Ha egy kancsó vizet megiszunk lefekvés előtt, akkor kevésbé lesz kellemetlen a másnap? A „kutyaharapást szőrével”-elv tényleg hatékony, és ha igen, miért? Számít az, hogy milyen alkoholt ittunk előző este? A vodka vagy a vörösbor vezet kellemetlenebb másnaphoz? Mennyi kárt okoz a másnaposság a gazdaságnak? Minden, amit a másnaposságról tudni akart: tévhitek és tények.
Egy átmulatott éjszaka igen kellemes időtöltés tud lenni, ám az utána következő reggel már sokkal kevésbé. A másnaposság borzalmas tud lenni – ez tény. Mint ahogy az is, hogy számos érdekes és elgondolkodtató tudományos dolog van a másnapossággal kapcsolatban. Lássuk ezeket!
Nincs tudományos bizonyíték a másnaposság elleni „kúrák” hatékonyságára
Bizonyára sokan találkoztak már az interneten keringő, ún. másnaposság elleni kúrákról, gyógymódokról szóló cikkekkel. Sajnos van egy rossz hír ezekkel kapcsolatosan. Az ugyan elképzelhető, hogy néhány ilyen eljárás enyhíti a másnaposság egyes tüneteit, de a probléma gyökeres kezelésére egyik sem alkalmas. Ennek roppant egyszerű oka van: nem ismerjük pontosan, hogy milyen kémiai-biológia folyamatok okozzák pontosan az átmulatott éjszakák utáni szenvedést.
Egyes alkoholfajták kellemetlenebb másnapossághoz vezetnek
Nevezetesen a whiskey és a vörösbor. Egy 2009-es kutatás például a vodkát és a bourbon whisky-t hasonlította össze a téma szempontjából. A vizsgálatban résztvevő fiatal felnőttek kognitív teljesítményét nézték egy alkoholgőzös éjszaka után, és egyértelmű különbség mutatkozott a két szesz között. A vodka kevésbé kellemetlen másnaphoz vezetett. Egy másik vizsgálat pedig a következő eredményt hozta: a vörösbor rosszabb másnaposság szempontjából, mint a fehér. Úgyhogy lehet valami abban a hiedelemben, hogy a sötét italoktól sokkal rosszabbul leszünk az esti italozást követő reggelen.
Van egy kutatócsoport, ami a másnaposság kevésbé kutatott kérdéseivel foglalkozik
Hollandiában működik egy másnapossággal foglalkozó kutatócsoport (eredeti nevén: Alcohol Hangover Research Group), amely a másnapossággal kapcsolatos, kevésbé kutatott kérdésekre igyekszik válaszokat adni. Ezeket egyébként „a másnaposság elhanyagolt kérdései” megnevezéssel illetik az említett csoport tagjai. Ilyen kérdés például, hogy az etanol lebontásából származó egyéb alkoholok, pl. a metanol, amit a szervezet formaldehiddé és hangyasavvá alakít (és ezek okozzák többek között a másnaposság kellemetlen érzetét) milyen mértékben felelősek a másnaposságért.
A dehidratáltság együtt jár a másnapossággal, de nem egyenlő azzal
Gyakran találkozni olyan vélekedésekkel, hogy a kiszáradás a felelős az elviselhetetlen másnaposságért. Ebből eredhet az az elgondolás is, hogy egy-egy bormámoros éjszaka után, lefekvés előtt, fontos, hogy minél több vizet igyunk. Az ugyan tény, hogy az alkohol dehidratál, ám nem emiatt alakul ki a másnaposság, sőt még az egyes tünetek sem (pl. fejfájás), hanem az alkohol lebontásának folyamatától. Hiába pótoljuk az alkohol lebontásához felhasznált vízmennyiséget, a másnaposság érzete addig nem múlik el, amíg a szervezet az alkohollal és annak melléktermékeivel foglalatoskodik.
Az alkohol melléktermékeinek felelőssége a másnaposságban
A másnaposság egy egészen összetett jelenség. Erre bizonyíték, hogy egyes kutatások eredményei például azt mutatták, hogy az alkohol lebontásánál keletkező acetaldehid nevű vegyület tehető felelőssé a másnaposság jó néhány tünetéért. Többek között a hányásért, hányingerért, izzadásért. Ám más kutatók azt találták, hogy nem akkor a legelviselhetetlenebb a másnap, amikor acetaldehid-szint a legmagasabb. Vagyis nem ez az egy vegyület a hibás mindenért.
Kutyaharapást szőrével?
Közismert mondás, hogy „kutyaharapást szőrével”, ami nagyjából annyit tesz, hogy a másnaposságra a legjobb ellenszer az újbóli alkoholfogyasztás (klasszikus megnevezés pl. a gyógysör). Az elképzelés egyáltalán nem valamiféle tévhiten alapuló dolog: komoly biológiai alapokon nyugszik. Ha egy átmulatott éjszakát követő reggelen alkoholt fogyasztunk, akkor a szervezetünknek feltűnik, hogy van még lebontásra váró etanol. Így abbahagyja a metanollal való foglalatoskodást, és az etanolra tér át, ezáltal ideiglenes valóban jobban érezzük magunkat. Azonban nem árt óvatosnak lenni ezen „gyógymód” esetében, ugyanis könnyen alkoholizmushoz vezethet.
A másnaposság és a stressz
A másnaposság egyik sokadik tünete, hogy megnöveli a kortizol nevű „stressz”- hormon szintjét a szervezetben. Persze a kortizol nagyon is szükséges számunkra, mivel ezzel reagálunk a minket érő stresszre, ezzel adunk választ,, ám a nem megfelelő – esetünkben a megnövekedett –kortizolszint különféle egészségügyi problémákhoz vezet. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: helytelen stresszválaszok, megváltozott mentális állapot és anyagcsere, magas vérnyomás.
A másnaposság ára
Van egy nagyon érdekes számadatunk is a másnapossággal kapcsolatban. Az amerikai Járványkezelési- és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) jelentése szerint 2006-ban például 221 milliárd dollár volt a túlzott alkoholfogyasztás ára az Egyesült Államokban. A veszteség nagyjából 72 százaléka pedig az alkohol munkahelyi produktivitásra, hatékonyságra gyakorolt hatása miatt következett be, aminek egy tekintélyes része a közönséges másnaposság.
Forrás: TechInsider
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek