Van egy nagyon-nagyon különös félelem, amelytől nagyon-nagyon sokan szenvednek szerte a világban. Ha például a poszt kezdőképe zsigeri undort váltott ki Önből, akkor jó eséllyel Ön is ezen emberek közé tartozik. A fóbia hivatalos megnevezése tripofóbia. Hogy pontosan mi ez, illetve hogy mi a magyarázat rá, kiderül a cikkből.
Általában kerülöm a személyes hangvételt a blog posztjaiban, ám ezúttal kénytelen vagyok rögtön ezzel indítani: ez volt az eddigi legnehezebb cikk, amit írtam, ugyanis már a kezdőkép megtalálása is komoly erőfeszítést vett igénybe. Valószínűleg jómagam is szenvedek ettől a fóbiától vagy legalábbis annak egy enyhébb/speciálisabb változatától (ugyanis a lyukak nem zavarnak, de ha van bennük valami, attól rosszul vagyok). No de lássuk, hogy mi is ez a fóbia!
A megnevezés a görög trypo 'lyukasztás, fúrt lyuk' és a phobia 'fóbia' szavak összetételéből származik. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy a
a tripofóbia az olyan dolgoktól való félelem, melyen apró lyukak találhatóak,
például a méhkaptárok, egyes növények (pl. mák) bizonyos részei, szivacsok vagy hangyabolyok. A tripofóbiában szenvedők a felsorolt és az azokhoz hasonló dolgoktól félnek, valamint fizikai reakciókat (pl. émelygés, viszketés vagy akár pánikroham) produkálnak miattuk. Mindez pedig egyes kutatók szerint biológiai undoron alapul, amely evolúciós eredetű.
Becslések szerint az emberek 15 százaléka szenved tripofóbiában (18%-a a nőknek és 11%-a a férfiaknak). Ha Ön is közéjük tartozik, akkor az alábbi videót semmiképp se nézze meg (amiben egyébként sok egyéb érdekességet megtudhat erről a betegségről, de apró lyukakat tartalmazó képek kíséretében):
A videóból többek között az is kiderül, hogy egy 2013-as pszichológiai kutatás szerint könnyen lehet, hogy a tripofóbia gyökerei ősi evolúciós okokra vezethetők vissza. Ugyanis az adott látvány,
a lyukak, amiktől félünk, hasonlít egyes mérgező állatok testének a mintázatához.
Vagyis ezek a „lyukas” képek azt az állapotot, érzést idézik fel az agyban, amikor szemtől-szembe kerülünk, kerültünk egy-egy ilyen veszélyes állattal (pl. egy kékgyűrűs polippal vagy egy sárgaszalagos nyílméregbékával).
A kutatás vezetője, Geoff Cole egyébként azt mondja, hogy valójában mindan emberben van egyfajta tripofóbikus tendencia, még ha nem is tud róla. Ez persze logikus is lenne, ha az evolúciós magyarázat helyteálló.
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek