Miért nem szép a magyar nyelv?

„A magyar a legszebb nyelv a világon” – valószínűleg Ön is találkozott már ezzel az állítással, talán még ezt is gondolja. De mi lenne, ha azt mondaná valaki, hogy nem is szép a magyar nyelv. Sőt, egyenesen ronda? Felháborodna? Pedig ez utóbbinak is ugyanannyi létjogosultsága és igazságtartalma van, mint az ellentétének.                                                                                                                

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

Közismert tény, hogy ma Magyarországon három dologhoz biztosan mindenki ért: a focihoz, a politikához és a nyelvhez. Ez persze csak irónia, az igazság valójában az, hogy ezekkel a dolgokkal kapcsolatban nagyon markáns véleménye van az embereknek, annak ellenére, hogy szakmailag nem igazán jártasak a témában. Éppen ezért születhetnek olyan közkedvelt tévhitek, mint például az, hogy a magyar nyelv a legnehezebb vagy éppen legszebb a világon.

Természetesen a magyar nyelv szép – annyira amennyire bármelyik más nyelv is. De akkor miért tűnik olyan különlegesnek, különlegesen szépnek sok-sok ember számára? Az egyik ok a viszonyítás alap, pontosabban annak korlátozott mivolta. A világon nagyjából 5-6 ezer nyelvet beszélhetnek. Ebből egy átlagember legfeljebb két-három európai nyelvet ismer az anyanyelvén kívül, ezek pedig jó eséllyel az angol, francia, orosz és német. Ebből jön az a klasszikus érvelés, mely így szól: „Ismeri a magánhangzó-harmóniát ezen nyelvek bármelyike? Persze, hogy nem, csakis a magyar. Hát akkor nem ez a legkülönlegesebb és legszebb nyelv a világon?” Hát nem. Ilyen alapon: a névelőt nem ragozza sem az angol, se a magyar, az oroszban meg egyáltalán nincs, a franciában meg ugyan jelölheti a nemet és a számot, de az esetet ott sem. Bezzeg a német! Vagyis a német egy különlegesen szép nyelv.

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

IDe kapcsolódik a másik tényező, neveztesen hogy mennyire ismert vagy épp egzotikusnak vélt az adott nyelv, illetve a benne található nyelvi jelenségek, formák. Ha nem az angol nyelv, hanem például egy dél-afrikai nyelv lenne a legelterjedtebb a világon, természetesnek tartanánk, hogy vannak ún. csettintő hangok (ezt l. ebben a videóban). Ám nem ez a helyzet, így könnyen érvelhetünk az ilyen sajátságokkal, de mielőtt megtennénk, arról nem árt tudni, hogy a dél-afrikai nyelvek többsége ilyen, valamint hogy minden nyelvnek megvan a maga sajátsága, ezáltal a maga szépsége is.

A harmadik ok, amiért a magyar nyelvet éppúgy tarthatjuk szépnek, mint csúnyának az a szubjektív megítélés. A szépség egy szubjektív fogalom, így nem tudjuk objektívan megítélni, pláne nem a nyelvek esetében. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan állításhoz, mint az, hogy a magyar nyelv a legszebb a világon, minimum a nyelvek felét kéne ismernünk. Na már most a világ legtöbb nyelvén beszélő személyek is legfeljebb 40-50 nyelvig jutnak, ami a világ nyelveinek töredéke. Hogyan rangsorolhatnánk akkor?

Meg kell még említeni azt is, hogy vannak bizonyos nyelvi ideológiák, melyek befolyásolják a különféle nyelvvel, nyelvekkel kapcsolatos vélekedéseinket. Érdemes tudni, hogy mindenki rendelkezik ilyenekkel – legfeljebb nem tud róla. Itt egy nyelvi ideológiát mindenféleképpen ki kell emelni, amely igen komoly szerepet játszik a magyar nyelv nagyon szépnek gondolásában. Ez a nyelvi nacionalizmus, azaz az egy adott etnikai, nemzeti csoporthoz tartozó beszélők azon meggyőződése, hogy a saját etnikai/nemzeti identitásukhoz kötődő nyelv magasabb rendű és/vagy szebb más nyelveknél.

szépség szepseg magyar nyelv nyelvészet nyelvi ideológiák nyelvi tévhit nyelvek

A felfogással kapcsolatban több probléma is felmerül. Az egyik, hogy nem lehet a különböző nyelveket rangsorolni (pl. szépség, tanulhatóság alapján), legfeljebb szubjektív módon. Vagyis minden olyan megnyilvánulás, amely egy-egy nyelvet a többi fölé emel valamilyen szempontból, csupán egy személyes benyomást rögzít, nem pedig objektív tényt. Mondhatjuk, hogy a magyar nyelv rendkívül különleges vagy szép, de tudnunk kell, hogy ennek semmiféle tudományos alapja sincs.

A másik probléma, hogy mivel a nyelv nem egységes, így a nyelvi nacionalizmus követői általában egy nyelvváltozatot tekintenek „a magyar nyelvnek”. Pedighát a magyarnak rengeteg változata él, és nyelvészeti alaptézis, hogy egyik nyelvváltozat sem rosszabb a másiknál, mindegyik egyenrangú. Akárcsak a különféle nyelvek esetében.

Összességében tehát. A szépség relatív és szubjektív kategória legyen szó egy emberi arcról, egy festményről vagy épp a magyar nyelvről. Ellenben az, hogy mit mond erről a kérdésről a nyelvészet, már egyértelműen objektív: nincs szebb, jobb vagy kifejezőbb nyelv, az egyes nyelvek egyenrangúak. Természetesen mindenki elmondhatja a véleményét a nyelvről. Azt is bárki nyugodtan megkísérelheti, hogy szebbnek véljen egy nyelvet és ennek hangot is adjon. Ám azzal is tisztában kell lennie, hogy ennek semmiféle tudományos alapja nincs.

A blog követése Facebookon.

15 Tovább

Tényleg ez az örökségünk?

Örökségünk mottóval indult kampány, aminek középpontjában egy dal áll. A cél megszólítani a kivándorolt honfitársakat, és ösztönözni őket a magyarságtudat, azon belül pedig kiemelten a magyar nyelv megtartására. Ez először jól hangzik, kár, hogy csak hangzik. Hát „nincsen határ ottan, ahol egy nyelvet beszélnek”?

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány

Nemzetpolitikai államtitkárunk, Pótápi Árpád János a napokban jelentette be, hogy új kezdeményezés indul a magyarság és a magyar nyelv megtartásáért. Ennek központi elem az alábbi dal:

Az egy dolog, hogy sem zeneileg, sem pedig dalszövegügyileg nem éppen a legnívósabb magyar produkcióról van szó. Az is egy dolog, hogy a kínrímek és az erőltetett népiesség épp a kitűzött célt teszik nevetségessé. No de ilyet! Ennyi nyelvészeti ostobaságot, tévképzetet belezsúfolni egyetlen dalba. Ráadásul épp a magyar nyelv megtartásának érdekében?

„Megtanulom, megőrzöm, tanítom, tovább adom, a szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom // Megtanulom, megőrzöm, tanítom,tovább adom, a szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elvenni nem hagyom.”

Ez lenne a refrén. Gyönyörű, nemde? Kár, hogy épp az iskola és a magyar társadalom az, ami a szüleink nyelvét nemhogy hagyja elkopni: szabályosan, két kézzel, a legerősebb smirglivel csiszolja, méghozzá csontig vagy felniig (feltéve, ha van a nyelvnek olyan, de ha már kopik, csak van). Miről beszélek? A jelenség neve: nyelvi alapú diszkrimináció.

Az iskolában különböző nyelvhasználattal és nyelvváltozatokkal találkoznak a gyerekek mind a tanár, mind pedig a társaik részéről.

A tanulók formális beszédhelyzetekben először nyilvánulnak meg, illetve új regiszterekkel, szókészleti elemekkel ismerkednek meg. Mindez sok gyereknek könnyed feladat, élvezetes tapasztalatszerzés, azonban nem kevés tanuló számára rendkívüli erőfeszítés

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány.

Otthonról hozunk rengeteg kulturális ismeretet, tapasztalatot, valamint egy bizonyos nyelvhasználati módot, nyelvváltozatot is. Ez utóbbi szerencsés esetben az iskolaihoz nagyjából hasonló, azaz a standard nyelvváltozatnak (köznyelvnek) megfelelő.

A probléma ott kezdődik, amikor az iskolai és az otthoni nyelvhasználat eltér.

A gyerek elsőként azzal szembesül, hogy az új közösségben másképp beszélnek, mint ő (és a szülei). Másképp beszélnek a diáktársak, és ami még nagyobb probléma, hogy másképp beszél a tanár is, aki ugyebár az elsajátítandó tudásanyag közvetítője is. Így

a nem köznyelvet beszélő gyermek máris hátrányból indul, hiszen egy új nyelvváltozatot (neki szinte új nyelvet) kell megtanulnia az új ismeretek mellé.

Másrészről a diák próbálja megérteni az eltéréseket, de sok esetben ahelyett, hogy segítő tanárra és diáktársakra találna, azzal szembesül, hogy

a beszéde miatt folyton kijavítják, félbeszakítják vagy rosszabb esetben kinevetik, megalázzák.

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány

Háttal nem kezdünk mondatot.” „A magyarban nincs olyan, hogy deviszont.” „Nem-e? Nem-e lehetne, hogy magyarul mond?” Ezek mind-mind ennek a jelenségnek a megvalósulási formái és valószínűleg már mindannyian találkoztunk hasonlókkal. Itt valójában nem történik más, mint a nyelvhasználó által otthon tanult, helyes nyelvi formák megbélyegzése a tanár (vagy más személy) saját nyelvváltozatának szemszögéből. Így a tanár egyik legfontosabb feladatát, a tanulók személyiségének fejlesztését nem teljesíti, ugyanis ez a fajta megbélyegzés óhatatlanul is az otthonról hozott nyelv leértékeléséhez, valamint nyelvi bizonytalansághoz vezet, ami a tanuló személyiségére kedvezőtlenül, nem pedig fejlesztő módon hat.

Másik dolog. Az énekes gyakorlatilag mindent magyarul csinál:

„Én magyarul érzek, magyarul félek, magyarul kérdek, magyarul érted, magyarul sírok, magyarul mondom, magyarul írok, magyarul mosolygok, magyarul küzdök, magyarul tűrök, magyarul dobbanok...és magyarul álmodom.”

Ha megfigyeljük, akkor ezeknek a dolgoknak több mint a fele olyan, amit nem lehet „magyarul” csinálni. Könyörgöm. Másképp sír egy görög? Az olaszok spagettijukat hátrahagyva, hevesen gesztikulálva olaszul félnek? Az iszlámok iszlámul mosolyognak a csadorjuk alatt? (nyelvészet iránt érdeklődőknek ajánlatos a Saphir-Whorf hipotézisről és a nyelvi relativizmusról, ill. az azzal kapcsolatos problémákról szóló cikk)

Ennek a dalnak akkor lenne értelme, ha a határon túli magyarokhoz, például a felvidékiekhez, kárpátaljaikhoz, vajkdaságiakhoz szólna, úgy, hogy a nyelvcsere iszonyatos problémáját megpróbálná kicsit is megérteni. Ennek a dalnak akkor lenne értelme, ha azoknak, akiket tényleg fenyeget az a veszély, hogy elveszítik nyelvüket, hiteles üzenetet küldene. De ez a zene nem tesz ilyet, nem hiteles, mivel üvölt róla a felületesség: gyönyörűen beszéltek, öröm hallani a hangtok? Hangtok? Talán, ha nem olyan nyelvi formákat erőltettek volna bele a dalba (ráadásul köznyelvet beszélők előadásában), amik inkább archaikusak, mintsem nyelvjárásiak, akkor legalább a hitelesség nem sérül annyira. De így...magyarul írom és magyarul érzem: ez borzalmas.


 

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

Miért nem sztrájkol a magyar (pedagógus)?

A napokban egy nagyszerű írás jelent meg, „nem lehet mindenkit kirúgni […] Még a pedagógusok felé sem lehet kirúgni, mert akkor összeomlik az oktatás.” – áll benne. Akkor mégis miért nem sztrájkolnak a tanárok? Vagy úgy egyáltalán: miért nem sztrájkol a magyar? Egy kis játékelmélet.                                                                                   

fogolydilemma MO sztrájk pedagógus magyar hungarikum tüntetés

A minap jelent meg Andor Mihály kiváló írása, amiben többek között olyan kérdéseket feszeget, hogy miért nem sztrájkolnak a magyarok (kiváltképp a pedagógusok)? Persze a kérdés részben költői, hiszen Andor Mihály is tudja, le is írja, hogy van egy iszonyú félelem a magyar társadalomban. És van egy – az ő szavaival élve – önpusztító bizalomhiány is bennünk. De vajon miért?

Sokan – erre a Andor is felhívja a figyelmet – a félelemmel és a kiszolgáltatottsággal magyarázzák azt, hogy nem mernek a pedagógusok (meg úgy általában a magyarok) sztrájkolni, kiállni az érdekeik és a meggyőződésük mellett. Ám azt mintha elfelejtenék az így érvelők, hogy:

„Nem lehet mindenkit kirúgni […] Még a pedagógusok felé sem lehet kirúgni, mert akkor összeomlik az oktatás. […] Azt még a legvadabb XX. századi diktátor sem merte vállalni, hogy megszünteti a közoktatást. Bármilyen könnyű is ezt belátni, mégsem jön össze a sztrájk. Miért nem?”

Erre a szerző maga válaszol. Dióhéjben annyit, hogy egyszerűen nem bízunk egymásban. Ő ezt önpusztító bizalomhiánynak nevezi, ám hogy ez miért van ilyen intenzíven jelen, maga sem tudja. Így zárja sorait:

„Jómagam nem tudom a választ arra, hogy melyek az okai ennek az önpusztító bizalomhiánynak.

De ameddig nem sikerül kideríteni, és nem sikerül valamit tenni ellene, addig itt nem lesz se sztrájk, se élhetőbb ország.”

fogolydilemma MO sztrájk pedagógus magyar hungarikum tüntetésVan a játékelméletben egy olyan fogalom – amelyről egyébként Mérő László épp a blog névadó könyvében ír –, hogy fogolydilemma. Erre a klasszikus példa:

Egy bűncselekmény miatt két férfit letartóztat a rendőrség. Mivel nincs elegendő bizonyítékuk a vádemeléshez, ezért elkülönítik őket egymástól, majd mindkettejüknek ugyanazt az ajánlatot teszik: ha vall és a társa hallgat, akkor büntetés nélkül elmehet, míg a másik, aki nem vallott, 10 év börtönt kap. Ha egyikük sem vall, akkor kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak mindketten. Ellenben ha mindketten vallanak, mindegyikük 6 évet kap.

Ön mit tenne? Nem egyszerű, igaz? Az nyilvánvaló, hogy ha mindkét fél érdekeit nézzük, akkor a legjobb stratégia, ha egyikőjük sem beszél. Csakhogy felmerül a dilemma: mi van ha a másik mégis beszél? Éppen ezért a legvalószínűbb kimenetel az, hogy mindkét fél vallani fog és megkapják a 6 év büntetést. Azaz a kisebbik rosszat választják, a mindkét fél számára legkedvezőbb lehetőség helyett.

fogolydilemma MO sztrájk pedagógus magyar hungarikum tüntetés

Igaz ugyan, hogy jelen esetben nem foglyokról és börtönbüntetésről van szó, de az elv ugyanaz. A közös érdek, a legoptimálisabb kimenet, a sztrájk (=a foglyok hallgatnak) azonos. Ha mindenki (vagy legalábbis a többség) meglépi, győztesként kerülnek ki a helyzetből. Ez a legkedvezőbb kimenetel. No de mi van akkor, ha nem fog a többség csatlakozni (=a fogoly vall)? Akkor bizony belép az, amit Andor Mihály a cikke elején számos példával illusztrál, méghozzá, hogy „egyenként mindenkivel el lehet bánni”, vagy legalábbis egy kisebb réteggel el lehet. És ez az, ami miatt nem lépik meg a legjobb lehetőséget, hiszen a nagy rizikó helyett a biztos kisebb rosszat választják, amivel magukat is bebiztosítják. A kooperáció mint stratégia elhal, akárcsak a sztrájk és az élhetőbb ország lehetősége.

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Közoktatásunk tönkretételének legfontosabb állomásai

KLIK, PÖCS, tankönyvtörvény és még sok-sok egyéb, ami a közoktatásunk színvonalának a rohamléptékű csökkenését szolgálták és szolgálják. Jöjjenek a közoktatásunk tönkretételének legfőbb állomásai!                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár

Egy kicsit eltérek most a blog eredeti tematikájától, de erre alapos okom van. Nevezetesen az, hogy ami a mai magyar közoktatásban zajlik, tarthatatlan. És mint tudjuk, a közoktatáson múlik többek között, hogy milyen lesz a társadalmunk, ha úgy tetszik: mindenki másképp lesz-e egyforma, avagy ugyanolyan:

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár

2012. Tankötelezettségi korhatár leszállítása

Társadalmi szempontból sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyit spórolhat vele a társadalom és az állam. Egyrészt azért, mert sokkal nagyobb lesz a lemorzsolódás, és a lemorzsolódó fiatalok jó eséllyel nem fognak rendelkezni a munkaerőpiac által elvárt képességekkel, ismeretekkel. Az a plusz két év némi reményt jelentett arra nézve, hogy a szakiskolákban tanulók ezeket elsajátítsák. Azaz gyengén képzett munkaerőt bocsájtunk ki, aki nem mellesleg nagy valószínűséggel nem lesz képes alkalmazkodni a munkaerő-piaci változásokhoz. Ezenkívül a korhatárcsökkentés remek munkanélküli-generáló eszköz is egyben. Egy amerikai-izraeli közgazdász, Joshua Angrist így nyilatkozott a témáról:

„A kárvallottak jellemzően nem a leggazdagabbak lesznek, viszont ezáltal biztosan kevésbé lesznek értékesek a munkaerőpiacon, kevesebbet fognak keresni, ami az egész társadalomnak ráfizetés”


2012. KLIK

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ bevezetésénél a legfontosabb cél nyilvánvalóan a költségcsökkentés volt, ezért alapból hiánnyal indultak. Ebből a költségvetési hiányból egy-egy intézményt fenntartani képtelenség. Ráadásul a beszerzéseknél többségében hozzá nem értő személyek ülnek a székekben, az ügyintézés pedig katasztrofális. Minderről egy pályáját már elhagyó pedagógus így mesélt nekem:

„Nem tudsz vetíteni abban a teremben, pedig az óráid arra épülnek és több hónap az átfutás a bürokrácia miatt. Ezért sok tanár inkább saját pénzből megveszi a kis dolgokat (kábelek, táblafilc, kréta, stb.), hogy tudjon dolgozni. Saját költségen, és ezért is van az, hogy rá tudják mondani, hogy nincs annyi panasz a klik-re és az iskolák el vannak látva dolgokkal.”


2013. Tankönyvellátás államosítása, új tankönyvtörvény, új taneszközök

Már a 2010-es évek elején pedzegette a kormány a tankönyvellátás államosításának gondolatát, amit később meg is valósított. Felvásároltak két kiadót, illetve létrehozták – nagyjából 3 hónap alatt – a kísérleti tankönyveket. Gyakorlatilag megszüntették a többi kiadót (köztük a Mozaikot), a versenypiacot szintén. És miért? Hogy olyan tankönyvek jöjjenek létre, amelyek nemhogy tankönyvnek, még kísérleti tankönyvnek sem alkalmasak (hasonló a helyzet a több milliárdba kerülő „digitális” tananyagokkal is, amelyekre nagyjából ugyanaz áll, mint a tankönyvekre). Minderről csupán egy rövid gondolat, amelyet Szilágyi N. Sándortól még a 80-as években mondott egy konferencián, ám sajnos jelenleg is aktuális:

„Ezek a tankönyvek a mi gyerekeink elleni merényletek”

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár


2013. Pedagógus-életpályamodell

Az egyik legnagyobb változás az életpályamodell bevezetése jelentette, ami azzal kecsegtetett, hogy „egzisztenciális biztonságot” hoz majd a pedagógusoknak, kiváltképp a pályakezdőknek. Ehhez képest egy gyakornok nem kapja meg két év után a megígért emelését, ugyanis ha megcsinálja a vizsgát, akkor a következő naptári év januárjától kap emelést. Azaz 3 év múlva. Hogy arról ne is beszéljünk, hogy a pályakezdők, ha óraadóként kezdenek (ami nem ritka), akkor ezen időszak nem számít bele a gyakorlati idejükbe.

De nem csak a pályakezdők szempontjából nézve problémás a modell. A már évtizedek óta pályán lévő tanárok sem értik, hogy miért van erre szükség, kinek jó az értelmetlen dokumentumgyártás. Gyakorlatilag az egésznek semmi értelme, különösképpen azért nem, mert valójában hazugságra épül az egész. Erről blogbejegyzésében így nyilatkozik egy tanár:

„Tanár vagyok – hazudok! Ez a dolgom! Éppen ezért portfóliót írok. Én vagyok a legszebb, a legjobb, a legokosabb. 30 évre visszamenőleg is pontosan tudom, hogy mikor, milyen órákat tartottam, hisz dokumentáltam, mert már akkor ígérték, hogy ez nekem jó lesz”


2013. Nemzeti Pedagógus Kar

Az Nemzeti Pedagógus Kar egy felülről létrehozott és irányított szervezet, amely többnyire a kormányhoz lojális pedagógusokból jött létre. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy a fő célja nem az, hogy a pedagógusokat is bevonják a döntéshozatalba (ez csupán a látszat), hanem hogy egy széles, önálló véleménnyel rendelkező értelmiségi réteget megregulázzon. Erről egy régóta pályán lévő tanár, Tóth László a következőt mondta:

„úgy szervezték, akár az előző átkosban, Rákosi és Kádár idejében: mintha alulról kezdeményezték volna. Ez számomra azt is jelenti, hogy elvből szembehelyezkedem. A tanár nem azért viselkedik úgy, ahogy egy tanárnak kell, mert ők ott fönt megmondják.”

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár
2015. PÖCS-ök felállítása, etikai kódex

A Pedagógus Önértékelési Csoport, amely a szerencsétlen névválasztás miatt már BECS (Belső Önértékelési Csoport) néven is fut, sokak szerint nem más, mint egy közönséges besúgórendszer. Ezen felül rengeteg papírmunkával is jár, és ha ez nem lenne elég, akkor itt van még az etikai kódex, amely szabályozni kívánja a tanár viselkedését, öltözködését, magánéletét. Mindezek ellen tiltakozva egy budaörsi gimnázium tanárai nyilatkozatot adtak ki, amiben többek között az írják, hogy:

"Jól emlékszünk az önbírálat hivatalos gyakorlását, valamint az egymás viselkedéséről szóló jelentéstételt etikai normaként kezelő korszakra, és nem vagyunk hajlandók részt venni ennek feltámasztásában"


2015. Szakképzés, szakképző iskolák átkerülése az NGM-hez

2015. július elsejétől több száz szakképző iskola került a KLIK-től az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fennhatósága alá, amelyek ún. szakképzési centrumok alá szerveződtek. Ennek következtében az iskolák tagintézmények, az igazgatók jobb esetben azok vezetői, rosszabb esetben munkanélküliek lettek. És nem mellesleg mai napig nincs Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz). Erről egy budapesti szakközépiskola igazgatója írt levelet, amiben így fogalmaz:

„ez sem más, mint egy jó kis hatalmi játék: lebegtetjük az állást, a megélhetést, tessék igába hajtani a fejet, így lehet igazi alattvalókat gyártani.”

Mindehhez még hozzájön az elmúlt napok két vezető híre. Az egyik, hogy a pedagógusbérek késnek, ami tovább rombolja a tanárok amúgy sem túl rózsás helyzetét és hangulatát. A másik a kilencosztályos általános iskola bevezetése, amihez két megjegyzést fűznék. Először is: Szlovákiában megpróbálták, jelenleg is ez a rendszer van, és nagyjából ugyanolyan „jól teljesít”, mint a mienk.

Másodszor, amíg ilyen feltételek és körülmények között tanítanak a tanáraink és tanulnak a diákjaink, amíg rendre elmarad a kompetenciák fejlesztése a túl sok ismeretanyag miatt, amíg hozzá nem értők ülnek azokon a bizonyos helyeken, addig nem lesz változás (tökmindegy, hogy 5 vagy 15 osztályos az iskola).

(Képek forrása: hivatlanul.com és index.hu)

15 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek