Mi történik, ha nem fizetik már utánunk az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Mi lesz a TB-vel, ha külföldön vállalunk munkát? Lehet-e két országban társadalombiztosításunk? Kaphatunk-e mentességet? Ezúttal kicsit elkanyarodunk a blog fő profiljától és egy személyesebb hangvételű, kevésbé tudományos poszt következik. Ennek két oka van. Az egyik a megadott tematika. A másik a frissen szerzett tapasztalatok egészségügy témakörben.
Kép forrása: http://hir.cc/
1. Ha már nem fizetik utánunk
A bejelentett munkavállalóknak gyakorlatilag semmi gondjuk az egészségügyi szolgáltatási járulékkal: a fizetésükből automatikusan levonják, ezzel letudva. Ám nem mindenki van ilyen egyszerű helyzetben. Például nem ritka, hogy a fiatal felnőtt az iskolapadot elhagyva azzal szembesül, hogy hiába keres, egyszerűen nem talál munkát. Ilyenkor folytatódik a keresés, ami akár évekig is eltarthat. Csakhogy két állásinterjú között gyakran elfelejtkeznek egy fontos dologról: a TB-ről.
Amit érdemes tudni a frissen végzett diákoknak, hogy
a diákigazolvány érvényességének (matrica lejárta) végétől számított 45 napig még van TB-jük.
Ám ezután megszűnik. Ugyanez áll azokra, akiknek a munkaviszonyuk megszűnt:
a munkaviszony megszűnésétől számított 45 napig még nem kell fizetni a járulékot.
2. Ha nincs miből fizetnünk
Persze felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem fizeti utánunk senki a TB-t. Nos, ez esetben magunknak kell fizetnünk, ám van egy-két módja, hogy megússzuk. Elvileg
mentességet élveznek azok, akik gyes, gyed, nyugdíj, vagy ápolási díjra jogosultak, a munkanélküli segélyben részesülők, illetve a szociálisan rászorult személyek is.
Saját tapasztalat viszont, hogy az ezeken a kategóriákon kívül esők is kaphatnak mentességet. Jómagam az egyetem befejezése után (2014 eleje) pár hónappal igényeltem a mentesítést, és meg is kaptam egy évre. Ehhez csupán a megfelelő hivatalba (okmányiroda) kell bemenni és kitölteni egy űrlapot.
3. Ha külföldre megyünk dolgozni/tanulni
Nekem az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltását javasolták, és természetesen én ki is váltottam azt. Csakhogy (sajnos én nem néztem utána)
az Európai Egészségbiztosítási Kártyát csak az veheti igénybe, aki Magyarországon jogosult egészségügyi ellátásra (az Erasmusoknak pl. ez teljesen jó).
Vagyis én például teljesen feleslegesen váltottam ki. Ha tehát külföldön vállalunk munkát, és ott fizetik utánunk az említett járulékot, akkor ott kell kérnünk ilyet, ha itthon akarunk igényelni bizonyos eü-s szolgáltatásokat.
4. Ha két helyen is fizetik utánunk
No de mi van akkor, ha két országban is fizetnek utánunk TB-t? Lehet-e két országban társadalombiztosításunk? A Rövid válasz: nem. A hosszabb változat: régen lehetett, most már nem. Mindenképpen csak egy országban lehet TB-nk, ezt több hivatalban is (belföldön és külföldön is) kihangsúlyozták. Ami persze nagyon kellemetlen, illetve értelmetlen, de ez a helyzet.
5. Ha elmaradásunk van
A fenti néhány pont nem ismerete sajnos azzal járhat, hogy tartozásunk lesz az állam felé. Ilyenkor a rendszer jelzi („piros a lámpánk”), hogy nem fizetünk TB-t. Ez még a kisebbik baj, de ha ez ki is derül, akkor bizony rendeznünk kell restanciánkat. Ebből egy igen szép összeg jöhet össze, amit ugyebár nem mindnyájan tudunk zsebből kifizetni, hiába van viszonylag jó munkahelyünk. Mi a teendő? Miután kitöltöttük az űrlapot (16T1011 Adat- és változásbejelentő lap), még két dolgot tehetünk:
lehet kérni mérséklést, avagy részletfizetést.
Erről részletesebben nem tudok beszámolni, annyi biztos, hogy kérvényt kell írni. Mindenesetre, amint megtörtént, folytatódik a poszt. Addig is mindenkinek egészségügyi szolgáltatásoktól mentes napot kívánok!
A blog követése Facebookon.
