„A magyar a legszebb nyelv a világon” – valószínűleg Ön is találkozott már ezzel az állítással, talán még ezt is gondolja. De mi lenne, ha azt mondaná valaki, hogy nem is szép a magyar nyelv. Sőt, egyenesen ronda? Felháborodna? Pedig ez utóbbinak is ugyanannyi létjogosultsága és igazságtartalma van, mint az ellentétének.
Közismert tény, hogy ma Magyarországon három dologhoz biztosan mindenki ért: a focihoz, a politikához és a nyelvhez. Ez persze csak irónia, az igazság valójában az, hogy ezekkel a dolgokkal kapcsolatban nagyon markáns véleménye van az embereknek, annak ellenére, hogy szakmailag nem igazán jártasak a témában. Éppen ezért születhetnek olyan közkedvelt tévhitek, mint például az, hogy a magyar nyelv a legnehezebb vagy éppen legszebb a világon.
Természetesen a magyar nyelv szép – annyira amennyire bármelyik más nyelv is. De akkor miért tűnik olyan különlegesnek, különlegesen szépnek sok-sok ember számára? Az egyik ok a viszonyítás alap, pontosabban annak korlátozott mivolta. A világon nagyjából 5-6 ezer nyelvet beszélhetnek. Ebből egy átlagember legfeljebb két-három európai nyelvet ismer az anyanyelvén kívül, ezek pedig jó eséllyel az angol, francia, orosz és német. Ebből jön az a klasszikus érvelés, mely így szól: „Ismeri a magánhangzó-harmóniát ezen nyelvek bármelyike? Persze, hogy nem, csakis a magyar. Hát akkor nem ez a legkülönlegesebb és legszebb nyelv a világon?” Hát nem. Ilyen alapon: a névelőt nem ragozza sem az angol, se a magyar, az oroszban meg egyáltalán nincs, a franciában meg ugyan jelölheti a nemet és a számot, de az esetet ott sem. Bezzeg a német! Vagyis a német egy különlegesen szép nyelv.
IDe kapcsolódik a másik tényező, neveztesen hogy mennyire ismert vagy épp egzotikusnak vélt az adott nyelv, illetve a benne található nyelvi jelenségek, formák. Ha nem az angol nyelv, hanem például egy dél-afrikai nyelv lenne a legelterjedtebb a világon, természetesnek tartanánk, hogy vannak ún. csettintő hangok (ezt l. ebben a videóban). Ám nem ez a helyzet, így könnyen érvelhetünk az ilyen sajátságokkal, de mielőtt megtennénk, arról nem árt tudni, hogy a dél-afrikai nyelvek többsége ilyen, valamint hogy minden nyelvnek megvan a maga sajátsága, ezáltal a maga szépsége is.
A harmadik ok, amiért a magyar nyelvet éppúgy tarthatjuk szépnek, mint csúnyának az a szubjektív megítélés. A szépség egy szubjektív fogalom, így nem tudjuk objektívan megítélni, pláne nem a nyelvek esetében. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan állításhoz, mint az, hogy a magyar nyelv a legszebb a világon, minimum a nyelvek felét kéne ismernünk. Na már most a világ legtöbb nyelvén beszélő személyek is legfeljebb 40-50 nyelvig jutnak, ami a világ nyelveinek töredéke. Hogyan rangsorolhatnánk akkor?
Meg kell még említeni azt is, hogy vannak bizonyos nyelvi ideológiák, melyek befolyásolják a különféle nyelvvel, nyelvekkel kapcsolatos vélekedéseinket. Érdemes tudni, hogy mindenki rendelkezik ilyenekkel – legfeljebb nem tud róla. Itt egy nyelvi ideológiát mindenféleképpen ki kell emelni, amely igen komoly szerepet játszik a magyar nyelv nagyon szépnek gondolásában. Ez a nyelvi nacionalizmus, azaz az egy adott etnikai, nemzeti csoporthoz tartozó beszélők azon meggyőződése, hogy a saját etnikai/nemzeti identitásukhoz kötődő nyelv magasabb rendű és/vagy szebb más nyelveknél.
A felfogással kapcsolatban több probléma is felmerül. Az egyik, hogy nem lehet a különböző nyelveket rangsorolni (pl. szépség, tanulhatóság alapján), legfeljebb szubjektív módon. Vagyis minden olyan megnyilvánulás, amely egy-egy nyelvet a többi fölé emel valamilyen szempontból, csupán egy személyes benyomást rögzít, nem pedig objektív tényt. Mondhatjuk, hogy a magyar nyelv rendkívül különleges vagy szép, de tudnunk kell, hogy ennek semmiféle tudományos alapja sincs.
A másik probléma, hogy mivel a nyelv nem egységes, így a nyelvi nacionalizmus követői általában egy nyelvváltozatot tekintenek „a magyar nyelvnek”. Pedighát a magyarnak rengeteg változata él, és nyelvészeti alaptézis, hogy egyik nyelvváltozat sem rosszabb a másiknál, mindegyik egyenrangú. Akárcsak a különféle nyelvek esetében.
Összességében tehát. A szépség relatív és szubjektív kategória legyen szó egy emberi arcról, egy festményről vagy épp a magyar nyelvről. Ellenben az, hogy mit mond erről a kérdésről a nyelvészet, már egyértelműen objektív: nincs szebb, jobb vagy kifejezőbb nyelv, az egyes nyelvek egyenrangúak. Természetesen mindenki elmondhatja a véleményét a nyelvről. Azt is bárki nyugodtan megkísérelheti, hogy szebbnek véljen egy nyelvet és ennek hangot is adjon. Ám azzal is tisztában kell lennie, hogy ennek semmiféle tudományos alapja nincs.
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek