Valószínűleg már sokan találkoztak egy mostanában igencsak felkapott videóval, amely nem véletlen tett szert ekkora népszerűségre. Előre nem árulom el, melyik videóról van szó, de két dolgot elmondhatok. Az egyik, hogy a felvétel remekül szemlélteti a „mindenki másképp egyforma” elvet. A másik, hogy egy pszichológiai jelenség, a holdudvar-hatás is nagyszerűen bemutatható általa.
Nagyszerű ötlet volt az ausztrál Canon reklámfilmje, amiben hat fotós kértek meg, hogy fényképezzék le ugyanazt az embert. Egyetlen apró dolog változott a fotósoknak adott instrukcióknál: más-más háttérsztorit kaptak erről a személyről. Ex-elítélt, halász, milliomos, alkoholista, életmentő, médium – ezeket a „személyeket” kellett a fotósoknak fotózniuk. Íme az eredmény:
A videóban látszik, hogy az eredmény hat tökéletesen különböző portré lett. De mi erre a magyarázat? Miért születhettek ennyire különböző beállítások egyazon emberről?
Egyrészt nyilvánvaló, hogy beszélhetünk afféle egyéni szubjektivitásról, de ez számunkra most kevésbé érdekes. Tény, hogy ahány fotós, annyi különböző látásmód, ahogy ahány ember, annyi különböző gondolkodásmód. Ám az, hogy ennyire jellemző „beállítások” készültek, nem indokolható ezen szubjektivitással. Nézzük meg milyen képek születtek az egyes prekoncepciók szerint:
A halász: egyszerűnek és boldognak tűnik, nemde?
A mentalista: háttérben egy üres szék, ő pedig távolba réved
Volt elítélt: összeráncolt homlok, szigorú tekintet, felhúzott felsőajak - durva, félelmetes arc
Milliomos: komoly, elégedett tekintet, kizárólag ő van a képen, háttér eltűntetve
Életmentő: magabiztos test- és kéztartás, örömteli mosoly
Alkoholista: szomorú tekintet, szégyenteliséget sugárzó pozíció
A fenti képek magukért beszélnek. Mindegyik fotós olyan megjelenítést erőltetett alanyára, amely leginkább tükrözi a fotós előzetes koncepcióját arról, hogy hogyan kell kinéznie egy-egy megadott karakternek. A halász egyszerű és boldog, a börtönből szabadult félelmetes, a milliomos komoly és elégedett. De miért?
A különféle prekoncepciókkal összefüggésben meg kell említenünk a holdudvar-hatás nevű jelenséget. Ez nem más, mint amikor az ember a személypercepciója során a személy egyetlen (pozitív vagy negatív) tulajdonsága alapján feltételezi, hogy az illető többi tulajdonsága is ezzel az egy tulajdonsággal van összhangban. Tehát, ha egyetlen információból következtetünk egy ember egész személyiségére, a holdudvar-hatásnak nevezett jelenség lép működésbe.
Példának okán. A pedagógus a rossz gyereket nagyon gyakran butának is tartja. A középosztálybeli a kétkezi munkást sokszor műveletlennek gondolja. És így tovább. Pedig hát korántsem nem biztos, hogy ezek a feltevések helytállóak.
Ez mindannyiunknál jelen van, akár tetszik, akár nem. Így vagyunk programozva. Az persze más kérdés, hogy ennek mennyire vagyunk tudatában és mennyiben vagyunk képesek felülírni a meglévő prekoncepciónkat.
(Képek forrása: http://www.dailymail.co.uk)
Utolsó kommentek