Miután a szilveszteri buli kábulatából magukhoz tértek, a hallgatók gőzerővel koncentrálnak a tanulásra, hiszen kezdődik a vizsgaidőszak második felvonása. Íme 4+1 stratégia, amivel eredményesebbek lehetnek, persze nemcsak ők, hanem bárki, aki tanulásra adja a fejét a következő esztendőben.
Az, hogy mit kell megtanulnunk általában adott, ám az, hogy hogyan, nem mindig egyértelmű. Az iskolában ugyanis legtöbbször csupán a megtanulandó ismereteket közlik, arra viszont kevésbé fektetnek hangsúlyt, hogy milyen módszereket, stratégiákat alkalmazzon a tanuló. Sebaj: íme 4+1 hatékony tanulási stratégiai, amivel valóban eredményesebbé tehető a tanulási folyamat
.
1. Tanulókártyák, avagy erőltesd meg magad a felidézésnél
Ez talán az egyik legkevésbé szórakoztató stratégia a tanulásban, de tény, hogy az egyik leghatékonyabb is. Különösképpen akkor, ha nagy mennyiségű információt, ismeretjellegű tudást kell elsajátítanunk. Hogy miért? Mert nagyjából ugyanúgy működik, mint a súlyemelés:
feszegetni kell a határokat, hogy a teherbírásunk egyre nagyobb legyen.
Ezt tehetjük úgy, hogy kikérdezzük vagy kikérdeztetjük magunkat, de alkalmazhatunk szókártyákat is. Ennek lényege, hogy a kártya egyik oldalán az adott fogalom, kulcsszó van, a másikon pedig annak kifejtése, definíciója.
2. Az egyszerű információk csapdája
Ha számunkra egyszerű dolgokat tanulunk, akkor gyakori, hogy átsiklunk lényeges információk felett. Itt nem kell feltétlenül könyvekben található ismeretekre gondolnunk. Elég csak felidéznünk egy olyan hétköznapi esetet, mint amikor megkeressük az interneten azt a címet, ahova szeretnénk eljutni. Utca, házszám, esetleg csengő – és hopp, mikor már majdnem odaértünk, már nem is emlékszünk pontosan az információkra. Éppen ezért
érdemes még az egyszerű, könnyű tananyagrészeknél is vissza-visszatérni az egyes részegységek főbb pontjaihoz
vagy még jobb, ha kulcsszavakból álló jegyzetet készítünk. Ilyenkor ugyanis elkerülhető az a hiba, hogy felszínesen tanulunk meg valamit.
3. Új ismeretek régi tudáselemekhez való kapcsolása
Bizonyára már mindenkinek volt olyan élménye, hogy egy teljesen új ismeret megtanulásánál eszébe jutott valami olyasmi, hogy „ez olyan, mint” vagy „ez azzal van összefüggésben, hogy”. Ez azért lehetséges, mert mindannyian rendelkezünk egy úgynevezett fogalmi hálóval, amiben az információkat egymáshoz kapcsoljuk. Akárcsak egy halászhálónál, úgy
a mi fogalmi hálónknál is az a leghatékonyabb, ha minél apróbbak a lyukak, vagyis ha az új ismereteket képesek vagyunk hozzákapcsolni a már meglévő tudáselemekhez.
Ennek az egyik legjobb módja a tanulás szempontjából, ha hétköznapi példák segítségével sajátítjuk el az új anyagot.
4. Reflektálás
Talán néhányan ismerik azt az anekdotát, amikor a professzor meséli a kollégáinak az előző kurzusán történteket: elmondtam a tételt, és láttam a hallgatóim szemén, hogy nem értik. Elmondtam nekik még egyszer, és láttam, hogy még mindig nem értik. Aztán elmondtam harmadszor is, és akkor végre én magam is megértettem.
Ha reflektálunk arra, amit éppen végzünk – legyen az a tanulás vagy a munkánk – akkor jóval nagyobb hatékonyságot tudunk elérni az adott dologban.
Egy idei kutatás például azt mutatta ki, hogy azok a munkavállalók, akik 15 percre reflektáltak az aznapi feladatvégzésükre, 22,8%-kal jobb teljesítményt nyújtottak, mint a kontrollcsoport tagjai. Hogy miért nem szoktuk ezt megtenni? Egész egyszerűen azért, mert úgy érezzük, hogy időpocsékolás, hiszen ilyenkor nem a konkrét feladatvégzés történik. Az igazság azonban az, hogy a reflektálás segítségével sokkal jobban elmélyíthető a tudásunk, így könnyebb lesz előhívnunk.
+1 A paradicsom
Létezik egy tanulástechnikai módszer, amelyet sajnos nagyon kevesen ismernek, pedig rendkívül eredményesen tanulhatunk a segítségével. Ennek aneve pomodoro, ami olaszul paradicsomot jelent. A módszer végtelenül egyszerű: kijelöli az ember, hogy mit fog csinálni, és csak azzal foglalkozik 20-25 percig, majd 5 perc szünetet tart, amikor tilos a feladattal kapcsolatos dolgokkal foglalkozni, és ismét jön egy 20-25 perces blokk, és így tovább, 4-5-ször megismételve, majd egy nagyobb szüntet tartva. Az időt mérni kell, és amint letelik a kijelölt idő, azonnal váltani. A trükk annyi, hogy
abban a 20-25 percben nem kalandozunk el másfele, nincs e-mail, Facebook, Youtube, csakis az adott feladat.
Gondoljunk csak bele: mennyi mindent csinálunk, ha nekiülünk tanulni vagy bárminemű olyan feladatot végezni, amit nem igazán akarunk. Lefőzünk egy kávét, kimegyünk dohányozni, chatelünk, elkalandozunk az internet érdekesebb és kevésbé érdekes cikkein. Aztán azt vesszük észre, hogy az égvilágon semmit nem haladtunk a feladatunkkal.
Aki szeretné kipróbálni ez utóbbi módszert, íme egy hasznos kis segédprogram hozzá.
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek