Kézfertőtlenítő a táskában, WC-ülőke letakarása, a levegő visszatartása, ha valaki tüsszent vagy köhög – néhány azon klasszikus szokások közül, melyeket a baktériumok elkerülése végett sokan alkalmaznak. De vajon hatásosak-e ezek? Megvédének-e minket a baktériumfóbiás rutinok a kórokozóktól? Avagy elkeserítő információk baktériumfóbiások számára.
Nyilvánvalóan mindannyian szeretnénk elkerülni a különböző betegségeket, és ezért sok-sok dolgot meg is teszünk. Többek között különféle szokásokkal igyekszünk megvédeni magunkat a mindenhol ránk leselkedő baktériumtól. Természetesen teljesen feleslegesen, ugyanis ezen szokások egy jelentős része kevésbé vagy egyáltalán nem működik. Íme egy lista azokról a baktérium-elkerülő és -elhárító szokásról, melyeket igen gyakran alkalmazunk, ám valószínűleg semmit sem érnek.
Tömegközlekedés elkerülése
Rövid válasz: A legtöbb tömegközlekedési eszközön található baktérium ártalmatlan az egészségre.
Több kutatás is foglalkozott már a témával, egy korábbi vizsgálat például a New York-i metrókon megtalálható baktériumfajtákat dokumentálta. Ez alapján az ottani metrókon közel 600 különböző baktérium fordul elő – azonban a legtöbbjük az egészségre ártalmatlan. Ez nem is olyan meglepő. hiszen körülöttünk valójában mindent baktériumok borítanak, nem mellesleg: a testtömegünkből kb. 3 kilót csak a baktériumok tesznek ki (az más kérdés, hogy influenzaszezonban nagyobb az esélye annak, hogy tömegközlekedéssel utazva elkapunk valamilyen fertőzést).
Az az elképzelés, hogy a tárgyaknak tökéletesen tisztának, sterilnek kell lenniük, csupán tévhit, ugyanis szükségünk van a baktériumokra a létezéshez. A hétköznapi kórokozók (melyek pl. a bőrünkön, a belekben vagy a háziállatok testén vannak) egy jelentős része fontos és hasznos a szervezetnek. Különösen gyermekkorban, amikor az immunrendszer még kialakulófélben van.
Levegő visszatartása/száj eltakarása, amikor körülöttünk tüsszentenek, köhögnek
Rövid válasz: No chance. A tüsszentéskor vagy köhögéskor kilövellt baktériumok sebessége annyira nagy, hogy gyakorlatilag semmi esélyünk kivédenünk őket.
Amikor valaki tüsszent vagy köhög anélkül, hogy eltakarná a száját vagy az orrát, akkor nem történik más, mint nagy mennyiségű baktérium kilövellése, méghozzá igen nagy sebességgel. A tüsszentés részecskéi megközelítőleg 320 km/h sebességgel hagyják el a testünket, a köhögés részecskéi pedig kb. 80 km/h-val. Vagyis annak az esély, hogy időben reagáljunk ilyen helyzetekben, nagyon minimális. Mire ugyanis a szája elé teszi a kezét vagy visszatartja a lélegzetét, addigra a baktériumok már rég odaértek. Az említettek módszerek alkalmazása maximum annyit eredményez, hogy nem lélegzi be azokat a baktériumokat, melyek közvetlenül az arca előtt vannak.
Kézfertőtlenítő bárhol bármikor
Rövid válasz: a kézfertőtlenítő készítmények semmivel sem pusztítanak el több baktériumot, mint a vízzel és a szappannal történő kézmosás., illetve csupán néhány kórokozó ellen hatásosak.
Az utóbbi években rendkívül divatossá vált a különféle kézfertőtlenítő készítmények használata. Azzal azonban a használók kevésbé vannak tisztában, hogy a kézfertőtlenítők nem ölnek meg minden baktériumot, sőt az ártalmas baktériumoknak csak igen csekély részét képesek elpusztítani. Például a norovírus-fertőzésért (ami egy igen kellemetlen, hasmenéssel járó gyomor-bélrendszeri megbetegedés) felelős kórokozó, ami leggyakrabban fertőzött táplálékkal terjed, teljesen immunis a kézfertőtlenítőkkel szemben. Ha nincs lehetőségünk kezet mosni, amikor ez kifejezetten indokolt lenne, akkor persze hasznos eszköz lehet, egyébként teljesen felesleges.
A WC-ülőkét letakarni
Rövid válasz: felesleges a WC-ülőkét letakarni, különösen az illemhelyiségben található WC-papírral, ugyanis ezen sokkal több baktérium található, mint magán az ülőkén.
A nyilvános illemhelyiségek sok esetben nem éppen a leghigiénikusabb helyek közé tartoznak, nem véletlen alakult ki az a szokás, hogy letakarjuk az ülőkéjüket. Azonban ez a szakemberek szerint teljesen felesleges, mivel egyrészt a a vírusok (pl. a HIV vagy a herpesz) egészen nehezen vészelik át az emberei testen kívül töltött időt. Másrészt ez a szokás nagyon gyakran az illemhelyiségben található WC-papírral segítségével történik, ami sokkal kevésbé higiénikus, mint ha a bőrünk az ülőkével érintkezne. Ennek oka, hogy az ülőke anyaga, felülete és kialakítása sokkal kevésbé alkalmas arra, hogy a baktériumok megtelepedjenek rajta, mint a papír esetében.
Habár a WC-ülőkék, a többi szilárd felülethez hasonlóan tartalmazhatnak baktériumokat, de ahhoz, hogy fertőzést okozzanak, meg kell érinteni, majd a szemhez vagy szájhoz továbbítani ezeket. Mindaddig viszont, míg megmossa a kezét a dolga végeztével, nagy baj nem történhet. Ha azonban biztosra akar menni, akkor válassza inkább a guggolós módszert.
Ajtók nyitása anélkül, hogy érintkezne a kezünk a kilinccsel
Rövid válasz: felesleges, mivel a korlátokon és ajtókilincseken található baktériumok nagy része teljesen ártalmatlan az egészségre.
Az ajtó- és ablakkilincsek, korlátok nagyon jó helynek tűnnek a baktériumok számára, mivel rengetegen használják őket. Azonban az igazság az, hogy ezek többsége ártalmatlan és kevésbé potenciális fertőzésforrás – ellenben például az ember kezén található kórokozókkal. Továbbá, ha a törlőkendőt, mellyel a kilincset fogta, berakja a zsebébe, akkor csak áthelyezi a baktériumokat egy másik helyre, ahol később úgyis megérinti őket.
Felhasznált Források
Bill Saporito (2015): Why I'm Breaking Up With Hand Sanitizer.
Ebrahim Afshinnekoo et. al. (2015): Geospatial Resolution of Human and Bacterial Diversity with City-Scale Metagenomics.
Samantha Lee – Erin Brodwin (2016): All Your Germaphobic Habits Are Pretty Much Useless.
Utolsó kommentek