Hogy kik? Nem, most nem Soros György volt. Nem is a bevándorlók, bár nekik is közük van a dologhoz. Kitalálta már? Rövid cikk következik a sztrájkoló tanárok és a velük kapcsolatos kormányzati állásfoglalás kapcsán.
A Fidesz ismét bevetette a már-már csúcsára járatott kormányzati kommunikációt. Ezúttal a következőt írták közleményükben:
„Tóbiás József és a szocialisták kormányzásuk alatt csökkentették a pedagógusok bérét és több tízezer pedagógust tettek utcára. Most is csak kihasználják és olyan balliberális civilszervezetekkel hergelik őket, akik eddig a bevándorlók mellett szerveztek tüntetéseket, nem a gyermekek és nem a pedagógusok fontosak számukra”
Azzal most nem kívánok foglalkozni, hogy az első mondat mennyiben igaz vagy sem. Nem párpolitikai érdekből, egész egyszerűen nem vagyok kompetens a témát illetően, és egyébként sem ez az érdekes számunkra. Sokkal inkább az, hogy mit állít a kormány idézett közleménye második mondatával.
Először is azt, hogy a szocialisták és a balliberális civilszervezetek csak kihasználják és hergelik a pedagógusokat. Ezzel implicit a következőt is kimondja: a pedagógusok irányíthatóak, manipulálhatóak. Ez persze elmondható szinte minden emberről, tehát végső soron igaz. Ámde: a pedagógusok nem ezért mentek ki az utcára, nem ezért álltak ki a szakadó esőben az oktatásért és legfőképpen nem ezért fogtak össze. Hanem azért, mert most telt be a pohár, eddig tűrtek.
Meggyőződésem, hogy ez egy, az ellenzéktől független lépés volt, egy nagyon bátor és önálló lépés, ami – habár elkerülhetetlen, hogy politikai vonatkozásai is legyenek – nem a politikáról szól.
A fő mondanivaló, hogy elég volt a társadalom és az oktatás szétzilálásából és tönkretételéből. Szeretnénk, ha az oktatásunk rendbe jönne, vagy legalábbis nem a szakadék felé tartana.
Az meg csak hab a tortán, hogy még a migránsokat is sikerült idekeverni, ráadásul szembeállítva őket a pedagógusokkal és a gyerekekkel. Gyakorlatilag a mondatszerkesztésből kitűnik az a mérhetetlenül manipulatív kommunikációs stratégia, amit a kormány alkalmaz. Figyeljük meg nagyon alaposan ezt a mondatrészt:
„olyan balliberális civilszervezetekkel hergelik őket, akik eddig a bevándorlók mellett szerveztek tüntetéseket,”
Tegyük fel, hogy elfogadjuk ezt az állítást (most az mindegy, hogy mennyire igaz vagy nem). És jön a csavar, a zseniális trükk (tényleg így gondolom): egy hiányzó kötőszó + a mondat további felének jelenidőbe történő áthelyezése. Íme:
"nem a gyermekek és nem a pedagógusok fontosak számukra."
Tá-dámmmm! Olvassuk össze! Bárhogy is kombinálunk, bárhogy is egészítjük ki a hiányzó részeket, a következőt fogjuk kapni.
Nem fontosak nekik a gyerekek és a pedagógusok (jelen), tehát/de/mert/és a bevándorlók voltak azok (múlt).
Azt látjuk, hogy a szembenállás mindenképp ott van, akármit is tegyünk. Ez így pedig egy borzalmas nagy megvezetés (ha finomkodni akarnék, és nem lennék biztos abban, hogy szándékos, azt mondanám, érvelési hiba).
A Fidesz hivatalos honlapján megtalálható mottóval (l. az említett közlemény oldalának fejléce) búcsúzom, egy apró kiegészítést hozzáfűzve:
Magyarország nem hagyja magát! Tanítani sem!
Aki lemaradt volna az eddigi történésekről, az OFOE honlapján olvashat egy nagyszerű összegzést.
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek