezetés vezetési stílus liberális nevelés laissez-faire család

A családi nevelést gyakran 3 dimenzió mentén osztályozzák a szakemberek, amik a következőek:

1. A család érzelmi légköre (hideg-meleg)
2. A nevelés rugalmassága (nyílt-zárt)
3. A követelmények határozottsága (erős-gyenge)

(megjegyzés: úgy vélem, hogy az egyes dimenziók milyenségét skálaszerűen kell értelmezni, nem pedig „fekete-fehér” alapon)

Ezek alapján meghatározhatjuk az alábbi nevelést:

1. Harmonikus nevelés (meleg-nyílt-erős)
2. Liberális nevelés (meleg-nyílt-gyenge)
3. Normatív nevelés (meleg-zárt- erős)
4. Túlvédő nevelés (meleg-zárt gyenge)
5. Autonóm-demokratikus nevelés (hideg-nyílt-erős)
6. Elhanyagoló nevelés (hideg-nyílt-gyenge)
7. Kemény nevelés (hideg-zárt-erős)
8. Diszharmonikus nevelés (hideg-zárt-gyenge)

nevelés oktatás gyerek gyermek Kurt Lewin vezetés vezetési stílus liberális nevelés laissez-faire család

Ezek szerint a liberális nevelés akkor áll fenn, amikor: a család érzelmi légköre meleg, a nevelés rugalmassága nyílt, ám a követelmények határozottsága gyenge. Ez utóbbi természetesen hibaként is felfogható, ám ez függ a gyengeség mértékétől. Továbbá, ha megnézzük az egyes típusokat, látjuk, hogy ez egyáltalán nem a legrosszabb eset, sőt.

Nem tudhatom, hogy mit értettek pontosan liberális nevelés alatt az érintettek. Ám azt tudom, hogy nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, amelyek egy szubjektív véleményt objektív tényként, általános igazságként tüntetnek fel („a mai gyerkőcök...” – ez nagyjából olyan, mint a „régen minden jobb volt” kijelentés). Továbbá az sem túlságosan előnyös, ha a dolgokat csakis fekete-fehérben látjuk és láttatjuk. Ezekben a cikkekben leginkább az érzékelhető, hogy a „liberális” (valójában: laissez-faire) áll szemben a normatív (valójában: autokratikus) neveléssel. Holott a fentiekből látszik, hogy közel sem csak ez a két végpont létezik. Még a Lewin-féle elmélet szerint sem: bizony a kettő között kell megtalálni a középutat.

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek