Az ember élete során többtonnányi táplálékot fogyaszt el, ami alapvetően meghatározza a szervezete működését. A megfelelő táplálkozás fontosságára sok szakember hívta már fel a figyelmet, az utóbbi években pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap mindez a fejlődés korai szakaszára vonatkoztatva. Mit lehet nagyon korán elrontani és ez milyen hatással lehet a szervezetre? Mi az az első 1000 nap és mik a leggyakoribb hibák ezzel kapcsolatban?
Az első 1000 nap nem más, mint az életünk legelső szakasza kezdve a megfoganásunktól két éves korunkig. Számszerűsítve: a terhesség első 270 napja, és a megszületésünktől számított első 730 nap adja ezt a bűvös számot. De miért is olyan fontos ez?
Az utóbbi években egyre nagyobb számú tudományos kutatás igazolta, hogy az anya és a gyermek táplálkozása az első 1000 napban többek között befolyásolja:
- a későbbi elhízásra való hajlamot,
- a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát,
- a magas vérnyomás kialakulásának a kockázatát,
- az érelmeszesedés kockázatát
Vagyis a jó génállomány önamagában nem elégséges, oda kell figyelni a táplálkozásra is. Nem véletlen indult számos kampány ennek tudatosítására. De vajon mi az a leglényegesebb néhány tényező, amire oda kell figyelnünk, és oda is tudunk figyelni a gyerekünk egészséges fejlődésének érdekében?
Kevesebb szénhidrát
Manapság nagyon gyakran – edzőktől, testépítőktől és kutatóktól egyaránt – hallani, hogy a szénhidrátfogyasztást mérsékelnünk kellene. Ez nem azt jelenti, hogy száműznünk kellene a szénhidráttartalmú ételeket – hiszen az egyik legfontosabb energiaforrásról beszélünk. Arról van itt szó, hogy
a különféle ételek különböző összetételben tartalmaznak szénhidrátot, fehérjét és zsírt. Úgy kell összeállítani a saját és a gyermekünk étrendjét, hogy ezek megfelelő arányban kerüljenek be a szervezetbe.
(Ehhez nagyszerű segítséget nyújt ez az oldal).
Ha nem így teszünk, akkor az elhízás mellett számos betegség kialakulásának (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) az esélyét kockáztatjuk. Arról nem is szólva, hogy a gyerekkorban szülők által kialakított étrend nagyban meghatározza a későbbi étkezési szokásokat. „Anyuci főztje a legjobb” – ismerjük a történetet – és ez akkor is áll, ha nem éppen a legegészségesebben főz az anyukánk.
Érdemes még megjegyezni, hogy az egészséges nem feltétlen jelent szénhidrátszegényt, és fordítva is ugyanez a helyzet: a szénhidrát-csökkentett nem feltétlen egészséges. A méz vagy a különféle olajos magvak például kifejezetten egészségesek, ám magas a szénhidráttartalmuk. A diétás kóla meg gyakorlatilag nem tartalmaz szénhidrátot, ámde egyáltalán nem egészséges. Mindkét szempontot érdemes tehát mérlegelni, és nem árt odafigyelni a mennyiségre is.
Több D-vitamin
Bizonyára már sokan találkoztak azzal a jelenséggel, amikor a tél végére egyszerűen úgy érzik, hogy élni sincs kedvük. Ennek egyik legfőbb oka, hogy nem viszünk be kellő mennyiségű D-vitamint a szervezetünkbe. A magyar lakosság nagy részére igaz ez, aminek egyszerű az oka:
a D-vitamin fő forrása napsugárzás UVB-spektruma, viszont a téli és őszi időszakokban igen elenyésző napsugárzás ér minket, így más forrásokból (pl. táplálékkiegészítőkből) kell pótolnunk a hiányt.
Ez az első 1000 napra hatványozottan igaz, ugyanis a magzat esetében a D-vitamin szintje az anya D-vitamin-szintjével arányos. A csecsemőknél pedig még fontosabb a D-vitamin megfelelő pótlása, mivel – a közhiedelemmel ellentétben – az anyatej rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz. Ez gyakorlatilag ugyanúgy valósulhat meg, mint a felnőtteknél: táplálékkiegészítőkkel. Ettől persze sokan ódzkodnak, annak ellenére, hogy a jó minőségű gyerekitalok és -tápszerek az eddigi tudományos vizsgálatok eredményei szerint nagyban hozzájárulnak a gyermekek egészséges fejlődéséhez.
És hogy miért olyan lényeges az előbb említett vitamint? Többek között azért, mert a D-vitamin segíti a kalcium felszívódását, szükséges a csontok és a fogak egészséges fejlődéséhez és fenntartásához, illetve az immunrendszer normál működéséhez is hozzájárul.
Több cink
A néphiedelem szerint a C-vitamin az, ami segít legyőzni a megfázást, illetve aminek segítségével meg is előzhetjük azt. Ám az igazság az, hogy a cink sokkal alkalmasabb erre (egy 2013-as vizsgálat például arra mutatott rá, hogy a cink lerövidíti a megfázás időtartamát, valamint enyhíti a kellemetlen tüneteket). No de a megfázás elkerülésénél vannak sokkal nemesebb feladatai is a cinknek – különösen az első 9 hónapban.
A cink a terhesség alatt egyrészt nélkülözhetetlen a hormontermelésben, másrészt kulcseleme a magzat növekedésének.
Arról nem is beszélve, hogy csökkenti a korszülés és a vetélés esélyét. Mindezek mellett nem véletlen, hogy a megfázás elkerülését is segíti: a cink alapvető szerepet játszik az immunrendszer működésében. És hogy miben található? Íme a legmagasabb cinktartalmú ételek 10-es listája.
Több vas
A vasról általában nem sokat tudnak az emberek, pedig annak kitüntetett szerepe van az ember életében. Egyfelől már a magzati kortól kezdve nélkülözhetetlen az egészséges növekedéshez, illetve a normál agyi működéshez. Másfelől a vasnak jelentős szerep jut a hemoglobinképződésben, ami pedig az oxigén- és szén-dioxid szállításának mozgatórugója. Hiánya esetén az előbbi feladatok nem teljesülnek maradéktalanul, azaz a vér kevesebb vért tud szállítani a vér. Ennek következménye lehet a fáradtság, a szédülés vagy éppen az izmok munkavégző képességének és a szellemi teljesítőképességnek a csökkenése. Súlyosabb esetben pedig meddőséghez, illetve a magzat fejlődési rendellenességéhez vezethet a vas hiánya.
A terhesség alatt az édesanyának nagyjából kétszer annyi vasra van szüksége, mint a terhesség előtti időszakban (ez nagyjából 15 gramm). A kisgyermeknek pedig nagyjából 6-8 grammra. Ez viszonylag sokféle étellel kivitelezhető: a bab, a lencse, a tojás, spenót, teljes kiőrlésű pékáruk, máj, (vörös)húsok mind-mind remek vasforrások (a legmagasabb vastartalmú 10 ételt itt láthatja). Persze ezek egy része csak később, a születéstől számított pár hónap elteltével adható, addig is hasonló a helyzet, mint a D-vitamin esetében.
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek