Minden, amit a másnaposságról (és annak elűzéséről) tudni akart

Ha egy kancsó vizet megiszunk lefekvés előtt, akkor kevésbé lesz kellemetlen a másnap? A „kutyaharapást szőrével”-elv tényleg hatékony, és ha igen, miért? Számít az, hogy milyen alkoholt ittunk előző este? A vodka vagy a vörösbor vezet kellemetlenebb másnaphoz? Mennyi kárt okoz a másnaposság a gazdaságnak? Minden, amit a másnaposságról tudni akart: tévhitek és tények.

másnap masnap kémia alkohol részegség részeg ital

Egy átmulatott éjszaka igen kellemes időtöltés tud lenni, ám az utána következő reggel már sokkal kevésbé. A másnaposság borzalmas tud lenni – ez tény. Mint ahogy az is, hogy számos érdekes és elgondolkodtató tudományos dolog van a másnapossággal kapcsolatban. Lássuk ezeket!

Nincs tudományos bizonyíték a másnaposság elleni „kúrák” hatékonyságára

Bizonyára sokan találkoztak már az interneten keringő, ún. másnaposság elleni kúrákról, gyógymódokról szóló cikkekkel. Sajnos van egy rossz hír ezekkel kapcsolatosan. Az ugyan elképzelhető, hogy néhány ilyen eljárás enyhíti a másnaposság egyes tüneteit, de a probléma gyökeres kezelésére egyik sem alkalmas. Ennek roppant egyszerű oka van: nem ismerjük pontosan, hogy milyen kémiai-biológia folyamatok okozzák pontosan az átmulatott éjszakák utáni szenvedést.

Egyes alkoholfajták kellemetlenebb másnapossághoz vezetnek

Nevezetesen a whiskey és a vörösbor. Egy 2009-es kutatás például a vodkát és a bourbon whisky-t hasonlította össze a téma szempontjából. A vizsgálatban résztvevő fiatal felnőttek kognitív teljesítményét nézték egy alkoholgőzös éjszaka után, és egyértelmű különbség mutatkozott a két szesz között. A vodka kevésbé kellemetlen másnaphoz vezetett. Egy másik vizsgálat pedig a következő eredményt hozta: a vörösbor rosszabb másnaposság szempontjából, mint a fehér. Úgyhogy lehet valami abban a hiedelemben, hogy a sötét italoktól sokkal rosszabbul leszünk az esti italozást követő reggelen.

másnap masnap kémia alkohol részegség részeg ital

Van egy kutatócsoport, ami a másnaposság kevésbé kutatott kérdéseivel foglalkozik

Hollandiában működik egy másnapossággal foglalkozó kutatócsoport (eredeti nevén: Alcohol Hangover Research Group), amely a másnapossággal kapcsolatos, kevésbé kutatott kérdésekre igyekszik válaszokat adni. Ezeket egyébként „a másnaposság elhanyagolt kérdései” megnevezéssel illetik az említett csoport tagjai. Ilyen kérdés például, hogy az etanol lebontásából származó egyéb alkoholok, pl. a metanol, amit a szervezet formaldehiddé és hangyasavvá alakít (és ezek okozzák többek között a másnaposság kellemetlen érzetét) milyen mértékben felelősek a másnaposságért.

A dehidratáltság együtt jár a másnapossággal, de nem egyenlő azzal

Gyakran találkozni olyan vélekedésekkel, hogy a kiszáradás a felelős az elviselhetetlen másnaposságért. Ebből eredhet az az elgondolás is, hogy egy-egy bormámoros éjszaka után, lefekvés előtt, fontos, hogy minél több vizet igyunk. Az ugyan tény, hogy az alkohol dehidratál, ám nem emiatt alakul ki a másnaposság, sőt még az egyes tünetek sem (pl. fejfájás), hanem az alkohol lebontásának folyamatától. Hiába pótoljuk az alkohol lebontásához felhasznált vízmennyiséget, a másnaposság érzete addig nem múlik el, amíg a szervezet az alkohollal és annak melléktermékeivel foglalatoskodik.

másnap masnap kémia alkohol részegség részeg ital

Az alkohol melléktermékeinek felelőssége a másnaposságban

A másnaposság egy egészen összetett jelenség. Erre bizonyíték, hogy egyes kutatások eredményei például azt mutatták, hogy az alkohol lebontásánál keletkező acetaldehid nevű vegyület tehető felelőssé a másnaposság jó néhány tünetéért. Többek között a hányásért, hányingerért, izzadásért. Ám más kutatók azt találták, hogy nem akkor a legelviselhetetlenebb a másnap, amikor acetaldehid-szint a legmagasabb. Vagyis nem ez az egy vegyület a hibás mindenért.

Kutyaharapást szőrével?

Közismert mondás, hogy „kutyaharapást szőrével”, ami nagyjából annyit tesz, hogy a másnaposságra a legjobb ellenszer az újbóli alkoholfogyasztás (klasszikus megnevezés pl. a gyógysör). Az elképzelés egyáltalán nem valamiféle tévhiten alapuló dolog: komoly biológiai alapokon nyugszik. Ha egy átmulatott éjszakát követő reggelen alkoholt fogyasztunk, akkor a szervezetünknek feltűnik, hogy van még lebontásra váró etanol. Így abbahagyja a metanollal való foglalatoskodást, és az etanolra tér át, ezáltal ideiglenes valóban jobban érezzük magunkat. Azonban nem árt óvatosnak lenni ezen „gyógymód” esetében, ugyanis könnyen alkoholizmushoz vezethet.

A másnaposság és a stressz

A másnaposság egyik sokadik tünete, hogy megnöveli a kortizol nevű „stressz”- hormon szintjét a szervezetben. Persze a kortizol nagyon is szükséges számunkra, mivel ezzel reagálunk a minket érő stresszre, ezzel adunk választ,, ám a nem megfelelő – esetünkben a megnövekedett –kortizolszint különféle egészségügyi problémákhoz vezet. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: helytelen stresszválaszok, megváltozott mentális állapot és anyagcsere, magas vérnyomás.

másnap masnap kémia alkohol részegség részeg ital

A másnaposság ára

Van egy nagyon érdekes számadatunk is a másnapossággal kapcsolatban. Az amerikai Járványkezelési- és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) jelentése szerint 2006-ban például 221 milliárd dollár volt a túlzott alkoholfogyasztás ára az Egyesült Államokban. A veszteség nagyjából 72 százaléka pedig az alkohol munkahelyi produktivitásra, hatékonyságra gyakorolt hatása miatt következett be, aminek egy tekintélyes része a közönséges másnaposság.


Forrás: TechInsider

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

A szépség csak genetika? Biztos?

A különösen szép emberek arcában van valami különleges? Hallott már az aranyarányról vagy másképpen aranymetszésről, ami a szép arc alapjaihoz ad paramétereket? Csak az ember alkalmaz olyan eszközöket, amitől szebbnek tűnik? Miért van az, hogy valakinek jól áll a frufru, míg másoknak borzalmasan? Következzen néhány tévhit és tény a szépséggel kapcsolatosan.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

A szépség fogalma – legyen szó a nyelv vagy egy ember szépségéről – nagyon nehezen megfogható, mivel egyviszonylag szubjektív kategóriáról beszélünk. Mindenkinek más jelenti a szépet, ám van néhány olyan tényező, jegy, ami egy adott populáció legtöbb tagjának vonzó vagy kevésbé vonzó – természetesen ez függhet az adott kultúrától, korszaktól, kortól stb. És van néhány egészen közkeletű tévhit is a szépség témakörén belül, melyeknek cáfolatai egy egészen más megvilágításba helyezik a szépségről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Aranymetszés, aranyarány, isteni arány

Az aranymetszés (más néven: aranyarány vagy isteni arány) egy olyan speciális arány, amelyben egy mennyiséget vagy szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik rész az egészhez. Ha matematikailag szeretnénk ezt kifejezni, akkor az érintett arányszám az

1 : 1,61803398875.

Ez az arányosság számos művészeti ágban meghatározó volt, a festészetben éppúgy, mint mondjuk az építészetben, az ókortól kezdve egészen napjainkig. Az ókori görögök például (egyébként Eukleidész volt az első, aki írásban rögzítette az aranyarányt) hittek abban, hogy az a természetben (pl. emberi testen, csigaházon stb.) igen gyakori aranymetszést a művészetben is követni kell. Később már nemcsak a művészetben vélték ezt meghatározónak, hanem az emberi szépség tekintetében is, elsősorban az arc arányaira vonatkoztatva. Ám ez az elképzelés napjainkra kevéssé áll szilárd lábakon, ha az ide tartozó vizsgálatok eredményeit nézzük.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

A kutatások azt bizonyítják, hogy ha van is valamiféle bűvös arányszám, az nem az aranymetszésnek feleltethető meg. A kísérletek azt mutatják, hogy az, hogy kit találunk szépnek, sokkal inkább függ például a szem és a száj vagy a két szem közötti távolságtól. De ha nagyon szeretnék arányokat hallani, akkor a vizsgálatok szerint szép emberek esetében:

  • a száj és a szem közötti távolság kb. 36 százaléka az egész arc hosszának
  • a két szem közötti távolság pedig 46 százaléka az arc szélességének

Miért érdekes ez? Mert így tudunk trükközni – különösen a nők – a szépséget illetően. Egy hajvágással máris „megváltoztathatjuk” ezeket az arányokat. Nem véletlen, hogy valakinek jól áll a frufru, míg másoknak egyáltalán nem.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Különösen szép = különleges jegy?

Gyakran találkozni olyan állításokkal, hogy az igazán szép személyek arcában van valami, ami eltér az átlagtól, van valamiféle „normaszegés” az arcvonásaikban vagy annak egyes jegyeiben. Ez teljesen logikusan hangzik, hiszen ebben az esetben mondhatnánk, hogy milyen különleges az illető, amit azonnal össze is moshatunk a szépséggel. Csakhogy.

A kutatók azt találták, hogy a legátlagosabb arc az, ami a leginkább vonzó és szép. Ennek az oka az agyunk ezzel kapcsolatos működése. Ha szétnézünk a környezetünkben, rögzítjük az egyes emberek arcát és ezekből az arcokból vonunk egy átlagot, egy átlag „arcképet” (ennek is köszönhető pl., hogy tudjuk, egy ember jön szembe, nem pedig egy majom). Ezt az átlag-reprezentációt használjuk viszonyítási pontként a különböző emberekkel való találkozásunk alkalmával, és az agyunk – mivel genetikailag így van kódolva – előnyben részesíti azokat az arcokat, melyek az átlaghoz közelebb helyezkednek el. Valójában könnyebb feldolgozni az átlaghoz közeli arcokról szerzett információkat, ezért előnyösebb az, mint az átlagtól valamilyen szempontból eltérő arc.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Szépség ápolása: az ember sajátja?

Sok-sok olyan dolog van, amit az ember sajátjának szoktak titulálni, amiről úgy vélik, hogy csakis az ember képes rá. Ám ezek közül számtalan valójában más fajokra is igaz. Ide tartozik például a különféle eszközök alkalmazása a szépség megteremtéséhez, ha úgy, tetszik ápolásához. De tényleg csak az emberre jellemző ez? Csak az ember képes arra, hogy vonzóbbá tegye magát kisebb-nagyobb külső segítséggel?

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Természetesen nem. A kulcs a szexuális szelekció, ami nagyban befolyásolja a különböző fajok egyedeinek viselkedését. A flamingók például hasonlóan viselkednek a párzási időszakban, mint a nők egy-egy randevú előtt: sminket használnak. Na jó, ha nem is sminket, de egy természetes olajat, amit a hímek és a nőstények egyaránt a tollaikra kenegetnek, hogy rózsaszínűbbnek, azaz vonzóbbnak tűnjenek.

És ha már sminkelés: a természetesség vonzóbb a tudomány szerint is. Egy vizsgálat értelmében azok a nők vonzóbbak, akik kevesebb sminket visznek fel az arcukra (pontosabban 40%-kal kevesebbet). Ennek okait egyelőre kevésbé ismeretesek, de könnyen elképzelhető, hogy a több smink gyanakvást indít el a férfiben a nő valódi adottságaira vonatkozóan. Úgyhogy csak óvatosan a púderrel és szemfestékkel!

 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Miért nem szép a magyar nyelv?

„A magyar a legszebb nyelv a világon” – valószínűleg Ön is találkozott már ezzel az állítással, talán még ezt is gondolja. De mi lenne, ha azt mondaná valaki, hogy nem is szép a magyar nyelv. Sőt, egyenesen ronda? Felháborodna? Pedig ez utóbbinak is ugyanannyi létjogosultsága és igazságtartalma van, mint az ellentétének.                                                                                                                

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

Közismert tény, hogy ma Magyarországon három dologhoz biztosan mindenki ért: a focihoz, a politikához és a nyelvhez. Ez persze csak irónia, az igazság valójában az, hogy ezekkel a dolgokkal kapcsolatban nagyon markáns véleménye van az embereknek, annak ellenére, hogy szakmailag nem igazán jártasak a témában. Éppen ezért születhetnek olyan közkedvelt tévhitek, mint például az, hogy a magyar nyelv a legnehezebb vagy éppen legszebb a világon.

Természetesen a magyar nyelv szép – annyira amennyire bármelyik más nyelv is. De akkor miért tűnik olyan különlegesnek, különlegesen szépnek sok-sok ember számára? Az egyik ok a viszonyítás alap, pontosabban annak korlátozott mivolta. A világon nagyjából 5-6 ezer nyelvet beszélhetnek. Ebből egy átlagember legfeljebb két-három európai nyelvet ismer az anyanyelvén kívül, ezek pedig jó eséllyel az angol, francia, orosz és német. Ebből jön az a klasszikus érvelés, mely így szól: „Ismeri a magánhangzó-harmóniát ezen nyelvek bármelyike? Persze, hogy nem, csakis a magyar. Hát akkor nem ez a legkülönlegesebb és legszebb nyelv a világon?” Hát nem. Ilyen alapon: a névelőt nem ragozza sem az angol, se a magyar, az oroszban meg egyáltalán nincs, a franciában meg ugyan jelölheti a nemet és a számot, de az esetet ott sem. Bezzeg a német! Vagyis a német egy különlegesen szép nyelv.

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

IDe kapcsolódik a másik tényező, neveztesen hogy mennyire ismert vagy épp egzotikusnak vélt az adott nyelv, illetve a benne található nyelvi jelenségek, formák. Ha nem az angol nyelv, hanem például egy dél-afrikai nyelv lenne a legelterjedtebb a világon, természetesnek tartanánk, hogy vannak ún. csettintő hangok (ezt l. ebben a videóban). Ám nem ez a helyzet, így könnyen érvelhetünk az ilyen sajátságokkal, de mielőtt megtennénk, arról nem árt tudni, hogy a dél-afrikai nyelvek többsége ilyen, valamint hogy minden nyelvnek megvan a maga sajátsága, ezáltal a maga szépsége is.

A harmadik ok, amiért a magyar nyelvet éppúgy tarthatjuk szépnek, mint csúnyának az a szubjektív megítélés. A szépség egy szubjektív fogalom, így nem tudjuk objektívan megítélni, pláne nem a nyelvek esetében. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan állításhoz, mint az, hogy a magyar nyelv a legszebb a világon, minimum a nyelvek felét kéne ismernünk. Na már most a világ legtöbb nyelvén beszélő személyek is legfeljebb 40-50 nyelvig jutnak, ami a világ nyelveinek töredéke. Hogyan rangsorolhatnánk akkor?

Meg kell még említeni azt is, hogy vannak bizonyos nyelvi ideológiák, melyek befolyásolják a különféle nyelvvel, nyelvekkel kapcsolatos vélekedéseinket. Érdemes tudni, hogy mindenki rendelkezik ilyenekkel – legfeljebb nem tud róla. Itt egy nyelvi ideológiát mindenféleképpen ki kell emelni, amely igen komoly szerepet játszik a magyar nyelv nagyon szépnek gondolásában. Ez a nyelvi nacionalizmus, azaz az egy adott etnikai, nemzeti csoporthoz tartozó beszélők azon meggyőződése, hogy a saját etnikai/nemzeti identitásukhoz kötődő nyelv magasabb rendű és/vagy szebb más nyelveknél.

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

A felfogással kapcsolatban több probléma is felmerül. Az egyik, hogy nem lehet a különböző nyelveket rangsorolni (pl. szépség, tanulhatóság alapján), legfeljebb szubjektív módon. Vagyis minden olyan megnyilvánulás, amely egy-egy nyelvet a többi fölé emel valamilyen szempontból, csupán egy személyes benyomást rögzít, nem pedig objektív tényt. Mondhatjuk, hogy a magyar nyelv rendkívül különleges vagy szép, de tudnunk kell, hogy ennek semmiféle tudományos alapja sincs.

A másik probléma, hogy mivel a nyelv nem egységes, így a nyelvi nacionalizmus követői általában egy nyelvváltozatot tekintenek „a magyar nyelvnek”. Pedighát a magyarnak rengeteg változata él, és nyelvészeti alaptézis, hogy egyik nyelvváltozat sem rosszabb a másiknál, mindegyik egyenrangú. Akárcsak a különféle nyelvek esetében.

Összességében tehát. A szépség relatív és szubjektív kategória legyen szó egy emberi arcról, egy festményről vagy épp a magyar nyelvről. Ellenben az, hogy mit mond erről a kérdésről a nyelvészet, már egyértelműen objektív: nincs szebb, jobb vagy kifejezőbb nyelv, az egyes nyelvek egyenrangúak. Természetesen mindenki elmondhatja a véleményét a nyelvről. Azt is bárki nyugodtan megkísérelheti, hogy szebbnek véljen egy nyelvet és ennek hangot is adjon. Ám azzal is tisztában kell lennie, hogy ennek semmiféle tudományos alapja nincs.

A blog követése Facebookon.

15 Tovább

Ha felnőtté akar válni, 3 feladata van

Mik a felnőttség kritériumai? Ki számít felnőttnek? Aki családot alapít, házat és kocsit vesz, és felneveli a gyerekeit? Vagy az, aki dolgozik és önellátó? Esetleg az, aki nagykorúvá vált hivatalosan? A pszichológia szerint három fő feladatot vagy feltételt kell teljesítenünk ahhoz, hogy valóban felnőtteké váljunk.                                                                                                                                                             

feladat felnőtt felnőttség nagykorúság idő

Az, hogy ki számít felnőttnek nehezen definiálható dolog. Ennek egyik oka, hogy nem csupán egyféle nézőpontból lehet megközelíteni a kérdést. Létezik jogi, biológiai, társadalmi felnőttség – csak, hogy néhányat említsünk. Valamint létezik egy pszichológiai felnőttség is, ami egy amerikai pszichológiaprofesszor, Jeffrey Jensen Arnett szerint 3 tényezőben érhető tetten. Másképpen: ezt a 3 feladatot kell teljesítenünk ahhoz, hogy felnőttnek mondhassuk magunkat.

(Adalék a témakörhöz az érzelmi felnőttség, ill. az ahhoz kapcsolódó önámítás és boldogtalanság)

1. Felelősségvállalás

A felelősség vállalása a tetteinkért, az hogy leismerjük, ha hibáztunk, nem könnyű feladat. Senki sem szeret szembesülni a gyengeségeivel, gyarlóságaival önmaga előtt sem, nemhogy mások előtt felvállalva. Ennek egyik fő oka, hogy ilyen helyzetekben az egónk sérül, amit – éppen az egó működése és tevékenykedése miatt – nehezen viselünk el. Nehéz azzal a ténnyel szembesülni, hogy nemhogy nem vagyunk tökéletesek, még csak meg sem közelítjük az idealizált, eszmei képet, amit magunkról alkotunk.

Aki felnőtt, képes arra, hogy felelősséget vállaljon a cselekedetei következményeiért, legyen az egy kisebb sértés vagy egy komolyabb károkozás. Ha valamit elront vagy valami elromlik, akkor képes kijavítani vagy legalábbis megpróbálja (ki)javítani azt – mindezt anélkül, hogy másokat hibáztatna. Nem keres kibúvókat sem olyan személyeket, akikre átháríthatja a felelősséget.

feladat felnőtt felnőttség nagykorúság idő

2. Független döntéshozatal

Biztos mindenki ismeri az „anyuci pici fia” embertípust. Rá általában jellemző, hogy nem tud vagy nem mer önállóan döntéseket hozni, így gyakran – még, ha implicit is – más dönt helyette (pl. az édesanya vagy a feleség). Ez pedig az identitásra nem éppen a legkedvezőbben hat.

A felnőttség fogalmában kétség kívül kimagasló szerep jut az identitásunk kialakításának, kialakulásának. Míg fiatal korban például szeretnénk valakire hasonlítani, így az ő személyiségét igyekszünk lekopírozni, addig később egyre inkább a saját utunkat járjuk és önmagunk kiteljesítésére törekszünk (jobb esetben). Ilyenkor a következő kulcsfontosságú kérdések merülnek fel többek között:

  • Mit kellene tanulnom?
  • Milyen munkát kellene végeznem?
  • Hol kellene élnem és kivel?
  • Kapcsolatban akarok élni vagy független akarok maradni?
  • Ki fontos az életemben és ki nem?
  • Mi fontos és mi nem az életemben?

Azt kell kiderítenünk az ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén, hogy kik vagyunk és hol a helyünk a világban – mondja Jensen Arnett – és ez egy sor (önálló) döntés eredménye lesz. Megnyugtatásképp: ezeket a 30. életév felé közeledve a legtöbb ember egyre inkább meg tudja válaszolni, mivel ekkora már egyre inkább igánylik a stabilitást és az önállóságot.

feladat felnőtt felnőttség nagykorúság idő

3. Anyagi függetlenség

A harmadik feladat a felnőtté váláshoz, hogy anyagilag függetlenedjünk. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen egy bizonyos kor felett ez az egészséges hozzáállás. Vagy mégsem? Íme három érdekes kutatási eredmény a világ különböző tájairól ezzel kapcsolatban:

  1. Egy 2015-ös kutatás szerint a 18 és 34 év közötti amerikaiak nem kevesebb, mint 39%-a él a szüleivel az Egyesült Államokban. Többek között a magas oktatási költségek miatt.
  2. Az olaszoknál sem jobb a helyzet. Egy 2012-es jelentés értelmében nagyjából minden harmadik (31%) olasz felnőtt a szüleivel él. További adalék, hogy ennek a halmaznak a része a 18 és 29 év közöttiek 60,7 %-a, akik otthon laknak.
  3. Végül egy 2013-as vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy Szingapúrban a 15 és 34 év közötti, nem házas személyek 97% él szüleivel. Ennek oka pedig a hagyományos értékekben és a magas bérleti díjakban keresendők.

Hogy mi a helyzet Magyarországon? A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 20–39 éves korosztálynak 31,4 százaléka él a szüleivel Magyarországon, és nagyjából kétszer annyi férfi „felnőtt gyermekek” aránya, mint a nőké.

Forrás: TechInsider

A blog követése Facebookon.

3 Tovább

Milyen a jó iskolai feladat?

Véget ért a nyári szünet, elkezdődött a 2016-os tanév, és a diákok – éppúgy, mint a tanárok – még kicsit máshol járnak gondolatban. A pedagógusok különféle módszerekkel és eszközökkel próbálnak ezen segíteni. Többek között különböző kreatív és kevésbé kreatív feladatokkal töltik ki a tanórákat. De vajon min múlik, hogy az adott feladat hatékony-e vagy sem?

iskola feladat tanár pedagógus tanuló diák pedagógia suli

Aki tanított már valaha formális keretek között, pontosan tudja, hogy sokszor milyen nehéz is valóban hatékony, minden résztvevő figyelmét felkeltő feladatot kitalálni. Nem ritka, hogy ami az egyik diáknak érdekes, az a másiknak unalmas. Gyakran előfordul az is, hogy egyazon feladat a csoport egyik részének gond nélkül megoldható, míg a többiek számára reménytelen vállalkozás. De pontosan min múlik mindez?

Az orosz származású pszichológus, Lev Vigotszkij szerint azon, hogy eltaláljuk azt az optimális sávot, amely a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő. Másképpen:

a feladat akkor hatékony, ha a tanuló aktuális fejlettségi szintjét megelőzi, de nem annyira, hogy az már követhetetlen, megoldhatatlan számára.

Vagyis nem szabad se túlságosan könnyű, se túlságosan nehéz feladatot választani, hanem a kettő közötti optimális sávban kell maradni, mert a tanuló így juttatható el a következő fejlődési szakaszba.

iskola feladat tanár pedagógus tanuló diák pedagógia suli

Mindez összecseng Csíkszentmihályi Mihály flow fogalmával, elméletével. Csíkszentmihályi a flownak hét fő elemét, jellemzőjét határozza meg, amik a következőek:

1. A cselekvés és a figyelem egybeolvadása

2.Világos célok és visszacsatolás

3. Felkészültséget igénylő feladat

4. Feladatra való összpontosítás

5. A kontroll paradoxona

6. Az éntudat elvesztése

7. Időérzék elvesztése

Nekünk most a 3. pont érdekes. Csíkszentmihályi nagyjából ugyanazt mondja, mint Vigotszkij erről a pontról:

az elvégzendő feladat olyan legyen, amit éppen meg tudunk oldani a képességeink és a felkészültségünk maximális mozgósításával.

Ha túl könnyű a feladat, akkor unalmas, ha pedig túl nehéz, akkor szorongást vált ki. A különböző sportok például általában akkor izgalmasak, ha mindkét fél nagyjából egyformán ügyes és felkészült. Egy könyv akkor, ha nem haladja meg az olvasó értelmi képességeit, de mégis kellően leköti a figyelmét. Egy iskolai feladatra pedig ugyanez igaz.

iskola feladat tanár pedagógus tanuló diák pedagógia suli

Hogy miért nehéz mindezt megvalósítani a gyakorlatban? Ennek több oka is van, még akkor is, ha olyan pedagógust veszünk alapul, aki szívvel-lélekkel végzi a hivatását. Az egyik korlátozó tényező a túlterheltség. A tanárok, tanítók igen leterheltek, éppen ezért még ha szeretnének is, sokszor akkor sem tudnak kellő időt és energiát fordítani arra, hogy a zónaelméletnek megfelelően járjanak el.

Ezzel összefügg a következő probléma, nevezetesen, hogy túl nagyszámú csoportokkal kell dolgozniuk. Nem nehéz belátni, hogy ez milyen súlyos probléma, hiszen gyakorlatilag ahány gyerek, annyi fejlettségi szint. Természetesen az egyes fejlettségi szintek állhatnak nagyon közel egymáshoz, de minél többen vannak egy csoportban (és minél heterogénebb az a csoport), annál kisebb erre az esély.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok esetben nincs meg a külső feltételrendszer ahhoz, hogy hatékony lehessen az adott feladatvégzés. Az iskolák felszereltsége sokszor nem kielégítő, így a modern technológiák (pl. IKT-tábla, szavazórendszerek, digitális tananyagok) használata korlátozottan vagy egyáltalán nem lehetséges. Ez azért probléma, mert az új generáció tagjai már merőben más tanulási szokásokkal rendelkeznek. A tanároknak nehéz átadni tudásukat a fiataloknak, akik már hozzászoktak a gyors információáramláshoz és annak befogadásához – jóllehet mindez nem feltétlen jelenti, hogy az általuk megszerzett tudás kellő mélységű lenne.


 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek