7 érdekesség a pofonnal kapcsolatban

Szabad-e felpofozni a gyereket otthon vagy az iskolában? Minek minősül Oroszországban, ha családon belül történik? A szándékos vagy a váratlan pofon fáj jobban? A történelem egyik leghíresebb képének készítése után is elcsattant egy – bár erről nem igen beszélnek. Miért és melyik kép ez? Pszichológiai, pedagógiai és kulturális érdekességek a pofonnal kapcsolatban.

pofon kultúra pedagógia nevelés erőszak pszihológia fotó

1. A szó eredete

A Zaich Gábor-féle Etimológiai szótár szerint a pofon szó a pofa szócsaládjába tartozik. A pofa első írott előfordulása 1490-ből származik, a pofon szavunk első papírra írt változata pedig 1636-ból. Maga a szó az -on határozóraggal ellátott, majd megszilárdult alakból főnevesült.

2. Mióta tilos Magyarországon a gyereknevelésben?

Viszonylag gyakran előkerülő vitatéma a gyereknevelés kapcsán a pofon jogossága, annak hatása. Sokak szerint néha szükséges, sőt kimondottan jó hatással bír egy-egy atyai vagy tanári pofon. Megint mások úgy vélik, hogy egy pofon nemcsak megalázó, hanem komoly következménnyel is jár a gyerek lelki világára, későbbi fejlődésére nézve. Bármelyik álláspontot is képviseljük is, legyünk azzal tisztában, hogy Magyarországon 2015. január 1-je óta tilos a pofon a gyereknevelésben – mind családi, mind iskolai vonatkozásban.

Megjegyzés: nem az ultraliberális, extrém módon védelmező gyereknevelésről szól ez a történet, hanem arról, hogy nem tudhatjuk, hogy kiből mit vált ki a fizikai erőszak, mennyire van annak traumatizáló hatása. Ezen túlmenően: az erőszak egy kommunikációs forma, amit a gyerek jó eséllyel átvesz, majd később alkalmazza másokkal szemben.

pofon kultúra pedagógia nevelés erőszak pszihológia fotó

3. Oroszországban csak szabálysértés

Míg nálunk több mint tíz éve tilos a gyereknevelésben, addig Oroszországban épp ez évben enyhítették az ezzel kapcsolatos törvényt. A törvénymódosítással az először előforduló családon belüli bántalmazás szabálysértéssé minősül, amennyiben a bántalmazás nem okoz súlyosabb testi sérülést. Így egy pofon a házastársnak vagy a gyereknek legfeljebb 15 napos elzárással vagy kisebb pénzbírsággal jár.

Megjegyzés: Oroszországban az erőszakos bűncselekmények 40 százalékát a családon belüli erőszak teszi ki.

4. A makarenkoi pofon

Ma Magyarországon a makarenkoi pofont nem ritkán úgy értelmezik az emberek, hogy „nem baj az, ha kap egy pofont a gyerek, hisz Makarenko is így nevelt, és milyen sikeres volt”. A valóság azonban az, hogy a szovjet pedagógus mélyen elítélte a fizikai erőszakot. Az elhíresült pofonól pedig maga úgy ír munkájában mint pedagógiai hiba, téves lépés (illetve mint őszinte és pillanatnyi emberi reakció).

5. Az eszkimóknál mást jelent

Tudjuk, hogy a különböző kultúrákban különböző értelmezései vannak egyazon gesztusnak, mozdulatnak, megnyilvánulásnak. Az „oké” jelzés például nagyon durva gesztusnak számít Brazíliában, a „metálvilla” (kéz ökölben, a kisujj és a mutatóujj felfelé) Olaszországban azt jelenti, hogy 'a feleséged hűtlen (felszarvazott)'. Ugyanígy pofon jelentése sem egységes: az eszkimóknál például így üdvözlik egymást az ismerősök.

pofon kultúra pedagógia nevelés erőszak pszihológia fotó

6. A szándékos vagy a véletlen fáj jobban?

Egy érdekes amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy mennyiben befolyásolja érzékelésünket a gondolkodásunk – például egy pofon esetében. A kutatók megállapítottak, hogy azok, akik úgy gondolták, hogy a szándékosan bántották őket, sokkal nagyobb fájdalmat éreztek, mint akik véletlen „balesetnek” vélték a pofont. A vizsgálat végső tanulsága pedig: a fájdalomérzet nagyban függ attól, hogy mit gondolunk arról, ami okozta.

7. Egy híres kép és a pofon, amiről nem beszélnek

Alfred Eisenstaedt  1945-ös képe, a Csók a Time Squere-en (The Kissing Sailor) az egyik legismertebb fotó a történelemben.

pofon kultúra pedagógia nevelés erőszak pszihológia fotó

A kép egy, a második világháború végén hazatérő Amerikai Haditengerészetnél szolgáló kadét csókját örökíti meg. Talán a kép euforikus mivoltja miatt, talán másért, de mindenesetre kevesen tudják, hogy egyfelől a fiatalember sok-sok idegen lányt csókolt szájon a fotó elkészülte előtt, másrészt a fotó elkészülte után a megcsókolt nővér pofon vágta.

Felhasznált irodalom
Roger E. Axtell (1998): Gesztusok, Alexandra.
Mindennapi Pszichológia: Jobban fáj a szándékos pofon…


 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

A család szerepe az egyéni fejlődésben: a bántalmazás

A gyermek bántalmazásával kapcsolatosan számos kérdés mind a mai napig megválaszolatlan. Nem tudjuk például, hogy pontosan mi számít bántalmazásnak és mi nem, vagy hogy milyen körülmények között fordul elő leginkább a jelenség. Azonban számos dolgot biztosan tudunk a bántalmazásról, például hogy milyen (lélektani) következményekkel jár.

csalad család fejlődéslélektan lélektan pszichológia bántalmazás erőszak gyereknevelés nevelés gyerek gyermek

A gyermekek szülők általi bántalmazása az elmúlt évtizedekben vált igazán hangsúlyossá mind a köztudatban, mind a tudományban. Pedighát egyáltalán nem új keletű jelenségről van itt szó: a csecsemőgyilkosság megszokott volt már ókori görögöknél vagy kínaiknál, de később is világszerte bevett gyakorlatnak számított a gyerekek verése a szülő és a tanár részéről egyaránt.

Mi számít bántalmazásnak?

Az egyik alapvető probléma a bántalmazás tárgyalása, elemzése és vizsgálata kapcsán, hogy nem létezik egységes meghatározás a jelenségre vonatkozóan. Ez nem meglepő, hiszen a különféle társadalmakban más és más tekinthető elfogadható/elfogadhatatlan viselkedésnek a gyereknevelésben. De még egyazon társadalomban is megoszlanak a vélemények a kérdést illetően.

Hogy ne evezzünk messzi vizekre: ha csak idehaza nézzük, elfogadható-e egy-egy pofon a szülőtől némely esetben? Ha igen, mikor indokolt, mikor nem, és milyen gyakoriságtól nevezhető bántalmazásnak?

Ha tudományos szemmel nézzük, akkor tulajdonképpen ugyanehhez a kérdéshez lyukadunk ki. Skálaszerűen képzelhetjük el a bántalmazás fogalmi meghatározását. Ennek egyik végpontja a szűk értelmezés, a szándékos, életveszélyes testi erőszakot jelenti. A másik, a tág, szinte mindent magában foglaló értelmezést, amely ide sorol minden olyan cselekvést, amely nem egyeztethető össze a gyerek optimális fejlődésével.

csalad család fejlődéslélektan lélektan pszichológia bántalmazás erőszak gyereknevelés nevelés gyerek gyermek

Kiket bántalmaznak nagyobb valószínűséggel?

Ahogy a bántalmazás vagy a családon belüli erőszak fogalma homályos, úgy az sem világos, hogy hány gyereket bántalmaznak a világon. A kutatók egyetértenek abban, hogy a bántalmazások nagyobb része nem kerül napvilágra; családon belül marad. Így magát a jelenséget is nagyon nehéz felderíteni, elemezni, adatokkal alátámasztani. Van azonban néhány tényező, amely alapján nagyobb a a valószínűsége a bekövetkezésének:

1. Életkor: a 3 évesnél fiatalabb gyermekeket gyakrabban bántalmazzák

2. Rossz egészségügyi állapot: koraszülött, kis súlyú csecsemők gyakrabban ingerlékenyek, reakcióik korlátozottabb, viszont aktivitásuk nagyobbik

3. Személyiség: nagyobb veszélynek vannak kitéve az alacsony érzelmi válaszkészséggel rendelkező, ingerlékeny vagy hiperaktív gyerekek. Az elhanyagoltság szempontjából pedig a közömbös, passzív gyerekek.

4. Családi helyzet: a szegényebb családokban gyakoribb a bántalmazás

Egyesek még ide sorolják a gyerek nemét is, ám ez a kutatások értelmében egy esetben meghatározó: nemi erőszakot négyszer olyan gyakran követnek el lányok, mint fiúk ellen.

csalad család fejlődéslélektan lélektan pszichológia bántalmazás erőszak gyereknevelés nevelés gyerek gyermek

Kikből lesznek bántalmazó szülők?

Két közismert vélekedést fontos az elején cáfolni. Az egyik, hogy az ilyen személyek lelkileg sérültek. A másik, hogy ők maguk is bántalmazottak voltak gyerekkorukban. A helyzet az, hogy a bántalmazók csupán kis százaléka (kb. 10%) szenved pszichiátriai betegségben, a többség nem.

Másrészről pedig, habár igaz az, hogy akiket gyerekkorukban bántalmaztak nagyobb eséllyel válnak bántalmazókká saját gyerekükkel szemben, ám a kutatások szerint ez nagyjából egyharmada ezen illetőknek. Vagyis kétharmada a bántalmazottaknak nem bánik rosszul a saját gyermekével. Továbbá, ne felejtsük azokat az eseteket – és ebből van a több – amikor olyan szülők követnek el erőszakos cselekedeteket, akik nem éltek át ilyesmit gyerekkorukban.

Nagyobb valószínűsége a gyermekek bántalmazásának többek között, ha a család valamilyen nehézségen megy keresztül. Ez nem csupán anyagi problémákat jelent. Ide tartozik a szülők problémás, gyakori veszekedésekkel járó kapcsolata, valamelyik vagy mindkét fél alkoholproblémái, a szociális elszigeteltség vagy a túl fiatalon vállalt gyerek.

csalad család fejlődéslélektan lélektan pszichológia bántalmazás erőszak gyereknevelés nevelés gyerek gyermek

A bántalmazás (lélektani) hatásai

A bántalmazásoknak a látható fizikai jeleken túl sokszor sokkal súlyosabb következményei is vannak. A szociális, érzelmi és intellektuális negatív velejárókat kutatások sora igazolta. Ezek nagyon összetettek és szerteágazóak, a leglényegesebbek ezek közül a következőek.

A bántalmazott kisgyerekek szomorúak, félénkek és gyakran dühösek. Társas kapcsolatokat kevésbé kezdeményeznek, és az előző cikkben tárgyalt „idegenhelyzet-tesztben” szinte biztosan nem a biztonságos kötődési stílust mutatják. Mindez kihat a később életszakaszokra is. Ehhez adódik még, hogy erőszakosabbakká válnak (szülői minta, ugyebár) és egyes kognitív, szociális és érzelmi területeken jóval fejletlenebbek a kortársaknál. Többek között hajlamosabbak a depresszióra és a dühkitörésekre, kisebb az önkontroll náluk, gyengék a szociális képességeik (és kevésbé képesek mélyebb kapcsolatokat kialakítani) és az értelmi képességeik is alacsonyabbak. Ugyanez áll a a bántalmazottakon belül a szexuális erőszakot elszenvedett gyerekekre is, annyi kiegészítéssel, hogy ők gyakran korai szexuális érdeklődést tanusítanak, illetve csábítóan viselkednek.

Hogy mit lehet tenni? Több stratégiát is kidolgoztak a szakértők gyerekek bántalmazásának kezelésére és megelőzésére. A túlterhelt szülők különféle támogatásától (telefonos és személyes lelki segély, segítők kiküldése stb.) kezdve a megelőző, gyerekneveléssel kapcsolatos képzések, tanfolyamok (már tinédzserkortól például) szervezéséig. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy még mindezek ellenére is nagyon sok gyerek él át bántalmazást.

csalad család fejlődéslélektan lélektan pszichológia bántalmazás erőszak gyereknevelés nevelés gyerek gyermek

Irodalom
Cole, Michael – Cole, Sheila R. (1998): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 414–430.

A blog követése Facebookon.

1 Tovább

Erőszak = fertőző betegség?

Mi lenne, ha valaki azt mondaná, hogy az erőszak olyan, mint a fertőző betegségek többsége? Ugyanaz a lefolyása, a továbbadása, valamint a terjedése is. Mi több, ugyanúgy is kell kezelni. Legalábbis ezt állítja egy fertőző betegségekkel foglalkozó orvos, Gary Slutkin. És nem csak állítja mindezt: programja hatására 50-60%-kal csökkent az erőszakos cselekedetek száma.

erőszak társadalom fertőzés eroszak

Gary Slutkin, orvos, infektológus, azaz fertőző betegségekkel foglalkozik. Közel tíz éven keresztül dolgozott Afrikában, többek között a tuberkulózis, a kolera és az AIDS járványok ellen küzdve. Aztán hazatérve rövid időn belül rájött: ugyanaz fogadta Amerikában, mint ami elől elmenekült Afrikából, annyi különbséggel, hogy itt nem a járványok, hanem az erőszak jelentett mindennapos problémát. Minderről 2013-as TED-előadásában beszél:

Slutkin arról beszél, hogy akkoriban arról számoltak be az ismerősei és barátai, hogy egyre elterjedtebb az iskolai lövöldözés és az erőszak. Az amerikai társadalom pedig – habár próbálkozik – nem tudja orvosolni a problémát. Ez nem meglepő: saját szakterületén gyakran találkozott olyasmivel, hogy egy probléma megoldásának folyamata megakad valahol. Ilyenkor valami mással kell próbálkozni, új ötletekre van szükség.

Slutkin egyre mélyebbre ásta magát az iskolai erőszak témakörében. Tanulmányozva a statisztikákat, adatokat és térképeket, azt találta, hogy

az amerikai városok erőszaktérképének többsége olyan kolóniákat mutat, mint amilyen a fertőző betegségek egy-egy járvány terjedésekor.

És mi az, ami leginkább előrejelez egy erőszakos cselekményt? Ugyanaz, mint ami egy fertőzést: egy másik eset.

Ha tehát van egy erőszakos eset, akkor a környezetében megnő a valószínűsége annak, hogy lesz másik erőszakos eset is.

Ebből kifolyólag egy nagyon fontos pozitívuma is van a dolognak. Ha arra van mód, hogy a járványokat megállítsák, és az erőszak valóban a járványokhoz hasonlóan terjed, akkor az erőszak terjedését is meg lehet fékezni.

erőszak társadalom fertőzés eroszak

Ehhez három kulcsmozzanatra van szükség:

1. Megakadályozni a továbbadást,
amihez az első eset azonosítása, ahhoz pedig új munkatársakra van szükség. Olyan személyek (ki)képzésére, akik észreveszik az első esetet.

2. Megfékezni a továbbterjedést,
amihez az erőszak szempontjából potenciálisan „veszélyeztetettek” (de még „nem fertőzöttek”) felderítésére, megtalálása szükséges.

3. A normák megváltoztatása,
amihez újfajta közösségi értékekre, tevékenységekre, oktatásra van szükség.

Ezen három lépéssel hozható létre „immunis” közösség az erőszakkal szemben Slutkin elmélete szerint. Ám hogy ez ne csak elméleti szinten jelenjen meg, a kutató átültette módszerét a gyakorlatba is. A 2000-es évektől kezdődően több olyan területen is kipróbálta a módszert, ahol az erőszakos cselekedetek száma igen magas volt. Az első kísérlet után a lövöldözések száma 67%-kal csökkent, illetve a többi próbálkozás is hasonló (50-70% körüli) csökkenést hozott. Vagyis a módszer hatékony. A kérdés (bár némileg álnaív kérdés ez) csak az, hogy akkor miért nem alkalmazzák szélesebb körben?

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Mi az a nyelvi erőszak?

Az erőszaknak sokféle megjelenési formája létezik. Ezek közül az egyik legérdekesebb a verbális vagy nyelvi erőszak. Mi az a nyelvi erőszak és hogyan valósulhat meg? A káromkodás nyelvi erőszak? Mi a különbség a férfiak és nők között a témában? És az egyes kultúrák között? Általános ismeretterjesztő egy mindenki számára ismert, ám kevésbé tudatosított erőszakformáról.   

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Kép forrása: http://www.adforum.com/

(Először is egy rövid magyarázat a témát, illetve a blog előző havi szünetelését illetően. A kihagyás oka a disszertációírás volt, ahogy a téma alapja is - részben. Nyelvi diszkriminációval foglalkozom, ennek kutatása során többek között a nyelvi agresszióval kapcsolatosan is olvastam néhány tanulmányt az elmúlt hónapokban. A versenykiírást látva pedig jó ötletnek tűnik kamatoztatni ezen ismereteket.)

Az agresszió és erőszak kutatásával sok-sok tudományterület foglalkozik a pszichológiától kezdve az etológiáig. A nyelvészet sem kivétel ez alól, jóllehet itt elsősorban a verbális úton megjelenő agresszió képezheti a vizsgálódások tárgyát. A probléma csak az, hogy a nyelvi agresszió körülhatárolása közel sem olyan egyszerű feladat, mint pl. a szociálpszichológiai értelemben vett erőszaké.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

A nyelvi erőszak általános meghatározás szerint

olyan szóbeli viselkedésforma, melynek során a beszélő szándéka az, hogy a megnyilatkozása tartalmával és/vagy minőségével (pl. hangerő, stílus) egy másik személyt bántalmazzon, szidalmazzon, megsértsen.

Ez persze már ősidők óta jelen van az ember hétköznapjaiban. A különböző érzelmek (pl. a harag, düh, de akár az öröm is) vagy épp a tehetetlenség nyelvi síkra történő átültetése is ily módon jelenik meg. Csakhogy a káromkodás vagy a durvább stílus még nem feltétlen tekinthető nyelvi erőszaknak. Ennek oka, hogy

a nyelvnek különböző funkciói vannak és a különböző szituációkban ezek a funkciók más-más súllyal bírnak.

Például. Ha valaki rácsap a kezére egy kalapáccsal, akkor az gyakran káromkodáshoz vezet, de az illetőnek nem állt szándékában mások sértegetése. Vagy: egyes káromkodások egy-egy társaságban, csoportban a csoportidentitás kifejezőeszközei, nincs bántalmazó vagy sértő szerepük.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Vagyis az egyik feltétele a nyelvi erőszaknak, hogy ugyanúgy sérülést okozzon a bántalmazott félben, mint a fizikai erőszak. Természetesen ez esetben nem testi, hanem lelki sérülés lesz a kimenetel – ám ettől még ugyanúgy fájdalommal jár (sokszor még nagyobbal is, mint a fizikai erőszak). Így mondhatjuk, hogy a nyelvi erőszak éppúgy elítélendő, mint bármely más erőszakforma, vagy ahogy a témával foglalkozó egyik kutató fogalmaz:

„a másik ember lelki terrorizálása, önmagáról alkotott képének verbális megsemmisítése, önértékelése alapjául szolgáló vonatkozásainak és attribútumainak (pl. szerelmi és családi kapcsolatok, vallás, etnikai eredet) szisztematikus negatív verbalizálása pszichikai bántalmazásnak minősül”

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

A verbális agresszió számos formában megjelenhet. Egyrészt alapvetően a közlés tényleges tartalmában, valamint a közlés módjában: abban amit mondunk és ahogy mondjuk. Másrészt, lehet ez az agresszió direkt és indirekt. Direkt agresszió például a csúfolás, a beszólás, minősítés, káromkodás. Indirekt ezzel szemben például a hazugság, a rágalmazás vagy a rosszindulatú pletyka. Ezek azért is nagyon problémásak, mert sokszor nem is tekintjük erőszaknak, hogy verbális agresszió áldozatává vált az illető.

Egyes kutatók elkülönítik még a verbális agresszió passzív és aktív változatát. Az előbbi azt jelöli, amikor a kommunikációban részt vevő felek egyike nem válaszol, megtagadja a válaszadást, ezzel szándékosan okozva sérülést a másiknak (aktív változat nyilván minden egyéb).

Ezzel függ össze Erving Goffman szociológus arc vagy arculat fogalma. Az arculat az ő szociálpszichológiai értelmezésében az az énkép, amit a beszélők magukról mások felé szeretnének közvetíteni. Ennek fenntartására folyamatosan figyelni kell, mivel az arculat sérülékeny, rombolható (és egyben vissza is építhető). Ez a rombolhatóság a nyelvi erőszak által nagyon gyakran meg is valósul – ezt hívják arculatromboló tevékenységnek.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Végezetül érdemes kitérni az egyes emberek és embercsoportok közötti különbségekre. Általánosságban az emberiség egészére jellemző a nyelvi agresszió, erőszak, ám lényeges eltérések mutatkoznak kultúránként, társadalmanként, társadalmi csoportonként, és így tovább. Például több (néprajz)kutató szerint a dél-amerikai yanomamók a legagresszívebbek, míg az afrikai busmanok a legkevésbé azok. Az egyes társadalmi csoportok közül a leggyakoribb a nyelv erőszak előfordulása: a fiatalok körében, a katonaságnál és a börtönben

Közismert továbbá, hogy a férfiak többet élnek a nyelvi agresszióval, mint a nők, és másként is viszonyulnak a káromkodáshoz. Azonban ez nem igaz minden társadalomra: például Madagaszkáron a nők beszéde tartalmaz több erőszakos megnyilvánulást. És ne feledjük, hogy a rosszindulatú pletykálkodás és a hírbehozás szintén a nők beszédére jellemzőbb, akárcsak a passzív agresszió. Ezzel kapcsolatban pedig az a legérdekesebb, hogy a kutatások tanulságai szerint a nők az említett nyelvierőszak-formákat nem a férfiakkal folytatott beszélgetésük során alkalmazzák gyakrabban, hanem más nőkkel szemben.

Idézet forrása:
Kegyesné Szekeres Erika 2008: Verbális agresszió és nemi sztereotípiák. In: Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben. Eger, EKF Líceum Kiadó, 61–90.

A blog követése Facebookon.

8 Tovább

Kiss László, tudod, hogy nincs bocsánat

A hét vezetői hírei közé tartozott, hogy Kiss László egy csokor virág, illetve Gyárfás Tamás és Hargitai András kíséretében bocsánatot kért Takáts Zsuzsannától, akit 1961-ben erőszakolt meg két másik játékostársával. A volt úszóedző bocsánatkérési stratégiája nem éppen a legmegfelelőbb volt. Megnézzük, miért.                                                                                                         

bocsánat bocsánatkérés Kiss László erőszak MO

Kép forrása: Tibiatya

A magyar úszóválogatott volt szövetségi kapitánya, Kiss László 1961-ben két úszótársával megerőszakolta Takáts Zsuzsannát. 55 évvel a történtek után, Kiss végül elnézést kért egykori áldozatától. A bocsánatkérés igen bizarra sikeredett sikeredett, íme:

Kiss László öltönyben és ingben, virággal a kezében betoppant Takáts ügyvédjének irodájába, mintha csak nőnapi köszöntőre érkezne. Aztán – miután Takáts Zsuzsanna bemutatkozott – azt mondta áldozatának, hogy

„most nem a 20, hanem a 75 éves Kiss László kér bocsánatot. Az ítélet megtette a magáét”

Tekintsük el attól, hogy egyáltalán megbocsájtható-e egy ilyen undorító tett. Inkább azt nézzük meg, hogy hol hibádzik Kiss bocsánatkérése! Először is a bocsánatkérés rendkívül formális. Ez azt jelenti, hogy a bocsánatkérés aktusa hiába történik meg, érezhetően hiányzik a tett megbánása:

a külső kényszer, nem pedig a belső motiváció váltja ki a sajnálkozást.

A másik probléma, hogy alapvető elemei hiányoznak a bocsánatkérésnek. Egy korábbi posztban már tárgyaltam, hogy hogy néz ki a hatékony bocsánatkérés. Ez a következő elemeket tartalmazza:

1. Sajnálkozás kifejezése
2. Elmagyarázni, hogy mit rontottunk el
3. Felelősség elismerése
4. Megbánás tényének kinyilvánítása
5. Hiba korrigálásának felajánlása
6. Megbocsájtás kérése

Ezek közül a leglényegesebb elem a harmadik, vagyis a felelősség elismerése. Kiss László többek közt éppen ez marad el. Habár

a bocsánatkérés szóban, formálisan végbemegy, a valódi felelősségvállalás tökéletesen el van mismásolva.

Egy őszinte, talán picikét elfogadhatóbb bocsánatkérés a következőképp hangzott volna:

„Nagyon sajnálom asszonyom, hogy 20 éves koromban egy ilyen gusztustalan dolgot tettem. Egy barom voltam, erre nincs mentség. Kérem ha képes rá, fogadja el bocsánatkérésemet.”

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek