Naponta többször? Hetente? Függ-e az életkortól a fürdés gyakorisága? Tekintsünk el a személyes véleményektől és a laikus magyarázatoktól: a tudomány egyértelmű választ ad a kérdésre, és a miértekre.
A blog a jövőben egy új rovattal folytatódik, amely a mindennapi szokásainkkal, tevékenységeinkkel kapcsolatos érdekességeket, lényeges tudnivalókat tárgyalja. A Mindennapi egészség olyan rövid cikkeket fog tartalmazni, amik olyan kérdéseket tárgyalnak, mint például, hogy hányszor cseréljünk ágyneműt, fogkefét, milyen gyakran mossunk fogat vagy hogy milyen sűrűn kell zuhanyoznunk. Ez utóbbi lesz a rovat nyitóposztja.
Az emberek többsége legalább egyszer fürdik naponta, persze ez függ a végzett tevékenységtől, munkától, az adott éghajlattól és még jó néhány dologtól. Míg mondjuk a Dél-Amerikában élő emberek napi többször is fürdenek a magas hőmérséklet miatt, addig ugyanez Alaszkában épp fordítva van. De lehet-e általános érvényű fürdési gyakoriságról beszélni?
Az igazság az, hogy hivatalos útmutató nem igazán létezik a témára vonatkozóan. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémiának (The American Academy of Dermatology) van ugyan egy ajánlása, de ez a szülők számára ad tanácsot arra vonatkozóan, hogy a 6-11 éves korú gyereküket hányszor fürdessék. Az ajánlás szerint,
ha a gyermek nem lett túl piszkos, elegendő heti egy vagy két fürdés.
Hogy miért? Mert mint ismeretes, az ekkor még formálódó immunrendszernek szüksége van némi szennyeződésre, koszra, hogy kellőképpen megerősödjön. Azonban az ajánlás csak 12 éves korig tart, de nem azért, mert onnantól kezdve nincs szükségünk a szennyeződésekre, hanem mert a pubertás kor ekkor kezdődik, ami többek között kellemetlen testszagokkal is jár. De kell-e ekkortól kezdődően a napi szintű zuhanyozás? A válasz az, hogy valószínűleg nem, ugyanis
a zuhanyzás roncsolja a bőr nedvességtartalmát és szerkezetét.
A szappan eltávolítja a piszkot és az olajat a bőrről, aminek hátterében a szappan felépítése áll. A fő összetevő a zsír vagy olaj, valamint egy vízben oldódó lúgos anyag (például a só vagy a szódabikarbóna). A szappanmolekula e két alkotóelemének köszönhető, hogy vízzel érintkezve eltűnik a zsír és olaj a bőrről (ugyanígy a ruhákról, edényekről), vagyis: a szennyeződésekkel együtt maga a hidratáció is megszűnik. Ha ehhez még intenzív súrolás és forró víz is társul, szinte garantált a bőrünk károsodása (különösen télen, amikor a bőr szárazabb kint és bent egyaránt)
Ám ezzel még nem ért véget ér a bőr károsodása. Amikor ugyanis kilép a zuhanyfülkéből és megtörli magát, a bőrfelszínen maradt további nedvesség elpárolog, azaz a nedvesség felső, hidratáló rétegei is el lesznek távolítva a bőrről. Ez forró zuhanyzásnál hatványozottan igaz: minél forróbb a víz, annál rosszabb a bőr nedvszívó képessége, mivel a forró víz gyorsabban elpárolog, mint a hideg.
Mindezek következtében három bőrápolási tanácsot érdemes megfogadnia a fürdési szokásaival kapcsolatban:
1. ne használjon túl forró vizet
2. minél kevesebb ideig (legfeljebb 30 perc) maradjon a zuhany alatt
3. hidratálja a bőrét, amikor kilép a zuhanyzóból: némi testápoló felvitele a nedves bőrre megakadályozhatja, hogy a nedvesség kijusson a bőrből
További adalék a témához, hogy a bőrgyógyászok szerint 3 perc alatt meg lehet szabadulni a leginkább problémás testzsíroktól és szennyeződésektől. Ehhez csupán az szükséges, hogy a megfelelő területekre (hónalj, ágyék, láb) fókuszáljunk. Így valójában nem a fürdés gyakorisága, hanem egy-egy alkalom hossza és folyamata számít igazán.
Felhasznált Irodalom
Hilary Brueck (2017): How often you actually need to shower, according to science
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek