A boldogság tudománya: a boldogság képlete és 7 eleme

Mi a boldogság képlete? Az egyik bulvárlap tudni véli, ám nehogy higgyünk neki! Inkább nézzük meg, hogy mit mond a tudomány a boldogságról. Ceolhói és oravecznórai életbölcseletektől mentes boldogságposzt következik. Képlettel, tudományos megközelítéssel, valódi tényekkel.                                                                                                                                                                     

boldog boldogság flow Csíkszentmihályi happy öröm vidámságTegnap jelent meg egy cikk, mely azzal kecsegteti az olvasókat, hogy sikerült megfejteni azt a nagyjából az emberiséggel egyidős kérdést, hogy mi a boldogság kulcsa. Az iromány többek között azt javasolja nekünk, hogy együnk pulykát, és legyünk minimum 20 percet a szabadban, illetve közöl néhány olyan „tényt” (pl. hogy hol élnek a legboldogabb emberek), amikhez forrást nem rendel. Szóval hiteltelen és nem adja meg a boldogság képletét, bármennyire is szeretnénk. Ámde arra sarkall, hogy összeszedjünk néhány tudományos tényt a boldogságról.

Az első, hogy a képlet egyébként valóban létezik,

ám köszönőviszonyban sincs a cikkben közöltekkel. Brit idegtudósok felállítottak egy képletet (a kutatásról: itt), aminek segítségével nem kevesebb mint 18 ezer ember boldogságát tudták megjósolni. Mindezt úgy, hogy összehasonlították az események elvárt és valós kimenetelét. Íme a varázsképlet:

boldog boldogság flow Csíkszentmihályi happy öröm vidámságNe ijedjen meg, ha nem érti! A kutatás vezetője összefoglalta a lényeget, méghozzá, hogy

a boldogság nem annak függvénye, hogy a dolgok hogyan alakulnak, hanem hogy a vártnál jobban vagy rosszabbul.

Más megközelítést használt a magyar (erdélyi) származású Csíkszentmihályi Mihály (aki egyébként nevének kiejtését így magyarázza az amerikaiaknak: chiks send me high azaz 'csajok adjatok egy ötöst').

boldog boldogság flow Csíkszentmihályi happy öröm vidámság

Kutatásának alapját – a kérdőíves vizsgálatokon, interjúkon, teszteken túl – egy teljesen új módszer képezte, melynek neve Élményértékelő Mintavételi Eljárás. A vizsgált személyeket felszerelték egy elektromos személyhívóval (csipogóval), amiegy héten keresztül rendszertelen időközönként, átlagosan napi nyolcszor szólalt meg. Amikor ez megtörtént a tesztalany kitöltött egy rövid kérdőívet arról, mennyire érzi magát boldognak egy hétfokú skálán, mit csinál éppen, mire gondol. Csikszentmihályi azt találta, hogy

a boldogság alapja a flow, azaz a jelenség, amikor olyan mértékben feloldódunk egy tevékenységben,  hogy minden más jelentéktelenné válik mellette.

Ilyenkor az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán önmagáért. Nem számít semmi más, csakis az adott tevékenység. Csíkszentmihályi a flownak egyébként hét fő elemét, jellemzőjét is meghatározta, amik a következőek:

1. A cselekvés és a figyelem egybeolvadása

2.Világos célok és visszacsatolás

3. Felkészültséget igénylő feladat

4. Feladatra való összpontosítás

5. A kontroll paradoxona

6. Az éntudat elvesztése

7. Időérzék elvesztése

(Ezekről lásd bővebben: itt.)

(Folytatás következik...)

A blog követése Facebookon.

1 Tovább

A mondat, amitől a legjobban félünk

Na jó, ha nem is a legjobban, de jó eséllyel összerándul a gyomrunk tőle. Különösképpen akkor, ha a párunktól vagy a felettesünktől halljuk. Ugyanis ezen mondat elhangzása után szinte biztosan valami rossz fog történni. Tudod már, melyik ez a mondat? Na és hogy mi az oka, ami miatt ennyire tartunk tőle?                                                                                                                                            

Valószínűleg már sokan kitalálták a bevezetőből, hogy a szóban forgó mondat nem más, mint a

„beszélnünk kell” vagy „beszélnem kell veled”.

De vajon miért félünk annyira, amikor meghalljuk ezt? Miért van az, ha a párunk vagy a főnökünk kiejti a száján ezt a diskurzusra való invitálás, akkor nem éppen a egy kellemes csevejre számítunk? A választ a Kolumbiai Egyetem egyik professzora közölte. Adam Daniel Galinsky amerikai szociálpszichológus egy rövid videóban magyarázta el, hogy miért félünk mi ennyire ettől az egyszerű kis frazémától:

Galinsky azt mondja, hogy azért problematikus a „beszélnünk kell” közlés, mert nem igazán egyértelmű és alapvetően kétes jelentést hordoz magában. Különösen azokban a helyzetekben igen veszélyes és baljóslatú, amikor az egyik fél jóval kevesebb hatalommal rendelkezik, mint a másik. Ilyen esetekben ugyanis a kisebb hatalommal rendelkező fél a fejében elkezdi lejátszani az összes lehetséges forgatókönyvet arról, hogy mit csinált rosszul, hol hibázott, miért lehetnek rá dühösek. Ennek a jelenségnek a neve

hatalom (fel)erősítő hatás.

Ha valaki hatalmi pozícióból mondja például, hogy „beszélnem kell veled” a mondat kétes jelentése felerősödik. Még az olyan közeli kapcsolatoknál is igaz ez, mint a házasság vagy a szerelem, ahol állandóan próbálunk egyensúlyt teremteni az együttműködés és a versengés között, illetve megtalálni a hatalmi balanszot. Ha valaki azt mondja egy kapcsolatban, hogy „beszélnem kell veled”, ugyanazt a hatást váltja ki, mint amikor a felettesünk közli ugyanezt. Vagyis a másik fél számára olybá tűnik, hogy valami negatív, baljóslatú dolog fog történni, és gyanúja gyakran be is igazolódik. Természetesen sokszor elkerülhetetlen, hogy ezt kimondjuk, de ilyenkor nagyon fontos, hogy enyhítsük a másik fél félelmét és bizonytalanságát.

De mit is kéne tenni olyankor, amikor olyasvalaki számára kell közölnünk a cikkben szereplő frazémát, aki hatalmi szempontból alattunk helyezkedik el? Galinsky azt tanácsolja, hogy vagy

fűzzük hozzá azt, hogy „nem egy nagy dolog, ne aggódj”

vagy

utaljunk arra, hogy mennyire súlyos dologról van szó,

avagy

egész egyszerűen csak tisztázzuk, hogy miről akarunk beszélni, azaz ne várjunk.

(Forrás: www.techinsider.io/phrase-we-need-to-talk-wrong-psychology-2015-11)

Ha szeretné, kövesse a blogot Facebookon is.

0 Tovább

Közoktatásunk tönkretételének legfontosabb állomásai

KLIK, PÖCS, tankönyvtörvény és még sok-sok egyéb, ami a közoktatásunk színvonalának a rohamléptékű csökkenését szolgálták és szolgálják. Jöjjenek a közoktatásunk tönkretételének legfőbb állomásai!                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár

Egy kicsit eltérek most a blog eredeti tematikájától, de erre alapos okom van. Nevezetesen az, hogy ami a mai magyar közoktatásban zajlik, tarthatatlan. És mint tudjuk, a közoktatáson múlik többek között, hogy milyen lesz a társadalmunk, ha úgy tetszik: mindenki másképp lesz-e egyforma, avagy ugyanolyan:

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár

2012. Tankötelezettségi korhatár leszállítása

Társadalmi szempontból sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyit spórolhat vele a társadalom és az állam. Egyrészt azért, mert sokkal nagyobb lesz a lemorzsolódás, és a lemorzsolódó fiatalok jó eséllyel nem fognak rendelkezni a munkaerőpiac által elvárt képességekkel, ismeretekkel. Az a plusz két év némi reményt jelentett arra nézve, hogy a szakiskolákban tanulók ezeket elsajátítsák. Azaz gyengén képzett munkaerőt bocsájtunk ki, aki nem mellesleg nagy valószínűséggel nem lesz képes alkalmazkodni a munkaerő-piaci változásokhoz. Ezenkívül a korhatárcsökkentés remek munkanélküli-generáló eszköz is egyben. Egy amerikai-izraeli közgazdász, Joshua Angrist így nyilatkozott a témáról:

„A kárvallottak jellemzően nem a leggazdagabbak lesznek, viszont ezáltal biztosan kevésbé lesznek értékesek a munkaerőpiacon, kevesebbet fognak keresni, ami az egész társadalomnak ráfizetés”


2012. KLIK

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ bevezetésénél a legfontosabb cél nyilvánvalóan a költségcsökkentés volt, ezért alapból hiánnyal indultak. Ebből a költségvetési hiányból egy-egy intézményt fenntartani képtelenség. Ráadásul a beszerzéseknél többségében hozzá nem értő személyek ülnek a székekben, az ügyintézés pedig katasztrofális. Minderről egy pályáját már elhagyó pedagógus így mesélt nekem:

„Nem tudsz vetíteni abban a teremben, pedig az óráid arra épülnek és több hónap az átfutás a bürokrácia miatt. Ezért sok tanár inkább saját pénzből megveszi a kis dolgokat (kábelek, táblafilc, kréta, stb.), hogy tudjon dolgozni. Saját költségen, és ezért is van az, hogy rá tudják mondani, hogy nincs annyi panasz a klik-re és az iskolák el vannak látva dolgokkal.”


2013. Tankönyvellátás államosítása, új tankönyvtörvény, új taneszközök

Már a 2010-es évek elején pedzegette a kormány a tankönyvellátás államosításának gondolatát, amit később meg is valósított. Felvásároltak két kiadót, illetve létrehozták – nagyjából 3 hónap alatt – a kísérleti tankönyveket. Gyakorlatilag megszüntették a többi kiadót (köztük a Mozaikot), a versenypiacot szintén. És miért? Hogy olyan tankönyvek jöjjenek létre, amelyek nemhogy tankönyvnek, még kísérleti tankönyvnek sem alkalmasak (hasonló a helyzet a több milliárdba kerülő „digitális” tananyagokkal is, amelyekre nagyjából ugyanaz áll, mint a tankönyvekre). Minderről csupán egy rövid gondolat, amelyet Szilágyi N. Sándortól még a 80-as években mondott egy konferencián, ám sajnos jelenleg is aktuális:

„Ezek a tankönyvek a mi gyerekeink elleni merényletek”

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár


2013. Pedagógus-életpályamodell

Az egyik legnagyobb változás az életpályamodell bevezetése jelentette, ami azzal kecsegtetett, hogy „egzisztenciális biztonságot” hoz majd a pedagógusoknak, kiváltképp a pályakezdőknek. Ehhez képest egy gyakornok nem kapja meg két év után a megígért emelését, ugyanis ha megcsinálja a vizsgát, akkor a következő naptári év januárjától kap emelést. Azaz 3 év múlva. Hogy arról ne is beszéljünk, hogy a pályakezdők, ha óraadóként kezdenek (ami nem ritka), akkor ezen időszak nem számít bele a gyakorlati idejükbe.

De nem csak a pályakezdők szempontjából nézve problémás a modell. A már évtizedek óta pályán lévő tanárok sem értik, hogy miért van erre szükség, kinek jó az értelmetlen dokumentumgyártás. Gyakorlatilag az egésznek semmi értelme, különösképpen azért nem, mert valójában hazugságra épül az egész. Erről blogbejegyzésében így nyilatkozik egy tanár:

„Tanár vagyok – hazudok! Ez a dolgom! Éppen ezért portfóliót írok. Én vagyok a legszebb, a legjobb, a legokosabb. 30 évre visszamenőleg is pontosan tudom, hogy mikor, milyen órákat tartottam, hisz dokumentáltam, mert már akkor ígérték, hogy ez nekem jó lesz”


2013. Nemzeti Pedagógus Kar

Az Nemzeti Pedagógus Kar egy felülről létrehozott és irányított szervezet, amely többnyire a kormányhoz lojális pedagógusokból jött létre. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy a fő célja nem az, hogy a pedagógusokat is bevonják a döntéshozatalba (ez csupán a látszat), hanem hogy egy széles, önálló véleménnyel rendelkező értelmiségi réteget megregulázzon. Erről egy régóta pályán lévő tanár, Tóth László a következőt mondta:

„úgy szervezték, akár az előző átkosban, Rákosi és Kádár idejében: mintha alulról kezdeményezték volna. Ez számomra azt is jelenti, hogy elvből szembehelyezkedem. A tanár nem azért viselkedik úgy, ahogy egy tanárnak kell, mert ők ott fönt megmondják.”

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár
2015. PÖCS-ök felállítása, etikai kódex

A Pedagógus Önértékelési Csoport, amely a szerencsétlen névválasztás miatt már BECS (Belső Önértékelési Csoport) néven is fut, sokak szerint nem más, mint egy közönséges besúgórendszer. Ezen felül rengeteg papírmunkával is jár, és ha ez nem lenne elég, akkor itt van még az etikai kódex, amely szabályozni kívánja a tanár viselkedését, öltözködését, magánéletét. Mindezek ellen tiltakozva egy budaörsi gimnázium tanárai nyilatkozatot adtak ki, amiben többek között az írják, hogy:

"Jól emlékszünk az önbírálat hivatalos gyakorlását, valamint az egymás viselkedéséről szóló jelentéstételt etikai normaként kezelő korszakra, és nem vagyunk hajlandók részt venni ennek feltámasztásában"


2015. Szakképzés, szakképző iskolák átkerülése az NGM-hez

2015. július elsejétől több száz szakképző iskola került a KLIK-től az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fennhatósága alá, amelyek ún. szakképzési centrumok alá szerveződtek. Ennek következtében az iskolák tagintézmények, az igazgatók jobb esetben azok vezetői, rosszabb esetben munkanélküliek lettek. És nem mellesleg mai napig nincs Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz). Erről egy budapesti szakközépiskola igazgatója írt levelet, amiben így fogalmaz:

„ez sem más, mint egy jó kis hatalmi játék: lebegtetjük az állást, a megélhetést, tessék igába hajtani a fejet, így lehet igazi alattvalókat gyártani.”

Mindehhez még hozzájön az elmúlt napok két vezető híre. Az egyik, hogy a pedagógusbérek késnek, ami tovább rombolja a tanárok amúgy sem túl rózsás helyzetét és hangulatát. A másik a kilencosztályos általános iskola bevezetése, amihez két megjegyzést fűznék. Először is: Szlovákiában megpróbálták, jelenleg is ez a rendszer van, és nagyjából ugyanolyan „jól teljesít”, mint a mienk.

Másodszor, amíg ilyen feltételek és körülmények között tanítanak a tanáraink és tanulnak a diákjaink, amíg rendre elmarad a kompetenciák fejlesztése a túl sok ismeretanyag miatt, amíg hozzá nem értők ülnek azokon a bizonyos helyeken, addig nem lesz változás (tökmindegy, hogy 5 vagy 15 osztályos az iskola).

(Képek forrása: hivatlanul.com és index.hu)

15 Tovább

Íme a vonzó férfiak leglényegesebb külső jegyei

A Trech Insider munkatársai egy nagyon frappáns videóban mesélik el nekünk, hogy mik azok a külső tulajdonságok, ami miatt a nők vonzónak találnak egy férfit. Íme a 8 leglényegesebb külső tulajdonság, kiegészítve némi magyarázattal. + egy extrával, ami szintén nagyon vonzó a nők számára, ám az emberek többségének fogalma sincs, hogy miért.                                                      

férfi nő hódítás párkapcsolat vonzó pszichológia vonzó férfi külső férfi és nő külső tulajdonságok megítélésHumor, kedvesség, magabiztosság, célorientáltság – néhány a legfőbb olyan belső tulajdonságokból, amit a nők vonzónak találnak egy férfiban. No de mi a helyzet a külső tulajdonságok terén? A Trech Insider munkatársai erre válaszoltak, íme a videó:

1. Izmok

Nem meglepő, hogy az izmosság szerepel a listán. Az izmos férfi már az ősidők óta vonzónak számít, hiszen az izmos férfiegyedek tűntek a legalkalmasabbnak a túlélésre. Minél izmosabb, erősebb volt valaki, annál nagyobb esélye volt annak, hogy képes megvédeni a csoport tagjait, beleértve a nőt, az utódokat és persze önmagát is. Akkoriban ez az egyik, ha nem a legfontosabb dolognak számított.

Ezen belül még megemlíthetjük a széles vállat és az erőteljes mellkast, melyek szintén hasonló oknál fogva vonzóak a nők számára. Ám egy dolgot tisztázzunk mindezek kapcsán:

A nők ugyan vonzódnak a sportos, izmos férfitesthez, de nem igazán szeretik a kigyúrt fickókat.

Ennek egyszerű oka van. Ilyen esetekben úgy érzik, hogy férfi többet foglalkozik a saját szépségével, mint a nőével. Vagyis a fitt, természetes izmosság vonzó, a testépítős nem. Erről egyébként a 2011-ben elhunyt Ranschburg Jenő beszélt néhány éve zseniális előadásában (a konkrét téma 43:40-től):

2. Arcszőrzet

A férfi arcszőrzetének növekedését a férfihormonok okozzák. Minél magasabb egy férfi tesztoszteronszintje, annál gyorsabban nő a szakálla. Tehát az arcszőrzet a férfiasság jele. Ám nem mindegy, hogy milyen hosszú az a bizonyos szakáll.

A kutatások szerint a nagyjából háromnapos borosta a legvonzóbb a nők számára.

3. Piros ruha

Abból is a cseresznyepiros a leginkább. Egy pár évvel ezelőtti kutatás szerint azok a férfiak, akik ilyen színű felsőben vannak sokkal vonzóbbak a nők számára. A piros szín varázsa abban rejlik, hogy végső soron

a férfiak sokkal erőteljesebbnek, dominánsabbnak tűnnek tőle.

Hogy mi ennek az oka? A kutatók szerint egyrészt társadalmi gyökerei vannak a piros szín „hatalmának”, ugyanis szerte a világban – az ókori Kínától egészen az ókori Rómáig – a gazdagság és a hatalom jelképe volt ez a szín. Másrészt biológiai alapjai is lehetnek a piros szín vonzerejének. Egyes főemlősöknél, például a mandrilloknál vagy a barna páviánoknál a piros a dominancia jele, és ez a szín az egyik legintenzívebb jelzése annak, hogy ki (lesz) az alfa hím.

férfi nő hódítás párkapcsolat vonzó pszichológia vonzó férfi külső férfi és nő külső tulajdonságok megítélés

4. A szimmetria

A szimmetria mindig is fontos szerepet töltött be az emberiség történetében, elég csak a művészetekre gondolni. Nem meglepő tehát, hogy a szimmetria is szerepel a listán. A nők (és egyébként a férfiak is) azért tartják vonzónak a szimmetrikus külső jegyeket, mert

a szimmetria az esztétikai vonatkozásain túl az egészségesség jele.

5. Markáns állkapocs

A magyarázat egyszerű:

a markáns állkapocs maszkulinitást, férfiasságot sugároz a nők felé,

akárcsak a izomzat. A férfiak arcvonásait többek között a tesztoszteron alakítja, amely nemcsak az arcszőrzet növekedésében kap szerepet, hanem az arc csontjainak növekedésében is. A tesztoszteron az arccsontok növekedését erősíti, ettől lesz az arc szögletes formájú, az állkapocs pedig határozott vonalú.

6. Mély hang

A kutatásuk szerint, ha a nőnek csupán a hangja alapján kell eldönteni egy férfiról, hogy vonzó-e, számára, akkor a mély hangú férfiak a nyerők. A mély hangú férfiakat általában férfiasabbnak, erősebbnek és persze idősebbnek vélik a nők, mint a magasabb hangú férfitársaikat. És van még egy ok, ami miatt vonzó lehet a mély hang, ez pedig nem más, mint hogy

a mély hangú férfiak könnyebben megjegyezhetőek, így közelebb érzik őket magukhoz a nők.

Minél többet látunk valamit vagy valakit, annál vonzóbbnak találjuk, mert annál inkább bevésődik az emlékezetünkbe, így könnyebben megbízunk benne. Az van tehát előnyben a párkapcsolati téren, akit minél jobban és könnyebben megjegyeznek, így a mély hang, mivel jobban emlékezünk rá (plusz férfias is) előnyt jelent.

7. Limbális gyűrű

A sokak számára ismeretlen fogalom, a limbális gyűrű a szem fehér része, az inhártya és a szivárványhártya találkozásánál található. Ez az életkor előre haladtával egyre halványabbá válik, éppen ezért

a limbális gyűrűt a fiatalság és az általános egészség állapot indikátorának is tekinthetjük.

Egy kutatásban a tesztalanyoknak olyan férfi és női arcképeket mutattak, melyeken világos szemű arcok voltak láthatóak sötét limbális gyűrűvel, illetve ugyanezen arcok limbális gyűrű nélkül. A nők és férfiak szignifikánsan vonzóbbnak tartották az arcokat limbális gyűrűvel, mint anélkül.

férfi nő hódítás párkapcsolat vonzó pszichológia vonzó férfi külső férfi és nő külső tulajdonságok megítélés

8. Magasság

Közismert tény, hogy a nők általában a magasabb férfiakra buknak (már csak azért is, mert mellettük vehetnek fel magassarkút :). Egy kutatás szerint ennek az az oka, hogy

a magas férfiak sikeresebbek, jobban keresnek, mint alacsonyabb társaik.

És ha ez nem lenne elég, még ráadásul több gyerekük is lesz állítólag, azaz sikeresebbek az utódnemzésben is.

+ 1: Feszes fenék

A feszes hátsót igencsak szeretik a nők, ám csak kevesen tudják ennek az okát. A magyarázat az, hogy

a szexuális aktus erőteljes lökéseihez feszes, izmos fenék szükséges.

A löttyedt fenekű férfiaknak gyakran okoz nehézséget ez a mozdulat, és kénytelenek a teljes testsúlyuk használni a kivitelezéséhez. Azonban a nők számára ez nem igazán kellemes, mivel a férfi súlya eleve kényelmetlen, valamint a légzést is nehezíti.

10 Tovább

A módszer, amitől a csecsemők azonnal abbahagyják a sírást

Egy kaliforniai gyerekorvos, Dr. Robert Hamilton elmondása szerint egy olyan új technikát fedezett fel, amely alkalmazásával a csecsemők azonnal abbahagyják a sírást. Íme hát a kisgyerekes szülők megmentőjének felfedézése. Videóval illusztrálva.

                                                                                                                                             

 Íme a videó:

A videó tanulságai szerint csupán a következő a teendők, hogy gyermekünk abbahagyja a sírást:

1. Fogjuk össze a baba karjait a mellkasa előtt

2. Tartsuk stabilan ezen pozícióban

3. Alulról megfogva, 45 fokos szögben, a pelenkájánál fogva ringassuk oda-vissza

4. Élvezzük és használjuk ki a csendet

Egyébként a módszer felfedezésének egészen egyszerű, praktikus okai vannak: a babák orvosi vizsgálata, kezelése sokkal gyorsabbá tehető ezáltal. Persze kérdés, hogy vajon minden babánál hatékony-e, avagy a gyerekek hány százalék fogja abbahagyni a sírást ezen technika alkalmazására.

0 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek