A sikertelen ember 12 szokása

Az ember életében nagyon sok szokás és különféle minta működik, melyekről sokszor nem is tudunk. Ezek közül jó néhány biztos záloga a sikertelenségnek, legyen szó munkáról vagy épp párkapcsolatról. És ön? Sikeresnek vagy sikertelennek érzi magát? Ha az utóbbi, akkor különösen hasznos lehet a következő poszt. Ha ez előbbi, akkor is.                                                                      

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

Minden ember számos jó és rossz szokással rendelkezik. Van, aki nem hajtja le az ülőkét, egyesek mindig ugyanakkor kelnek, megint mások az ujjukat ropogtatják. Az emberi szokások tárháza gyakorlatilag végtelen. Ám vannak ezek között olyanok, amelyek sokkal nagyobb mértékben felelnek a sikertelenségünkért, mint más szokások. Persze, ezek nembiztos, hogy közvetlenül felelnek  a sikertelenségért: némelyik életünk egy sokkal nagyobb problémájára utal.

1. Késés

Ady írja Akik mindig elkésnek c. versében, hogy „Mi mindig mindenről elkésünk”. Nos, valószínűleg a kedves olvasó ismer olyan személyt, aki mindig elkésik mindenhonnan. Vagy talán épp Ön az a személy?

Lehet, hogy ez a baráti társaságban nem is olyan nagy probléma, de jobb, ha tudja, hogy a karrierépítésnél igencsak. Ugyanis – nem nagy titok – megbízhatatlanságot és nemtörődömséget sugároz. Úgyhogy jobb, ha időben érkezik meg a találkozóira mostantól.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

2. A (ki nem mondott) szavak ereje

Tény, hogy aki hallgat és nem nyilvánítja ki másokkal szemben ellentétes véleményét, gyakran sokkal többre jut, mint aki kiáll a véleménye mellett, meg meri mondani azt. Nem véletlen a közismert mondás, hogy „hallgatni arany”, nem igaz?
Szerencsénkre (vagy szerencsétlenségünkre – ezt mindenki döntse el maga) nem egészen. Habár a hallgatás és lapulás jó stratégiának tűnhet, hiszen számos dologtól megvéd, valójában visszatart minket. Visszatart többek között attól, hogy kiteljesedjünk, boldogok legyünk, és számtalan belső és külső konfliktus forrásává válik. Ugyanis nem leeszünk így harmóniában magunkkal, ami kihat a a párkapcsolatunkra, a baráti kapcsolatainkra és minden egyébre.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

3. A (ki nem mondott) szavak ereje 2.0.

Amint arról az előbb szó volt, a sikerességhez vezető úton fontos, hogy ki merjük mondani, amit gondolunk. Ám ez nem azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül, azaz meggondolatlanul beszéljünk. Ugyanis, ha ezt tesszük, könnyen tájékozatlannak, butának, gyerekesnek vagy épp durvának tűnhetünk. Számoljunk el háromig, mielőtt megszólalunk.

4. Harag(tartás)

A haragtartó embert sokszor megértjük, hiszen ha az illető jogosan haragszik, akkor átérezzük a helyzetét, és mi is legitimáljuk a hozzáállását. Csakhogy, ami megtörtént az megtörtént: nem tudunk rajta változtatni. Éppen ezért csak az energiánkat és az időnket pocsékoljuk, ha nem tudunk túllendülni a történteken. Vagyis magunknak ártunk. Nem mellesleg, a harag félelmetes és ijesztő lehet mások számára, így könnyen a sikertelenségét alapozhatja meg a vele az ember. Inkább engedje el.

5. Simulékonyság – megfelelés

A simulékonyság egy remek taktika a túléléshez.  például a középsuliban. De nem felnőttkorban. Persze hasonló a helyzet, mint a hallgatásnál: sokan használják és kifizetődőnek tűnhet, ám a felszín alatt valójában ártalmas.

A simulékonyságba itt beleértendő a megfelelési vágy, pontosabban a megfelelési vágy mások (vagy épp mindenki) irányába. Ez az egyik lehető legrosszabb szokás a felsoroltak közül, ugyanis egyrészt nyilvánvaló, hogy ez teljes egészében lehetetlen, másrészt: tökéletesen felesleges. Ám ennek megértéshez először is nem a külső visszacsatolásból kell merítenünk a boldogságunkhoz, hanem a belső összhangból. Tehát: feleljünk meg inkább magunknak, aztán ha nagyon akarunk, másoknak!

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

6. Túlköltekezés

Ezt a pontot nem kell túlmagyarázni. Aki túlköltekezik, vagy nem tudja beosztani a pénzét, az folyamatos pénzügyi bizonytalanságban fog élni. Ez frusztrációhoz vezet, meg persze a hosszú távú, pénzalapú célok sikertelenségéhez. Az már más kérdés, hogy egyes országokban, mint amilyen például Magyarország, mennyire lehet egyáltalán olyan dolgokat megvalósítania egy átlag polgárnak, mint például egy nagyobb összegű megtakarítás.

7. Halogatás

Megcsinálom később. Ráér az még. Majd a jövőhéten...Ismerős?
A halogatás egy tipikus rossz szokás és a sikertelenséghez vezető út egyik alapköve. Hiszen rengeteg időt veszítünk általa, ami – közvetve vagy közvetlen – anyagi veszteséget is jelent. Plusz: rombolja az imidzsünket, hitelességünket és presztízsünket. Ennek kiküszöbölésére érdemes a teendőinkről listát írni, méghozzá úgy, hogy osztályozzuk őket prioritás szerint. Mik a fontosabbak, miket kell előbb megcsinálni, s mi az, ami még várathat magára.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

8. Hazugságok

Minden ember hazudik – ez biztos. Az ismert amerikai pszichológus és hazugságszakértő, Paul Ekman (róla mintázták, vagy legalábbis a könyve az alapja a Hazudj, ha tudsz c. sorozatnak) szerint pontosan háromszor egy kb. tízperces beszélgetés során. Persze az egyáltalán nem mindegy, hogy milyen jellegű és célú ez a hazugság, ahogy az sem, hogy kivel szemben követjük el. Azért hazudunk, hogy a másikat ne bántsuk meg vagy azért, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljünk? A párunk elől hallgatjuk el az igazságot vagy a főnünk elől? Esetleg magunkat csapjuk be?
A hazugság azért hat negatívan, mert általában egyre inkább összekuszálódnak az egyes hazugságszálak, és előbb-utóbb összedől a hazugságaink által teremtett világ. Így vezethet könnyedén sikertelenséghez – nyilván hosszabb távon. Természetesen mindnyájan ismerünk olyan sztorikat, amik olyan szélhámosokról, csalókról szólnak, akik hazugsággal jutottak el a csúcsra, így tulajdonképpen sikeresnek is nevezhetjük őket. Ám azt ne felejtsük el, hogy ezek az esetek ugyancsak ritkák; a legtöbb ilyen személy lebukik, csakhát róluk nem szól a fáma, mert az kevésbé érdekes.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

9. Nyugtalanság

Rendkívül érdekes, hogy a nyugtalanság egyes esetekben igen hasznos tud lenni. Ám alapvetően a sikerességünket gátolja, hiszen borzalmasan idegesítővé válhat más emberek számára. Különösen a kollégák számára, hiszen a nyugtalanság általában zavaró egyéb szokásokkal társul. Például ujjropogtatással, asztalon dobolással, folytonos lábrángatással stb.

Kerülje! Tényleg idegesítő.

10. Pletyka

A pletyka hasonló a hazugsághoz, ugyanis az emberek többsége mindkettőt szokásszinten űzi, és szokásszinten tagadja is ezt. A pletykálkodás éppúgy természetes, mint a hazugság, és éppúgy veszélyeztetheti a sikerességünket. Hogy miért? Egyszerű: gondoljunk csak bele, hogy mennyire bízunk meg egy olyan emberben, akiről tudjuk, hogy pletykás. Elárulnánk neki a titkainkat? Vagy egyáltalán szívesen folytatnánk vele mélyebb kommunikációt a napi, rutinszerű beszélgetéseken (pl. mi újság? Hogy vagy?) kívül?

Valószínűleg nem. Hát ugyanez áll fordítva is: ha mi vagyunk a tipikusan pletykás személy a csapatban, akkor könnyen elidegeníthetjük az embereket magunktól, valamint számos fontos információról le is maradhatunk.

szokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikációszokas sikertelenség siker hazugság ego kommunikáció

11. Panaszkodás

Akárcsak a pletykálkodással, a panaszkodással is könnyen elidegeníthetjük az embereket. Csalódottság? Fájdalom? Betegségek? Lelki problémák? Mindenki életében jelenlévő dolgok, és gyakran sokat segít, ha valakinek beszélhetünk róluk. De azt senki sem szereti, ha folyamatosan negatív ingereket sugároznak felé. Van elég problémája mindenkinek.

12. Kifogások

Végül egy elég banális, ám annál lényegesebb szokás, amit úgy hívunk, hogy kifogások keresése és gyártása. Jó eséllyel nem kell túlmagyarázni senkinek sem, hogy hogyan működik ez a jelenség: felmerül egy probléma és megoldás helyett inkább kifogást keresünk, arra, hogy miért nem oldjuk meg a problémát. Ami nagyon érdekes ezzel kapcsolatban, hogy minél intelligensebb valaki, annál jobb és kifinomultabb kifogásokat gyárt önmaga becsapására. Igen, sokszor nem is másoknak szólnak a kifogásaink, hanem önmagunknak. És ezen talán a legnehezebb változtatni az összes rossz szokásunk közül.

Forrás: TechInsider.

A blog követése Facebookon.

1 Tovább

Minden, amit a másnaposságról (és annak elűzéséről) tudni akart

Ha egy kancsó vizet megiszunk lefekvés előtt, akkor kevésbé lesz kellemetlen a másnap? A „kutyaharapást szőrével”-elv tényleg hatékony, és ha igen, miért? Számít az, hogy milyen alkoholt ittunk előző este? A vodka vagy a vörösbor vezet kellemetlenebb másnaphoz? Mennyi kárt okoz a másnaposság a gazdaságnak? Minden, amit a másnaposságról tudni akart: tévhitek és tények.

másnap masnap kémia alkohol részegség részeg ital

Egy átmulatott éjszaka igen kellemes időtöltés tud lenni, ám az utána következő reggel már sokkal kevésbé. A másnaposság borzalmas tud lenni – ez tény. Mint ahogy az is, hogy számos érdekes és elgondolkodtató tudományos dolog van a másnapossággal kapcsolatban. Lássuk ezeket!

Nincs tudományos bizonyíték a másnaposság elleni „kúrák” hatékonyságára

Bizonyára sokan találkoztak már az interneten keringő, ún. másnaposság elleni kúrákról, gyógymódokról szóló cikkekkel. Sajnos van egy rossz hír ezekkel kapcsolatosan. Az ugyan elképzelhető, hogy néhány ilyen eljárás enyhíti a másnaposság egyes tüneteit, de a probléma gyökeres kezelésére egyik sem alkalmas. Ennek roppant egyszerű oka van: nem ismerjük pontosan, hogy milyen kémiai-biológia folyamatok okozzák pontosan az átmulatott éjszakák utáni szenvedést.

Egyes alkoholfajták kellemetlenebb másnapossághoz vezetnek

Nevezetesen a whiskey és a vörösbor. Egy 2009-es kutatás például a vodkát és a bourbon whisky-t hasonlította össze a téma szempontjából. A vizsgálatban résztvevő fiatal felnőttek kognitív teljesítményét nézték egy alkoholgőzös éjszaka után, és egyértelmű különbség mutatkozott a két szesz között. A vodka kevésbé kellemetlen másnaphoz vezetett. Egy másik vizsgálat pedig a következő eredményt hozta: a vörösbor rosszabb másnaposság szempontjából, mint a fehér. Úgyhogy lehet valami abban a hiedelemben, hogy a sötét italoktól sokkal rosszabbul leszünk az esti italozást követő reggelen.

másnap masnap kémia alkohol részegség részeg ital

Van egy kutatócsoport, ami a másnaposság kevésbé kutatott kérdéseivel foglalkozik

Hollandiában működik egy másnapossággal foglalkozó kutatócsoport (eredeti nevén: Alcohol Hangover Research Group), amely a másnapossággal kapcsolatos, kevésbé kutatott kérdésekre igyekszik válaszokat adni. Ezeket egyébként „a másnaposság elhanyagolt kérdései” megnevezéssel illetik az említett csoport tagjai. Ilyen kérdés például, hogy az etanol lebontásából származó egyéb alkoholok, pl. a metanol, amit a szervezet formaldehiddé és hangyasavvá alakít (és ezek okozzák többek között a másnaposság kellemetlen érzetét) milyen mértékben felelősek a másnaposságért.

A dehidratáltság együtt jár a másnapossággal, de nem egyenlő azzal

Gyakran találkozni olyan vélekedésekkel, hogy a kiszáradás a felelős az elviselhetetlen másnaposságért. Ebből eredhet az az elgondolás is, hogy egy-egy bormámoros éjszaka után, lefekvés előtt, fontos, hogy minél több vizet igyunk. Az ugyan tény, hogy az alkohol dehidratál, ám nem emiatt alakul ki a másnaposság, sőt még az egyes tünetek sem (pl. fejfájás), hanem az alkohol lebontásának folyamatától. Hiába pótoljuk az alkohol lebontásához felhasznált vízmennyiséget, a másnaposság érzete addig nem múlik el, amíg a szervezet az alkohollal és annak melléktermékeivel foglalatoskodik.

másnap masnap kémia alkohol részegség részeg ital

Az alkohol melléktermékeinek felelőssége a másnaposságban

A másnaposság egy egészen összetett jelenség. Erre bizonyíték, hogy egyes kutatások eredményei például azt mutatták, hogy az alkohol lebontásánál keletkező acetaldehid nevű vegyület tehető felelőssé a másnaposság jó néhány tünetéért. Többek között a hányásért, hányingerért, izzadásért. Ám más kutatók azt találták, hogy nem akkor a legelviselhetetlenebb a másnap, amikor acetaldehid-szint a legmagasabb. Vagyis nem ez az egy vegyület a hibás mindenért.

Kutyaharapást szőrével?

Közismert mondás, hogy „kutyaharapást szőrével”, ami nagyjából annyit tesz, hogy a másnaposságra a legjobb ellenszer az újbóli alkoholfogyasztás (klasszikus megnevezés pl. a gyógysör). Az elképzelés egyáltalán nem valamiféle tévhiten alapuló dolog: komoly biológiai alapokon nyugszik. Ha egy átmulatott éjszakát követő reggelen alkoholt fogyasztunk, akkor a szervezetünknek feltűnik, hogy van még lebontásra váró etanol. Így abbahagyja a metanollal való foglalatoskodást, és az etanolra tér át, ezáltal ideiglenes valóban jobban érezzük magunkat. Azonban nem árt óvatosnak lenni ezen „gyógymód” esetében, ugyanis könnyen alkoholizmushoz vezethet.

A másnaposság és a stressz

A másnaposság egyik sokadik tünete, hogy megnöveli a kortizol nevű „stressz”- hormon szintjét a szervezetben. Persze a kortizol nagyon is szükséges számunkra, mivel ezzel reagálunk a minket érő stresszre, ezzel adunk választ,, ám a nem megfelelő – esetünkben a megnövekedett –kortizolszint különféle egészségügyi problémákhoz vezet. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: helytelen stresszválaszok, megváltozott mentális állapot és anyagcsere, magas vérnyomás.

másnap masnap kémia alkohol részegség részeg ital

A másnaposság ára

Van egy nagyon érdekes számadatunk is a másnapossággal kapcsolatban. Az amerikai Járványkezelési- és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) jelentése szerint 2006-ban például 221 milliárd dollár volt a túlzott alkoholfogyasztás ára az Egyesült Államokban. A veszteség nagyjából 72 százaléka pedig az alkohol munkahelyi produktivitásra, hatékonyságra gyakorolt hatása miatt következett be, aminek egy tekintélyes része a közönséges másnaposság.


Forrás: TechInsider

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

A szépség csak genetika? Biztos?

A különösen szép emberek arcában van valami különleges? Hallott már az aranyarányról vagy másképpen aranymetszésről, ami a szép arc alapjaihoz ad paramétereket? Csak az ember alkalmaz olyan eszközöket, amitől szebbnek tűnik? Miért van az, hogy valakinek jól áll a frufru, míg másoknak borzalmasan? Következzen néhány tévhit és tény a szépséggel kapcsolatosan.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

A szépség fogalma – legyen szó a nyelv vagy egy ember szépségéről – nagyon nehezen megfogható, mivel egyviszonylag szubjektív kategóriáról beszélünk. Mindenkinek más jelenti a szépet, ám van néhány olyan tényező, jegy, ami egy adott populáció legtöbb tagjának vonzó vagy kevésbé vonzó – természetesen ez függhet az adott kultúrától, korszaktól, kortól stb. És van néhány egészen közkeletű tévhit is a szépség témakörén belül, melyeknek cáfolatai egy egészen más megvilágításba helyezik a szépségről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Aranymetszés, aranyarány, isteni arány

Az aranymetszés (más néven: aranyarány vagy isteni arány) egy olyan speciális arány, amelyben egy mennyiséget vagy szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik rész az egészhez. Ha matematikailag szeretnénk ezt kifejezni, akkor az érintett arányszám az

1 : 1,61803398875.

Ez az arányosság számos művészeti ágban meghatározó volt, a festészetben éppúgy, mint mondjuk az építészetben, az ókortól kezdve egészen napjainkig. Az ókori görögök például (egyébként Eukleidész volt az első, aki írásban rögzítette az aranyarányt) hittek abban, hogy az a természetben (pl. emberi testen, csigaházon stb.) igen gyakori aranymetszést a művészetben is követni kell. Később már nemcsak a művészetben vélték ezt meghatározónak, hanem az emberi szépség tekintetében is, elsősorban az arc arányaira vonatkoztatva. Ám ez az elképzelés napjainkra kevéssé áll szilárd lábakon, ha az ide tartozó vizsgálatok eredményeit nézzük.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

A kutatások azt bizonyítják, hogy ha van is valamiféle bűvös arányszám, az nem az aranymetszésnek feleltethető meg. A kísérletek azt mutatják, hogy az, hogy kit találunk szépnek, sokkal inkább függ például a szem és a száj vagy a két szem közötti távolságtól. De ha nagyon szeretnék arányokat hallani, akkor a vizsgálatok szerint szép emberek esetében:

  • a száj és a szem közötti távolság kb. 36 százaléka az egész arc hosszának
  • a két szem közötti távolság pedig 46 százaléka az arc szélességének

Miért érdekes ez? Mert így tudunk trükközni – különösen a nők – a szépséget illetően. Egy hajvágással máris „megváltoztathatjuk” ezeket az arányokat. Nem véletlen, hogy valakinek jól áll a frufru, míg másoknak egyáltalán nem.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Különösen szép = különleges jegy?

Gyakran találkozni olyan állításokkal, hogy az igazán szép személyek arcában van valami, ami eltér az átlagtól, van valamiféle „normaszegés” az arcvonásaikban vagy annak egyes jegyeiben. Ez teljesen logikusan hangzik, hiszen ebben az esetben mondhatnánk, hogy milyen különleges az illető, amit azonnal össze is moshatunk a szépséggel. Csakhogy.

A kutatók azt találták, hogy a legátlagosabb arc az, ami a leginkább vonzó és szép. Ennek az oka az agyunk ezzel kapcsolatos működése. Ha szétnézünk a környezetünkben, rögzítjük az egyes emberek arcát és ezekből az arcokból vonunk egy átlagot, egy átlag „arcképet” (ennek is köszönhető pl., hogy tudjuk, egy ember jön szembe, nem pedig egy majom). Ezt az átlag-reprezentációt használjuk viszonyítási pontként a különböző emberekkel való találkozásunk alkalmával, és az agyunk – mivel genetikailag így van kódolva – előnyben részesíti azokat az arcokat, melyek az átlaghoz közelebb helyezkednek el. Valójában könnyebb feldolgozni az átlaghoz közeli arcokról szerzett információkat, ezért előnyösebb az, mint az átlagtól valamilyen szempontból eltérő arc.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Szépség ápolása: az ember sajátja?

Sok-sok olyan dolog van, amit az ember sajátjának szoktak titulálni, amiről úgy vélik, hogy csakis az ember képes rá. Ám ezek közül számtalan valójában más fajokra is igaz. Ide tartozik például a különféle eszközök alkalmazása a szépség megteremtéséhez, ha úgy, tetszik ápolásához. De tényleg csak az emberre jellemző ez? Csak az ember képes arra, hogy vonzóbbá tegye magát kisebb-nagyobb külső segítséggel?

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Természetesen nem. A kulcs a szexuális szelekció, ami nagyban befolyásolja a különböző fajok egyedeinek viselkedését. A flamingók például hasonlóan viselkednek a párzási időszakban, mint a nők egy-egy randevú előtt: sminket használnak. Na jó, ha nem is sminket, de egy természetes olajat, amit a hímek és a nőstények egyaránt a tollaikra kenegetnek, hogy rózsaszínűbbnek, azaz vonzóbbnak tűnjenek.

És ha már sminkelés: a természetesség vonzóbb a tudomány szerint is. Egy vizsgálat értelmében azok a nők vonzóbbak, akik kevesebb sminket visznek fel az arcukra (pontosabban 40%-kal kevesebbet). Ennek okait egyelőre kevésbé ismeretesek, de könnyen elképzelhető, hogy a több smink gyanakvást indít el a férfiben a nő valódi adottságaira vonatkozóan. Úgyhogy csak óvatosan a púderrel és szemfestékkel!

 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Miért nem szép a magyar nyelv?

„A magyar a legszebb nyelv a világon” – valószínűleg Ön is találkozott már ezzel az állítással, talán még ezt is gondolja. De mi lenne, ha azt mondaná valaki, hogy nem is szép a magyar nyelv. Sőt, egyenesen ronda? Felháborodna? Pedig ez utóbbinak is ugyanannyi létjogosultsága és igazságtartalma van, mint az ellentétének.                                                                                                                

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

Közismert tény, hogy ma Magyarországon három dologhoz biztosan mindenki ért: a focihoz, a politikához és a nyelvhez. Ez persze csak irónia, az igazság valójában az, hogy ezekkel a dolgokkal kapcsolatban nagyon markáns véleménye van az embereknek, annak ellenére, hogy szakmailag nem igazán jártasak a témában. Éppen ezért születhetnek olyan közkedvelt tévhitek, mint például az, hogy a magyar nyelv a legnehezebb vagy éppen legszebb a világon.

Természetesen a magyar nyelv szép – annyira amennyire bármelyik más nyelv is. De akkor miért tűnik olyan különlegesnek, különlegesen szépnek sok-sok ember számára? Az egyik ok a viszonyítás alap, pontosabban annak korlátozott mivolta. A világon nagyjából 5-6 ezer nyelvet beszélhetnek. Ebből egy átlagember legfeljebb két-három európai nyelvet ismer az anyanyelvén kívül, ezek pedig jó eséllyel az angol, francia, orosz és német. Ebből jön az a klasszikus érvelés, mely így szól: „Ismeri a magánhangzó-harmóniát ezen nyelvek bármelyike? Persze, hogy nem, csakis a magyar. Hát akkor nem ez a legkülönlegesebb és legszebb nyelv a világon?” Hát nem. Ilyen alapon: a névelőt nem ragozza sem az angol, se a magyar, az oroszban meg egyáltalán nincs, a franciában meg ugyan jelölheti a nemet és a számot, de az esetet ott sem. Bezzeg a német! Vagyis a német egy különlegesen szép nyelv.

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

IDe kapcsolódik a másik tényező, neveztesen hogy mennyire ismert vagy épp egzotikusnak vélt az adott nyelv, illetve a benne található nyelvi jelenségek, formák. Ha nem az angol nyelv, hanem például egy dél-afrikai nyelv lenne a legelterjedtebb a világon, természetesnek tartanánk, hogy vannak ún. csettintő hangok (ezt l. ebben a videóban). Ám nem ez a helyzet, így könnyen érvelhetünk az ilyen sajátságokkal, de mielőtt megtennénk, arról nem árt tudni, hogy a dél-afrikai nyelvek többsége ilyen, valamint hogy minden nyelvnek megvan a maga sajátsága, ezáltal a maga szépsége is.

A harmadik ok, amiért a magyar nyelvet éppúgy tarthatjuk szépnek, mint csúnyának az a szubjektív megítélés. A szépség egy szubjektív fogalom, így nem tudjuk objektívan megítélni, pláne nem a nyelvek esetében. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan állításhoz, mint az, hogy a magyar nyelv a legszebb a világon, minimum a nyelvek felét kéne ismernünk. Na már most a világ legtöbb nyelvén beszélő személyek is legfeljebb 40-50 nyelvig jutnak, ami a világ nyelveinek töredéke. Hogyan rangsorolhatnánk akkor?

Meg kell még említeni azt is, hogy vannak bizonyos nyelvi ideológiák, melyek befolyásolják a különféle nyelvvel, nyelvekkel kapcsolatos vélekedéseinket. Érdemes tudni, hogy mindenki rendelkezik ilyenekkel – legfeljebb nem tud róla. Itt egy nyelvi ideológiát mindenféleképpen ki kell emelni, amely igen komoly szerepet játszik a magyar nyelv nagyon szépnek gondolásában. Ez a nyelvi nacionalizmus, azaz az egy adott etnikai, nemzeti csoporthoz tartozó beszélők azon meggyőződése, hogy a saját etnikai/nemzeti identitásukhoz kötődő nyelv magasabb rendű és/vagy szebb más nyelveknél.

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

A felfogással kapcsolatban több probléma is felmerül. Az egyik, hogy nem lehet a különböző nyelveket rangsorolni (pl. szépség, tanulhatóság alapján), legfeljebb szubjektív módon. Vagyis minden olyan megnyilvánulás, amely egy-egy nyelvet a többi fölé emel valamilyen szempontból, csupán egy személyes benyomást rögzít, nem pedig objektív tényt. Mondhatjuk, hogy a magyar nyelv rendkívül különleges vagy szép, de tudnunk kell, hogy ennek semmiféle tudományos alapja sincs.

A másik probléma, hogy mivel a nyelv nem egységes, így a nyelvi nacionalizmus követői általában egy nyelvváltozatot tekintenek „a magyar nyelvnek”. Pedighát a magyarnak rengeteg változata él, és nyelvészeti alaptézis, hogy egyik nyelvváltozat sem rosszabb a másiknál, mindegyik egyenrangú. Akárcsak a különféle nyelvek esetében.

Összességében tehát. A szépség relatív és szubjektív kategória legyen szó egy emberi arcról, egy festményről vagy épp a magyar nyelvről. Ellenben az, hogy mit mond erről a kérdésről a nyelvészet, már egyértelműen objektív: nincs szebb, jobb vagy kifejezőbb nyelv, az egyes nyelvek egyenrangúak. Természetesen mindenki elmondhatja a véleményét a nyelvről. Azt is bárki nyugodtan megkísérelheti, hogy szebbnek véljen egy nyelvet és ennek hangot is adjon. Ám azzal is tisztában kell lennie, hogy ennek semmiféle tudományos alapja nincs.

A blog követése Facebookon.

15 Tovább

Ha felnőtté akar válni, 3 feladata van

Mik a felnőttség kritériumai? Ki számít felnőttnek? Aki családot alapít, házat és kocsit vesz, és felneveli a gyerekeit? Vagy az, aki dolgozik és önellátó? Esetleg az, aki nagykorúvá vált hivatalosan? A pszichológia szerint három fő feladatot vagy feltételt kell teljesítenünk ahhoz, hogy valóban felnőtteké váljunk.                                                                                                                                                             

feladat felnőtt felnőttség nagykorúság idő

Az, hogy ki számít felnőttnek nehezen definiálható dolog. Ennek egyik oka, hogy nem csupán egyféle nézőpontból lehet megközelíteni a kérdést. Létezik jogi, biológiai, társadalmi felnőttség – csak, hogy néhányat említsünk. Valamint létezik egy pszichológiai felnőttség is, ami egy amerikai pszichológiaprofesszor, Jeffrey Jensen Arnett szerint 3 tényezőben érhető tetten. Másképpen: ezt a 3 feladatot kell teljesítenünk ahhoz, hogy felnőttnek mondhassuk magunkat.

(Adalék a témakörhöz az érzelmi felnőttség, ill. az ahhoz kapcsolódó önámítás és boldogtalanság)

1. Felelősségvállalás

A felelősség vállalása a tetteinkért, az hogy leismerjük, ha hibáztunk, nem könnyű feladat. Senki sem szeret szembesülni a gyengeségeivel, gyarlóságaival önmaga előtt sem, nemhogy mások előtt felvállalva. Ennek egyik fő oka, hogy ilyen helyzetekben az egónk sérül, amit – éppen az egó működése és tevékenykedése miatt – nehezen viselünk el. Nehéz azzal a ténnyel szembesülni, hogy nemhogy nem vagyunk tökéletesek, még csak meg sem közelítjük az idealizált, eszmei képet, amit magunkról alkotunk.

Aki felnőtt, képes arra, hogy felelősséget vállaljon a cselekedetei következményeiért, legyen az egy kisebb sértés vagy egy komolyabb károkozás. Ha valamit elront vagy valami elromlik, akkor képes kijavítani vagy legalábbis megpróbálja (ki)javítani azt – mindezt anélkül, hogy másokat hibáztatna. Nem keres kibúvókat sem olyan személyeket, akikre átháríthatja a felelősséget.

feladat felnőtt felnőttség nagykorúság idő

2. Független döntéshozatal

Biztos mindenki ismeri az „anyuci pici fia” embertípust. Rá általában jellemző, hogy nem tud vagy nem mer önállóan döntéseket hozni, így gyakran – még, ha implicit is – más dönt helyette (pl. az édesanya vagy a feleség). Ez pedig az identitásra nem éppen a legkedvezőbben hat.

A felnőttség fogalmában kétség kívül kimagasló szerep jut az identitásunk kialakításának, kialakulásának. Míg fiatal korban például szeretnénk valakire hasonlítani, így az ő személyiségét igyekszünk lekopírozni, addig később egyre inkább a saját utunkat járjuk és önmagunk kiteljesítésére törekszünk (jobb esetben). Ilyenkor a következő kulcsfontosságú kérdések merülnek fel többek között:

  • Mit kellene tanulnom?
  • Milyen munkát kellene végeznem?
  • Hol kellene élnem és kivel?
  • Kapcsolatban akarok élni vagy független akarok maradni?
  • Ki fontos az életemben és ki nem?
  • Mi fontos és mi nem az életemben?

Azt kell kiderítenünk az ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén, hogy kik vagyunk és hol a helyünk a világban – mondja Jensen Arnett – és ez egy sor (önálló) döntés eredménye lesz. Megnyugtatásképp: ezeket a 30. életév felé közeledve a legtöbb ember egyre inkább meg tudja válaszolni, mivel ekkora már egyre inkább igánylik a stabilitást és az önállóságot.

feladat felnőtt felnőttség nagykorúság idő

3. Anyagi függetlenség

A harmadik feladat a felnőtté váláshoz, hogy anyagilag függetlenedjünk. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen egy bizonyos kor felett ez az egészséges hozzáállás. Vagy mégsem? Íme három érdekes kutatási eredmény a világ különböző tájairól ezzel kapcsolatban:

  1. Egy 2015-ös kutatás szerint a 18 és 34 év közötti amerikaiak nem kevesebb, mint 39%-a él a szüleivel az Egyesült Államokban. Többek között a magas oktatási költségek miatt.
  2. Az olaszoknál sem jobb a helyzet. Egy 2012-es jelentés értelmében nagyjából minden harmadik (31%) olasz felnőtt a szüleivel él. További adalék, hogy ennek a halmaznak a része a 18 és 29 év közöttiek 60,7 %-a, akik otthon laknak.
  3. Végül egy 2013-as vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy Szingapúrban a 15 és 34 év közötti, nem házas személyek 97% él szüleivel. Ennek oka pedig a hagyományos értékekben és a magas bérleti díjakban keresendők.

Hogy mi a helyzet Magyarországon? A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 20–39 éves korosztálynak 31,4 százaléka él a szüleivel Magyarországon, és nagyjából kétszer annyi férfi „felnőtt gyermekek” aránya, mint a nőké.

Forrás: TechInsider

A blog követése Facebookon.

3 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek