Ha felnőtté akar válni, 3 feladata van

Mik a felnőttség kritériumai? Ki számít felnőttnek? Aki családot alapít, házat és kocsit vesz, és felneveli a gyerekeit? Vagy az, aki dolgozik és önellátó? Esetleg az, aki nagykorúvá vált hivatalosan? A pszichológia szerint három fő feladatot vagy feltételt kell teljesítenünk ahhoz, hogy valóban felnőtteké váljunk.                                                                                                                                                             

feladat felnőtt felnőttség nagykorúság idő

Az, hogy ki számít felnőttnek nehezen definiálható dolog. Ennek egyik oka, hogy nem csupán egyféle nézőpontból lehet megközelíteni a kérdést. Létezik jogi, biológiai, társadalmi felnőttség – csak, hogy néhányat említsünk. Valamint létezik egy pszichológiai felnőttség is, ami egy amerikai pszichológiaprofesszor, Jeffrey Jensen Arnett szerint 3 tényezőben érhető tetten. Másképpen: ezt a 3 feladatot kell teljesítenünk ahhoz, hogy felnőttnek mondhassuk magunkat.

(Adalék a témakörhöz az érzelmi felnőttség, ill. az ahhoz kapcsolódó önámítás és boldogtalanság)

1. Felelősségvállalás

A felelősség vállalása a tetteinkért, az hogy leismerjük, ha hibáztunk, nem könnyű feladat. Senki sem szeret szembesülni a gyengeségeivel, gyarlóságaival önmaga előtt sem, nemhogy mások előtt felvállalva. Ennek egyik fő oka, hogy ilyen helyzetekben az egónk sérül, amit – éppen az egó működése és tevékenykedése miatt – nehezen viselünk el. Nehéz azzal a ténnyel szembesülni, hogy nemhogy nem vagyunk tökéletesek, még csak meg sem közelítjük az idealizált, eszmei képet, amit magunkról alkotunk.

Aki felnőtt, képes arra, hogy felelősséget vállaljon a cselekedetei következményeiért, legyen az egy kisebb sértés vagy egy komolyabb károkozás. Ha valamit elront vagy valami elromlik, akkor képes kijavítani vagy legalábbis megpróbálja (ki)javítani azt – mindezt anélkül, hogy másokat hibáztatna. Nem keres kibúvókat sem olyan személyeket, akikre átháríthatja a felelősséget.

feladat felnőtt felnőttség nagykorúság idő

2. Független döntéshozatal

Biztos mindenki ismeri az „anyuci pici fia” embertípust. Rá általában jellemző, hogy nem tud vagy nem mer önállóan döntéseket hozni, így gyakran – még, ha implicit is – más dönt helyette (pl. az édesanya vagy a feleség). Ez pedig az identitásra nem éppen a legkedvezőbben hat.

A felnőttség fogalmában kétség kívül kimagasló szerep jut az identitásunk kialakításának, kialakulásának. Míg fiatal korban például szeretnénk valakire hasonlítani, így az ő személyiségét igyekszünk lekopírozni, addig később egyre inkább a saját utunkat járjuk és önmagunk kiteljesítésére törekszünk (jobb esetben). Ilyenkor a következő kulcsfontosságú kérdések merülnek fel többek között:

  • Mit kellene tanulnom?
  • Milyen munkát kellene végeznem?
  • Hol kellene élnem és kivel?
  • Kapcsolatban akarok élni vagy független akarok maradni?
  • Ki fontos az életemben és ki nem?
  • Mi fontos és mi nem az életemben?

Azt kell kiderítenünk az ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén, hogy kik vagyunk és hol a helyünk a világban – mondja Jensen Arnett – és ez egy sor (önálló) döntés eredménye lesz. Megnyugtatásképp: ezeket a 30. életév felé közeledve a legtöbb ember egyre inkább meg tudja válaszolni, mivel ekkora már egyre inkább igánylik a stabilitást és az önállóságot.

feladat felnőtt felnőttség nagykorúság idő

3. Anyagi függetlenség

A harmadik feladat a felnőtté váláshoz, hogy anyagilag függetlenedjünk. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen egy bizonyos kor felett ez az egészséges hozzáállás. Vagy mégsem? Íme három érdekes kutatási eredmény a világ különböző tájairól ezzel kapcsolatban:

  1. Egy 2015-ös kutatás szerint a 18 és 34 év közötti amerikaiak nem kevesebb, mint 39%-a él a szüleivel az Egyesült Államokban. Többek között a magas oktatási költségek miatt.
  2. Az olaszoknál sem jobb a helyzet. Egy 2012-es jelentés értelmében nagyjából minden harmadik (31%) olasz felnőtt a szüleivel él. További adalék, hogy ennek a halmaznak a része a 18 és 29 év közöttiek 60,7 %-a, akik otthon laknak.
  3. Végül egy 2013-as vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy Szingapúrban a 15 és 34 év közötti, nem házas személyek 97% él szüleivel. Ennek oka pedig a hagyományos értékekben és a magas bérleti díjakban keresendők.

Hogy mi a helyzet Magyarországon? A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 20–39 éves korosztálynak 31,4 százaléka él a szüleivel Magyarországon, és nagyjából kétszer annyi férfi „felnőtt gyermekek” aránya, mint a nőké.

Forrás: TechInsider

A blog követése Facebookon.

3 Tovább

Milyen a jó iskolai feladat?

Véget ért a nyári szünet, elkezdődött a 2016-os tanév, és a diákok – éppúgy, mint a tanárok – még kicsit máshol járnak gondolatban. A pedagógusok különféle módszerekkel és eszközökkel próbálnak ezen segíteni. Többek között különböző kreatív és kevésbé kreatív feladatokkal töltik ki a tanórákat. De vajon min múlik, hogy az adott feladat hatékony-e vagy sem?

iskola feladat tanár pedagógus tanuló diák pedagógia suli

Aki tanított már valaha formális keretek között, pontosan tudja, hogy sokszor milyen nehéz is valóban hatékony, minden résztvevő figyelmét felkeltő feladatot kitalálni. Nem ritka, hogy ami az egyik diáknak érdekes, az a másiknak unalmas. Gyakran előfordul az is, hogy egyazon feladat a csoport egyik részének gond nélkül megoldható, míg a többiek számára reménytelen vállalkozás. De pontosan min múlik mindez?

Az orosz származású pszichológus, Lev Vigotszkij szerint azon, hogy eltaláljuk azt az optimális sávot, amely a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő. Másképpen:

a feladat akkor hatékony, ha a tanuló aktuális fejlettségi szintjét megelőzi, de nem annyira, hogy az már követhetetlen, megoldhatatlan számára.

Vagyis nem szabad se túlságosan könnyű, se túlságosan nehéz feladatot választani, hanem a kettő közötti optimális sávban kell maradni, mert a tanuló így juttatható el a következő fejlődési szakaszba.

iskola feladat tanár pedagógus tanuló diák pedagógia suli

Mindez összecseng Csíkszentmihályi Mihály flow fogalmával, elméletével. Csíkszentmihályi a flownak hét fő elemét, jellemzőjét határozza meg, amik a következőek:

1. A cselekvés és a figyelem egybeolvadása

2.Világos célok és visszacsatolás

3. Felkészültséget igénylő feladat

4. Feladatra való összpontosítás

5. A kontroll paradoxona

6. Az éntudat elvesztése

7. Időérzék elvesztése

Nekünk most a 3. pont érdekes. Csíkszentmihályi nagyjából ugyanazt mondja, mint Vigotszkij erről a pontról:

az elvégzendő feladat olyan legyen, amit éppen meg tudunk oldani a képességeink és a felkészültségünk maximális mozgósításával.

Ha túl könnyű a feladat, akkor unalmas, ha pedig túl nehéz, akkor szorongást vált ki. A különböző sportok például általában akkor izgalmasak, ha mindkét fél nagyjából egyformán ügyes és felkészült. Egy könyv akkor, ha nem haladja meg az olvasó értelmi képességeit, de mégis kellően leköti a figyelmét. Egy iskolai feladatra pedig ugyanez igaz.

iskola feladat tanár pedagógus tanuló diák pedagógia suli

Hogy miért nehéz mindezt megvalósítani a gyakorlatban? Ennek több oka is van, még akkor is, ha olyan pedagógust veszünk alapul, aki szívvel-lélekkel végzi a hivatását. Az egyik korlátozó tényező a túlterheltség. A tanárok, tanítók igen leterheltek, éppen ezért még ha szeretnének is, sokszor akkor sem tudnak kellő időt és energiát fordítani arra, hogy a zónaelméletnek megfelelően járjanak el.

Ezzel összefügg a következő probléma, nevezetesen, hogy túl nagyszámú csoportokkal kell dolgozniuk. Nem nehéz belátni, hogy ez milyen súlyos probléma, hiszen gyakorlatilag ahány gyerek, annyi fejlettségi szint. Természetesen az egyes fejlettségi szintek állhatnak nagyon közel egymáshoz, de minél többen vannak egy csoportban (és minél heterogénebb az a csoport), annál kisebb erre az esély.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok esetben nincs meg a külső feltételrendszer ahhoz, hogy hatékony lehessen az adott feladatvégzés. Az iskolák felszereltsége sokszor nem kielégítő, így a modern technológiák (pl. IKT-tábla, szavazórendszerek, digitális tananyagok) használata korlátozottan vagy egyáltalán nem lehetséges. Ez azért probléma, mert az új generáció tagjai már merőben más tanulási szokásokkal rendelkeznek. A tanároknak nehéz átadni tudásukat a fiataloknak, akik már hozzászoktak a gyors információáramláshoz és annak befogadásához – jóllehet mindez nem feltétlen jelenti, hogy az általuk megszerzett tudás kellő mélységű lenne.


 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Ön is posztolja az edzéseit? Akkor baj van

Képzeljünk a következő idézetekhez egy-egy képet, amin egy úriember vagy hölgy éppen valamilyen komoly sporttevékenységet folytat: „lefutottam 10 kilométert meló előtt”, „guggolás 120 kilóval”,„az edzés által vagyok önmagam, imádom csinálni”, „ <3 crossfit” Ismerős? Ha a Facebookon Ön is szokott ilyesmiket rendszeresen posztolni, akkor sajnos van egy rossz hírünk.

bukás lebukás nárcizmus nárcisztikus FB Facebook edzés

„20 kilométert futottam meló előtt” – egy ilyen kiírás a Facebookon lehet motiváló is, de sok esetben sokkal inkább idegesítő. Felmerül ugyanis a tipikus kérdés (ami sok más poszt esetében is): „vajon mi a fenének írta ki?”. Valószínűleg ez merülhetett fel egy angol kutatócsoportban is.

A londoni Brunel University munkatársai arra keresték a választ, hogy miért osztanak meg emberek rendszeresen az edzésükről szóló képeket. Nos, az eredmény nem túl hízelgő ezen személyek számára, ugyanis a vizsgálatból az derült ki, hogy

az edzéseiket – legyen az futás vagy súlyzós edzés – rendszerint megosztó emberek általában nárcisztikusak.

A nárcisztikus személyek felnagyított énképpel és önbecsüléssel rendelkeznek. Szebbnek, okosabbnak és általában véve sokkal fontosabbnak tartják magukat a többi embernél, mindemellett úgy vélik, hogy különleges bánásmódot és figyelmet érdemelnek. Ezen felül rendszerint megkövetelik a csodálatot, ám viszonozni nem akarják, aminek legfőbb oka, hogy önzőek és az empatikus képességeikkel problémáik vannak (A nárcizmusról bővebben itt és itt).

bukás lebukás nárcizmus nárcisztikus FB Facebook edzés

 

„A nárcisztikus személyek edzéssel kapcsolatos posztjai frekventáltabbak, amik motivációs hátterében a Facebookról származó figyelem és értékesség látszata áll”

–  mondjákt a kutatók. Azonban a nagy számú kedvelések, még egyáltalán nem jelentik azt, hogy mindenki ténylegesen kedveli az ilyen jellegű a posztokat. Az egyik kutató, Tara Marshal például hozzáteszi, hogy

habár a visszajelzések azt sugallják, hogy az efféle nárcisztikus kérkedés megtérül (mivel a pozitív visszacsatolások száma magas), valójában könnyen meglehet, hogy a barátok udvariasságból, támogatólag kedvelik az adott posztot, miközben titkon utáljak, és igen egoistának tartják ezeket.

bukás lebukás nárcizmus nárcisztikus FB Facebook edzés

 

Szóval érdemes lehet a fényképezésre és a posztolásra fordított időt magára az edzésre fordítani. Jó eséllyel a barátaink is hálásak lesznek érte.

 

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

Nem lusta, magas az IQ-ja

Kerüli az edzőtermet? A nap egy jelentős részét pihenéssel tölti? Szívesen tölti a szabadidejét (látszólagos) semmittevéssel? Nos, ezentúl nem kell magyarázkodnia és szégyenkeznie emiatt. Egy új kutatás értelmében ugyanis összefüggés van a lustaság és a magasabb intelligencia között.                                                                                                                                                                           

IQ intelligencia lustaság szabadsag gondolkodás

Habár az intelligenciának többféle típusa van, a hagyományos értelemben általában az ember „okosságát” és logikai gondolkodását értjük alatta. Ezt a tulajdonságunkat látszólag növelhetjük is, rögtön hatféleképpen. Egy új vizsgálat eredményei pedig még egy érdekes adalékot szolgáltatnak a témakörhöz.

A Florida Gulf Coast University kutatói a következőre jutottak egy, az intelligencia és a lustaság összefüggéseit vizsgáló kutatásban:

a magasabb intelligenciával rendelkező emberek lustábbak(nak tűnnek), mint az alacsonyabb IQ-val rendelkezők.

Pontosabban, azok a személyek, akiknek magasabb az IQ-juk, hajlamosabbak az unatkozásra és több időt fordítanak a gondolkodásra, ami ugyebár azt a látszatot kelti, hogy semmit sem csinálnak. Természetesen ez csak kívülről tűnik így, valójában aktív szellemi munkát végeznek. A másik oldalról megközelítve: a fizikailag aktív személyek könnyebben lefoglalják magukat fizikai tevékenységgel (pl. sporttal, edzéssel), ha unatkoznak, így elkerülik a magasabb szintű gondolkodást.

IQ intelligencia lustaság szabadsag gondolkodás

Az említett kutatásban egyetemi hallgatók vettek részt, akiknek első körben egy pszichológiai tesztet kellett kitölteniük. Ebben különböző állításokról kellett eldönteniük, hogy mennyire értenek velük egyet magukra vonatkoztatva (pl. „nagyon szeretem az olyan feladatot, amelyben új megoldásokat alkalmazása szükséges” vagy „annyira gondolkodom keményen, amennyire éppen muszáj”).

A teszt alapján két csoportra osztották a résztvevőket: „gondolkodókra” és „nem gondolkodókra”. Ezt követően egy szerkezetet szereltek fel rájuk, ami a fizikai aktivitást mérte egy héten keresztül. Az eredmény pedig az lett, hogy az első csoport sokkal kevésbé volt aktív fizikailag, mint a második a hét első öt napján, ellenben a hétvégén nem volt különbség a két csoport között. Ennek miértjére a kutatók nem tudtak választ adni (ám azt elismerték, hogy elég kicsi volt a minta, így messzemenő következtetéseket nem szabad levonni).

Forrás: TechInsider

A blog követése Facebookon.

 

0 Tovább

Milyen gyakran kell(ene) mosnunk a különféle ruháinkat?

Ha mosásról van szó, akkor egyes ruhadaraboknál egész egyértelmű a helyzet, ami a mosás gyakoriságát illeti. Azt például mindenki tudja, hogy a fehérneműket egyszer hordjuk, utána mossuk. De mi a helyzet mondjuk a zakóval vagy a szoknyával? Milyen gyakran mossuk a kabátokat vagy a pizsamánkat? Íme a válasz.

ruha mosás

 

Arról már volt szó itt a blogon, hogy milyen gyakran kellene ágyneműt vagy törölközőt cserélnünk, ám az egyes ruhadarabokkal még nem foglalkoztunk. Vajon hányszori viselés után kellene a szennyesbe dobnunk az egyes ruhaneműket? A TechInsider munkatársai szerint a következő a helyzet a témát illetően:

Egyszer vesszük föl, aztán mosás:

  • póló és top
  • zokni
  • fehérnemű
  • harisnya
  • fürdőruha
  • selyemruhák

1-2 alkalom után mossuk:

  • ing
  • blúz

2-3 alkalom után mossuk:

  • melltartó
  • rövidnadrág
  • (egybe)ruha
  • selyem- és pamutpulóver

3-4 alkalommal hordjuk, aztán kerül a mosógépbe:

  • pizsama
  • gyapjúzakó

4-7 hordás után mosás:

  • szintetikus anyagú öltöny (4-5 alkalom)
  • szoknya (5-7 alkalom)
  • pamutpulóver (5-7 alkalom)

Több alkalom után:

  • nadrág
  • sapka, sál, kesztyű (szezononként 3-5 alkalommal mossuk)
  • kabátok (szezononként 2 alkalommal)

Hogy mi mindennek az alapja? Egészen egyszerűen higiéniai szempontból célszerű ilyen sűrűn a szennyesbe dobnunk a különféle ruhadarabokat. A különféle szagokon és szennyeződéseken túl jó néhány baktérium is előszeretettel telepszik meg az egyes ruháinkon – annak függvényében, hogy ezek milyen mértékben, illetve hol érintkeznek a testünkkel.

 

A blog követése Facebookon.

1 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek