Motiváció pedagógusoknak iskolakezdéshez

Elkezdődött az újabb tanesztendő, aminek a szülők és nagyszülők nagyon, a tanárkollégák valószínűleg kevésbé örülnek. Papírhalmok az asztalon, rebellis diákok a termekben, feszült légkör a tanáriban. De ne felejtsük el, hogy megannyi szépsége is van ennek a hivatásnak. Jöjjenek ezek, hogy a tanévkezdés kevésbé szórakoztató pillanataiban támaszt nyújtsanak. Vagy csak egyszerűen, hogy mosolyt csaljanak az arcunkra.

nevelés oktatás iskola iskolasprint suli tanár tanuló diák pedagógus tanárság közoktatás MO

A tanári-tanítói szakma korántsem egy leányálom. Az órák megtervezésével, a tanórai munka koordinálásával, a dokumentációval, a tanulók fejlődésének elősegítésével és még számtalan cseppet sem könnyű feladattal kell a pedagógusoknak szembenézniük nap mint nap. Ehhez hozzáadódik a „hazavitt munka” problémája, az alacsony fizetés és még sok más. Ezekről rengeteget hallani mindenhonnan. Éppen ezért most azokról a tényezőkről lesz szó, melyek a tanárság pozitív oldalához tartoznak.

Kreativitás kiélése

Nem kell tanárnak vagy művésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk: kreratív módon tulajdonképpen bármit lehet végezni, a főzéstől kezdve egészen a takarításig. Azoknak, akiknek ez lényeges, a tanításban könnyedén kiteljesedhetnek, még akkor is, ha a Nemzeti alaptanterv némileg megköti a pedagógusok kezét. Hogy mit tanítunk, adott, ellenben az, hogy hogyan tanítunk, a saját döntésünk. Lehet új ötleteket kipróbálni, a tankönyvet egy kicsit a sarokba hajítani, és gondolkodni, hogy milyen érdekességgel, újdonsággal lehetne feldobni az órát. Ez pedig nemcsak a tanulónak szempontjából jó, hanem a tanárnak is kellemes időtöltésként szolgálhat. Még akkor is, ha ez gyakran sok időt vesz igénybe.

nevelés oktatás iskola iskolasprint suli tanár tanuló diák pedagógus tanárság közoktatás MO

A tanítás öröme

Közhelynek tűnhet, talán ezért is vagyunk hajlamosak elfelejteni, azt randkívül fontos dolgot, hogy maga a tanítás is örömforrás. Természetesen nagyon sok negatív élmény is hozzátartozik a pedagógus munkájához, de ha tényleg szereti, amit csinál, akkor örömét leli a tanórákban. Boldog a tanítás perceiben, sokszor részesül a flow élményében, vagyis arra a néhány percre, órára nem foglalkozik mással és gondtalan pillanatokat él át. Nyilván ennek az ellenkezője is ugyanúgy bekövetkezik, de a következő nap, következő órája újabb örömteli perceket hozhat.

Felelősség a következő generációért

A tanárok társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha gyakran úgy érezzük, hogy kevésbé megbecsült szakmák egyikéről van szó. A katedra nem éppen a legjövedelmezőbb munkahely, ez tény, ám bizonyos vonatkozásában mégiscsak jövedelmező ez a pálya, ugyanis a következő generáció egy része a tanár kezei közül kerül ki. Ez azt jelenti, hogy az általa közvetített kulturális elemeket (szokásokat, értékeket, normákat) a gyerekek jó eséllyel továbbviszik, mivel a szocializáció egyik legfontosabb színtere a család mellett az iskola. Így tehát, ha egy jobb világban szeretnénk élni vagy szeretnénk, hogy a gyerekeink, unokáink abban éljenek, akkor többek között ekképp járulhatunk hozzá.

A tanuló személyiségének fejlődése

A Nemzeti alaptanterv a tanulók személyiségének fejlesztését többször is kiemeli, ami nem véletlen, hiszen ez egy rendkívül sarkalatos pontja a nevelésnek és oktatásnak. De miért jó ez a tanárnak? Egyrészt az előbbiekben említettek miatt, másrészt, mert egy pedagógusnak az egyik legfőbb örömforrás a gyerek fejlődése. A tanár ilyenkor azt érzékeli, hogy nem volt hiábavaló a fáradozása és annak látható eredménye van, ezáltal a büszkeség és az elégedettség érzése fogja el. A tanuló fejlődése megerősíti abban, hogy amit csinál, pozitív visszajelzésként hat, ami a legtöbb esetben a motivációszintre kedvezően hat.

nevelés oktatás iskola iskolasprint suli tanár tanuló diák pedagógus tanárság közoktatás MO

A tanár személyiségének fejlődése

Nemcsak a tanuló személyisége fejlődik folyamatosan, hanem a tanáré is. Az ember mindig tanul valami újat. Ez lehet egy új ismeret, egy friss információ vagy egy korszerű módszer, de lehet akár egy tanulóktól vagy kollégáktól kapott más nézőpont is. A tanár a tanulóval együtt tanul – és nem csak a tananyagra vonatkozóan. Különösen igaz ez a mai, modern világban, ahol pillanatok alatt változnak a különféle technológiai eszközök, szokások és a többi.

Szünetek

„Azért jó tanárnak lenni, mert ott van a nyári meg a téli szünet” – ehhez hasonló kijelentéssel már nagy valószínűséggel minden tanár találkozott. Persze ezeknek a szüneteknek egy része ugyanúgy munkával telik, mint a tanítási időszakban. Készülni kell az órákra, összeegyeztetni a különböző tárgyak időpontját, megírni a tanmenetet stb. Ám a kötelességek csak egy részét teszik ki ennek az időszaknak, a maradék szünettel szabadon gazdálkodhat a pedagógus.

Nevetés

Ahogy a legtöbb munkakör esetében, úgy a tanári pályán is számtalan komikus helyzet alakul ki. Még a legszigorúbb, legmorcosabb tanítónak is mosolyt csal az arcára egy-egy humoros megjegyzés, a dolgozatokban nem ritkán előforduló „nem tudom a választ, de azért megpróbálom kitalálni” típusú megoldás vagy a hihetetlenebbnél hihetetlenebb magyarázkodások a házi feladat hiánya miatt. Persze egyénfüggő, hogy ki mit tart humorosnak, de kevés olyan ember van, aki az iskolai évekről mesélve ne tudna legalább egy vicces történetet felidézni.

De ha mindez mégsem lenne elég, akkor néhány kikezdhetetlen érv a pedagógusi szakma mellett:

1. Nemsoká ismét szünet lesz, amikor is behozhatjuk a munkahelyi elmaradásainkat.

2. Nem kell szülői/orvosi aláírásokat hamisítani, elég csak a portfólióhoz tartozó dokumentumokat.

3. Nem szól ránk senki, ha billegünk a székkel, rágózunk vagy épp beszélünk az órán.

4. Akkor is nevetnek a vicceinken, ha azok egyáltalán nem viccesek.

5. Munkánk közben értesülhetünk – nem mellesleg: teljesen ingyen – a legújabb technológiai és divattrendekről: a legújabb telefonos applikációkról, őszi ruhaviseletről, popzenekarok számairól, celebek kapcsolati státuszáról stb.

6. Bármikor elmesélhetjük a legunalmasabb és legérdektelenebb életrajzi történetünket (pl. hogy egy sérülés következtében miért nem lettünk élsportolók vagy hogy 30 éve hogyan nem jutottunk ki külföldre) anélkül, hogy bárkin is látszódna az unalom jele.

7. Bármikor elnevethetjük magunkat az óra közepén úgy, hogy komolyabb következményei lennének.

Ha pedagógusként borzalmas nap elé nézünk, gondoljunk ezekre!

A blog követése Facebookon.

A blog követése Instagramon.

0 Tovább

Milyen a jó iskolai feladat?

Véget ért a nyári szünet, elkezdődött a 2016-os tanév, és a diákok – éppúgy, mint a tanárok – még kicsit máshol járnak gondolatban. A pedagógusok különféle módszerekkel és eszközökkel próbálnak ezen segíteni. Többek között különböző kreatív és kevésbé kreatív feladatokkal töltik ki a tanórákat. De vajon min múlik, hogy az adott feladat hatékony-e vagy sem?

iskola feladat tanár pedagógus tanuló diák pedagógia suli

Aki tanított már valaha formális keretek között, pontosan tudja, hogy sokszor milyen nehéz is valóban hatékony, minden résztvevő figyelmét felkeltő feladatot kitalálni. Nem ritka, hogy ami az egyik diáknak érdekes, az a másiknak unalmas. Gyakran előfordul az is, hogy egyazon feladat a csoport egyik részének gond nélkül megoldható, míg a többiek számára reménytelen vállalkozás. De pontosan min múlik mindez?

Az orosz származású pszichológus, Lev Vigotszkij szerint azon, hogy eltaláljuk azt az optimális sávot, amely a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő. Másképpen:

a feladat akkor hatékony, ha a tanuló aktuális fejlettségi szintjét megelőzi, de nem annyira, hogy az már követhetetlen, megoldhatatlan számára.

Vagyis nem szabad se túlságosan könnyű, se túlságosan nehéz feladatot választani, hanem a kettő közötti optimális sávban kell maradni, mert a tanuló így juttatható el a következő fejlődési szakaszba.

iskola feladat tanár pedagógus tanuló diák pedagógia suli

Mindez összecseng Csíkszentmihályi Mihály flow fogalmával, elméletével. Csíkszentmihályi a flownak hét fő elemét, jellemzőjét határozza meg, amik a következőek:

1. A cselekvés és a figyelem egybeolvadása

2.Világos célok és visszacsatolás

3. Felkészültséget igénylő feladat

4. Feladatra való összpontosítás

5. A kontroll paradoxona

6. Az éntudat elvesztése

7. Időérzék elvesztése

Nekünk most a 3. pont érdekes. Csíkszentmihályi nagyjából ugyanazt mondja, mint Vigotszkij erről a pontról:

az elvégzendő feladat olyan legyen, amit éppen meg tudunk oldani a képességeink és a felkészültségünk maximális mozgósításával.

Ha túl könnyű a feladat, akkor unalmas, ha pedig túl nehéz, akkor szorongást vált ki. A különböző sportok például általában akkor izgalmasak, ha mindkét fél nagyjából egyformán ügyes és felkészült. Egy könyv akkor, ha nem haladja meg az olvasó értelmi képességeit, de mégis kellően leköti a figyelmét. Egy iskolai feladatra pedig ugyanez igaz.

iskola feladat tanár pedagógus tanuló diák pedagógia suli

Hogy miért nehéz mindezt megvalósítani a gyakorlatban? Ennek több oka is van, még akkor is, ha olyan pedagógust veszünk alapul, aki szívvel-lélekkel végzi a hivatását. Az egyik korlátozó tényező a túlterheltség. A tanárok, tanítók igen leterheltek, éppen ezért még ha szeretnének is, sokszor akkor sem tudnak kellő időt és energiát fordítani arra, hogy a zónaelméletnek megfelelően járjanak el.

Ezzel összefügg a következő probléma, nevezetesen, hogy túl nagyszámú csoportokkal kell dolgozniuk. Nem nehéz belátni, hogy ez milyen súlyos probléma, hiszen gyakorlatilag ahány gyerek, annyi fejlettségi szint. Természetesen az egyes fejlettségi szintek állhatnak nagyon közel egymáshoz, de minél többen vannak egy csoportban (és minél heterogénebb az a csoport), annál kisebb erre az esély.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok esetben nincs meg a külső feltételrendszer ahhoz, hogy hatékony lehessen az adott feladatvégzés. Az iskolák felszereltsége sokszor nem kielégítő, így a modern technológiák (pl. IKT-tábla, szavazórendszerek, digitális tananyagok) használata korlátozottan vagy egyáltalán nem lehetséges. Ez azért probléma, mert az új generáció tagjai már merőben más tanulási szokásokkal rendelkeznek. A tanároknak nehéz átadni tudásukat a fiataloknak, akik már hozzászoktak a gyors információáramláshoz és annak befogadásához – jóllehet mindez nem feltétlen jelenti, hogy az általuk megszerzett tudás kellő mélységű lenne.


 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

4+1 hatékony tanulási stratégia az újévre

Miután a szilveszteri buli kábulatából magukhoz tértek, a hallgatók gőzerővel koncentrálnak a tanulásra, hiszen kezdődik a vizsgaidőszak második felvonása. Íme 4+1 stratégia, amivel eredményesebbek lehetnek, persze nemcsak ők, hanem bárki, aki tanulásra adja a fejét a következő esztendőben.

tanulás tanulási módszerek tanulási technikák hatékony tanulást pomodoro reflektálás felidézés fogalmi háló tudás tanuló diák tanulókártya tudni life lonf learning LLL

Az, hogy mit kell megtanulnunk általában adott, ám az, hogy hogyan, nem mindig egyértelmű. Az iskolában ugyanis legtöbbször csupán a megtanulandó ismereteket közlik, arra viszont kevésbé fektetnek hangsúlyt, hogy milyen módszereket, stratégiákat alkalmazzon a tanuló. Sebaj: íme 4+1 hatékony tanulási stratégiai, amivel valóban eredményesebbé tehető a tanulási folyamat

.

1. Tanulókártyák, avagy erőltesd meg magad a felidézésnél

Ez talán az egyik legkevésbé szórakoztató stratégia a tanulásban, de tény, hogy az egyik leghatékonyabb is. Különösképpen akkor, ha nagy mennyiségű információt, ismeretjellegű tudást kell elsajátítanunk. Hogy miért? Mert nagyjából ugyanúgy működik, mint a súlyemelés:

feszegetni kell a határokat, hogy a teherbírásunk egyre nagyobb legyen.

Ezt tehetjük úgy, hogy kikérdezzük vagy kikérdeztetjük magunkat, de alkalmazhatunk szókártyákat is. Ennek lényege, hogy a kártya egyik oldalán az adott fogalom, kulcsszó van, a másikon pedig annak kifejtése, definíciója.

2. Az egyszerű információk csapdája

Ha számunkra egyszerű dolgokat tanulunk, akkor gyakori, hogy átsiklunk lényeges információk felett. Itt nem kell feltétlenül könyvekben található ismeretekre gondolnunk. Elég csak felidéznünk egy olyan hétköznapi esetet, mint amikor megkeressük az interneten azt a címet, ahova szeretnénk eljutni. Utca, házszám, esetleg csengő – és hopp, mikor már majdnem odaértünk, már nem is emlékszünk pontosan az információkra. Éppen ezért

érdemes még az egyszerű, könnyű tananyagrészeknél is vissza-visszatérni az egyes részegységek főbb pontjaihoz

vagy még jobb, ha kulcsszavakból álló jegyzetet készítünk. Ilyenkor ugyanis elkerülhető az a hiba, hogy felszínesen tanulunk meg valamit.

tanulás tanulási módszerek tanulási technikák hatékony tanulást pomodoro reflektálás felidézés fogalmi háló tudás tanuló diák tanulókártya tudni life lonf learning LLL

3. Új ismeretek régi tudáselemekhez való kapcsolása

Bizonyára már mindenkinek volt olyan élménye, hogy egy teljesen új ismeret megtanulásánál eszébe jutott valami olyasmi, hogy „ez olyan, mint” vagy „ez azzal van összefüggésben, hogy”. Ez azért lehetséges, mert mindannyian rendelkezünk egy úgynevezett fogalmi hálóval, amiben az információkat egymáshoz kapcsoljuk. Akárcsak egy halászhálónál, úgy

a mi fogalmi hálónknál is az a leghatékonyabb, ha minél apróbbak a lyukak, vagyis ha az új ismereteket képesek vagyunk hozzákapcsolni a már meglévő tudáselemekhez.

Ennek az egyik legjobb módja a tanulás szempontjából, ha hétköznapi példák segítségével sajátítjuk el az új anyagot.

4. Reflektálás

Talán néhányan ismerik azt az anekdotát, amikor a professzor meséli a kollégáinak az előző kurzusán történteket: elmondtam a tételt, és láttam a hallgatóim szemén, hogy nem értik. Elmondtam nekik még egyszer, és láttam, hogy még mindig nem értik. Aztán elmondtam harmadszor is, és akkor végre én magam is megértettem.

Ha reflektálunk arra, amit éppen végzünk – legyen az a tanulás vagy a munkánk – akkor jóval nagyobb hatékonyságot tudunk elérni az adott dologban.

tanulás tanulási módszerek tanulási technikák hatékony tanulást pomodoro reflektálás felidézés fogalmi háló tudás tanuló diák tanulókártya tudni life lonf learning LLL

Egy idei kutatás például azt mutatta ki, hogy azok a munkavállalók, akik 15 percre reflektáltak az aznapi feladatvégzésükre, 22,8%-kal jobb teljesítményt nyújtottak, mint a kontrollcsoport tagjai. Hogy miért nem szoktuk ezt megtenni? Egész egyszerűen azért, mert úgy érezzük, hogy időpocsékolás, hiszen ilyenkor nem a konkrét feladatvégzés történik. Az igazság azonban az, hogy a reflektálás segítségével sokkal jobban elmélyíthető a tudásunk, így könnyebb lesz előhívnunk.

+1 A paradicsom

Létezik egy tanulástechnikai módszer, amelyet sajnos nagyon kevesen ismernek, pedig rendkívül eredményesen tanulhatunk a segítségével. Ennek aneve pomodoro, ami olaszul paradicsomot jelent. A módszer végtelenül egyszerű: kijelöli az ember, hogy mit fog csinálni, és csak azzal foglalkozik 20-25 percig, majd 5 perc szünetet tart, amikor tilos a feladattal kapcsolatos dolgokkal foglalkozni, és ismét jön egy 20-25 perces blokk, és így tovább, 4-5-ször megismételve, majd egy nagyobb szüntet tartva. Az időt mérni kell, és amint letelik a kijelölt idő, azonnal váltani. A trükk annyi, hogy

abban a 20-25 percben nem kalandozunk el másfele, nincs e-mail, Facebook, Youtube, csakis az adott feladat.

Gondoljunk csak bele: mennyi mindent csinálunk, ha nekiülünk tanulni vagy bárminemű olyan feladatot végezni, amit nem igazán akarunk. Lefőzünk egy kávét, kimegyünk dohányozni, chatelünk, elkalandozunk az internet érdekesebb és kevésbé érdekes cikkein. Aztán azt vesszük észre, hogy az égvilágon semmit nem haladtunk a feladatunkkal.

tanulás tanulási módszerek tanulási technikák hatékony tanulást pomodoro reflektálás felidézés fogalmi háló tudás tanuló diák tanulókártya tudni life lonf learning LLL

Aki szeretné kipróbálni ez utóbbi módszert, íme egy hasznos kis segédprogram hozzá.


 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek