A férfi szemében a nő: darab hús?

A férfiak úgy tekintenek a legtöbb nőre, mint egy darab húsra – gyakran hallani ehhez hasonló véleményeket, elsősorban nőktől. Sztereotípia lenne, avagy valóban így van? Ha igen, miért lehetséges ez? Mennyi a felelőssége a nőnek és mennyi a férfinak abban, ha tényleg ez a helyzet áll fenn? Mit mond erről a pszichológia?                                                                                                                      

férfi nő párkapcsolat szerelem férfi és nő önbecsülés önértékelés hús hússprint csaj csajozás vadász hunter felelősség evolúciós pszichológia

A nőre húsként tekinteni, a férfira pedig amolyan vadászként, ragadozóként nem újszerű megközelítés. Manapság sincs ez másképp: nők és férfiak tömege egyaránt panaszkodik, hogy lemenni egy-egy szórakozóhelyre nagyjából olyan, mint egy húspiacon szédelegni. A nők az áruk, a férfiak a vásárlók, aztán pár órán belül a portéka és a vásárló egymásra talál. A kérdés, hogy mennyire jellemző ez manapság a társadalmunkra és miért lehet így? Tudományosan miként magyarázható a jelenség? Mekkora a szerepe ebben a hölgyeknek és mekkora az uraknak?

Az evolúció a hibás?

A nő hússal való azonosítása, illetve a férfi viselkedésének vadászatként történő értelmezése nem véletlen, ha az evolúciós pszichológiából indulunk ki. A férfiak ugyanis a fajfenntartás szempontjából akkor a leghatékonyabbak, ha minél több nőt termékenyítenek meg, így megsokszorozva génjeik továbbélésének az esélyét. Ezzel szemben a nők épp fordítva vannak huzalozva, ugyanis a biológiai tényezők miatt jóval nagyobb hátrányból indulnak: a maximális utódnemzés korlátozva van náluk. Ennek következtében a nő célja egy olyan partner megtalálása és megtartása, aki hosszútávon gondoskodik az utód(ok)ról és róla. Leegyszerűsítve:

a férfi szétszórja magvait, a nő pedig felneveli és gondozza az utódokat, így lesz a leghatékonyabb a fajfenntartás.

férfi nő párkapcsolat szerelem férfi és nő önbecsülés önértékelés hús hússprint csaj csajozás vadász hunter felelősség evolúciós pszichológia

Éppen ezért a vadász és hús metaforák nagyon is találóak. Ám a helyzet közel sem ennyire egyszerű, hiszen ha csak ennyiről lenne szó, akkor teljesen természetes lenne a megcsalás, többnejűség vagy több párkapcsolatban való együttélés. Van itt valami más is, amit hívhatunk szerelemnek vagy éppen harmonikus párkapcsolatnak. Ebben viszont az említetteknek csupán korlátozottan, pontosabban egy-egy nőre korlátozva van szerepe.

A szerencsésebbek voltak már részesei boldog, jól működő, felnőtt párkapcsolatnak, aminek az egyik fő ismérve, hogy a benne lévő személyeket nem lehet kizökkenteni, elcsábítani: stabilak a felek, biztosak önmagukban éppúgy, mint a párjukban. Ilyenkor a fenti evolúciós mechanizmus nem lép életbe, a férfi nem a mennyiségi mutatókra, hanem a minőségire fókuszál, azaz egyetlen nőt szeret, és kizárólag tőle akar utódokat. De akkor mégis miért érezzük úgy, hogy a valóságban ez a pozitív, mintaértékű eset elenyésző, a húspiac-effektus ellenben igen gyakori?

A nő szerepe

Az ismert pszichológus, Csernus Imre az írja A nő című könyvében, hogy

„lehet valaki kikent-kifent liba, lehet rajta akár másfél milla értékű ruha, a szememben akkor sem lesz jó nő, hanem csak egy görcs, aki hol ezzel, hol azzal, hol amazzal virít. Egy darab hús. Egy darab hús, ami megöregszik”.

férfi nő párkapcsolat szerelem férfi és nő önbecsülés önértékelés hús hússprint csaj csajozás vadász hunter felelősség evolúciós pszichológia

Az idézetben egy rendkívül fontos mondandó található a téma kapcsán. Habár Csernus a sminket és a ruhát emeli ki, kétségtelenül ide tartozik az összes olyan külsőség, ami a belső gyengeségeit hivatott elfedni az adott hölgynek. És ebben áll a problémakör kulcsa: azért tekintenek a férfiak egy-egy nőre egy-egy darab húsként, mert az a személy nem rendelkezik a valóságban azokkal a belső jegyekkel, amikkel egy igazi nőnek rendelkeznie kell(ene) – például megfelelő önismerettel, önbecsüléssel, belső harmóniával. Nem sugárzik belőle a belső egyensúly, legfeljebb a látszata van meg. Mindeközben pedig szeretné, ha ez a látszat valósággá válna, ám az ezzel járó munkát nem vállalja.

Ha egy lánynál csak a nőiesség látszata van meg, akkor ezt a férfiak nagyon gyakran ösztönösen meg is érzik. Megérzik, hogy valójában gyenge, sérült, alacsony önbecsülésű, külső visszacsatolást keres, illetve hogy ezeket megkapja, sok-sok dolgot meg is tesz. Lehet, hogy csak flörtöl, de nem ritka, hogy egészen a szexig elmegy, csak azért, hogy ideig-óráig (jobb) nőnek érezhesse magát. Persze ez csupán önámítás, felületi kezelés. A valódi probléma, az önmagával való szembenézés nem történik meg. Mindennek fényében pedig nincs mit csodálkozni, hogy a férfi nem a nőt látja meg az illetőben, hanem a potenciális a lehetőséget, a prédát, a darab húst.

férfi nő párkapcsolat szerelem férfi és nő önbecsülés önértékelés hús hússprint csaj csajozás vadász hunter felelősség evolúciós pszichológia

A férfi szerepe

A nőével ellentétben a férfi szerepe ebben a történetben igen elenyésző. Bár elsőre furcsának tűnhet, de valójában az, hogy a nő egy darab húsként van kezelve, a férfitól független. Nem a férfi a hunyó, ez nem az ő felelőssége. Ha egy nő tiszteli és szereti önmagát, akkor nem hagyja, hogy egy férfi így tekintsen rá – mindenkivel csak azt tehetik meg, amit hagy, hogy megtegyenek (természetesen ez mindkét nem tagjaira áll).

Vagyis nő felelőssége, hogy hogyan viszonyul önmagához, a testéhez és lelkéhez egyaránt. Az ő felelőssége, hogy elfogadja-e azt, hogy emberből van, éppen ezért hibái is akadnak szép számmal, amiknek egy részén változtathat, míg a másik részén nem, ám elfogadhatja azokat. Az is az ő felelőssége, hogy bevallja-e önmagának ezeket, akárcsak az, hogy kimondja-e azt a fájdalmas, de iszonyúan fontos mondatot, hogy: az én felelősségem, hogy a párom nem tisztel vagy hogy a férfiak egy darab húsként tekintenek rám – mert hagyom.

A férfinak legfeljebb abban áll a felelőssége, hogy egy-egy ilyen hölggyel mit kezd. Kihasználja-e az alacsony önértékelésből, szeretethiányból stb. származó lehetőségeket ilyen vagy amolyan formában? Belemegy-e a játszmába, mert ő sem elég stabil vagy mert elkápráztatja egy pillanatnyi külcsín? Egy darab húsként tekint-e a nőre vagy egész egyszerűen nem foglalkozik vele, mert olyan nőt keres, aki ennél sokkal több és akire nem lehet így tekinteni.

A blog követése Facebookon.

3 Tovább

Egy kis hazugságelemzés: hogyan hazudik Balog Zoltán?

„Honnan lehet tudni, hogy egy politikus hazudik? Mozog a szája” – figyelmeztet a vicc. A tegnap vezető hírével, a népszavazás körüli botránnyal kapcsolatban Balog Zoltánt is megkérdezték. Az emberierőforrás-miniszter válasza elsőre egészen korrektnek tűnhet, ám csak tűnhet. Ha ugyanis kielemezzük a rövid felvételt, a hazugság klasszikus jeleit láthatjuk. A test ellentmond a szavaknak, Balog jó eséllyel hazudik.

Balog Zoltán Fidesz hazugság hazugságvadász igazság micro-arckifejezés testbeszéd non-verbális kommunikáció hazudjhatudsz Paul Ekman

A 444 Balog Zoltánt kérdezte a tegnap történt botrányos esettel kapcsolatban: gy kb. húszfős, nagydarab kopasz férfiakból álló különítmény akadályozta meg, hogy az MSZP leadja a kérdését a választási irodánál. Erről gyakorlatilag az összes hírszolgáltató beszámolt, ezért felesleges átrágni újra, hogy mi történt. Ami viszont érdekes lehet, hogy hogyan reagált Balog Zoltán a történtekre. Íme a videó:

Mielőtt farkast kiáltunk, az első lépés, hogy megismerjük a farkas szokásait. Vagyis,

ha valakiről szeretnénk megállapítani, hogy hazudik-e vagy sem, feltétlenül tisztában kell lennünk az alapvető viselkedésével, az alapvető szokásaival.

Tom Brokaw az NBC csatornájának amerikai riportere a hazugságokkal kapcsolatban azt írta, hogy a fizikai jelek helyett inkább a szóbeliekre koncentrál. „Nem az emberek arcát nézem, hogy hazugságra utaló jeleket találjak. Amit én keresek, azok a nyakatekert válaszok és kitérések.” Brokaw elmélete egyáltalán nem meglepő, hiszen több tanulmány is alátámasztja, arról nem beszélve, hogy a hétköznapjaink során mi is egészen gyakran találkozunk ilyesmivel. Nem véletlen használjuk például azt a kifejezést, hogy valaki mellébeszél, azaz éppen a lényeget hallgatja el, és minden más, nem igazán releváns információt közöl.

Azonban attól még, hogy valaki nyakatekert mondatokat használ vagy kitérő választ ad még nem feltétlen hazug. Vannak olyan személyek, akik állandóan így beszélnek, ilyen a nyelvhasználatuk, beszédmódjuk. És ugyanez áll az összes többi viselkedési mintára:

ami a megtévesztés jele egyes embereknél, más embereknél teljesen hétköznapi szokás.

Éppen ezért nézzünk meg egy másik videót is Balogról:

Játszhatnánk „fedezd fel a különbségeket a testbeszédben” játékot, és jó eséllyel sok olvasó igen jó eredményt érne el. De most inkább nem játszunk, hanem szépen sorra vesszük a megtévesztés azon jeleit, melyeket Balog produkál. Az első, talán legszembetűnőbb

a vállrándítások megemelkedett száma, ill. a féloldalas vállrándítás (0:15-nél). Ezek azt jelentik, hogy egyáltalán nem bízik az illető abban, amit mondott.

Például Balog ez esetben abban, hogy „ha bárki bárkit a szabadságában akadályozott, annak el kell nyernie a méltó büntetését”.

A másik különösen érdekes jel, amit észrevehetünk, az nem más, mint a szemöldök felhúzása. Ez a 6 alapérzelem közül a meglepettséghez tartozik, csakhogy.

A valódi meglepettség jele kevesebb, mint egy másodperc alatt jelenik meg és tűnik el az arcon, amit ugyebár Balog jóval túllép.

Balog Zoltán Fidesz hazugság hazugságvadász igazság micro-arckifejezés testbeszéd non-verbális kommunikáció hazudjhatudsz Paul Ekman

Érdemes ezt megfigyelni az embereknél, ugyanis ez egy viszonylag könnyen észrevehető arcizommozgás, és igen megbízható lehet. Próbáljuk ki ennek megfigyelését olyan esetekben, amikor valakiről biztosan tudjuk, hogy tisztában van azzal a nagy hírrel, amit mondani szándékozunk. Jó eséllyel fogja ugyanazt produkálni, mint a miniszter úr.

Végezetül egy igazi csemegét, egy ún. micro-arckifejezést (amik teljes képet mutatnak az elrejteni kívánt érzelemről, ám olyan rövid ideig tartanak, hogy általában nem vesszük észre őket, nagyjából 10-20 századmásodperc alatt suhannak át az arcon) is sikerült észrevenni ezen rövid kis felvételen (0:10), méghozzá

a megvetés egy nagyon egyértelmű megjelenési formája olvasható le Balog arcáról. Ez az érzelem olyankor jelentkezik az arcon, ha valaki olyasmit hall, érzékel, ami számára visszataszító vagy nagyon nem tetsző.

Balog Zoltán Fidesz hazugság hazugságvadász igazság micro-arckifejezés testbeszéd non-verbális kommunikáció hazudjhatudsz Paul Ekman

A szemöldök belső része lefele húzódik, és az orr tetején, a homlok alján ránc keletkezik háromszöghöz vagy trapézhoz hasonló alakzatban. A felső ajkak széle felemelkedik, a fogak kivillannak, illetve – a mosoly bizonyos fajtáihoz hasonlóan – megemelkedik az arc két oldala. Persze mindezt a kép mozdulatlanságának hála nagyon könnyen észrevehetjük. Ha azonban csupán a másodperc negyedrészéig látnák (és rögtön elfedné egy másik arckifejezés), akkor bizonyára csak kevesen érzékelnénk. Ezért speciálisak a micro-arckifejezések.

Megjegyzés: a hazugság viselkedésben megnyilvánuló jeleiből nem szabad végső konklúziót levonni, hiszen nem végső bizonyítékokról van szó. Ezek inkább arra figyelmeztetnek, hogy további információkra van szükség az igazság feltárásához.


A blog követése Facebookon.

4 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek