Szabad-e felpofozni a gyereket otthon vagy az iskolában? Minek minősül Oroszországban, ha családon belül történik? A szándékos vagy a váratlan pofon fáj jobban? A történelem egyik leghíresebb képének készítése után is elcsattant egy – bár erről nem igen beszélnek. Miért és melyik kép ez? Pszichológiai, pedagógiai és kulturális érdekességek a pofonnal kapcsolatban.
1. A szó eredete
A Zaich Gábor-féle Etimológiai szótár szerint a pofon szó a pofa szócsaládjába tartozik. A pofa első írott előfordulása 1490-ből származik, a pofon szavunk első papírra írt változata pedig 1636-ból. Maga a szó az -on határozóraggal ellátott, majd megszilárdult alakból főnevesült.
2. Mióta tilos Magyarországon a gyereknevelésben?
Viszonylag gyakran előkerülő vitatéma a gyereknevelés kapcsán a pofon jogossága, annak hatása. Sokak szerint néha szükséges, sőt kimondottan jó hatással bír egy-egy atyai vagy tanári pofon. Megint mások úgy vélik, hogy egy pofon nemcsak megalázó, hanem komoly következménnyel is jár a gyerek lelki világára, későbbi fejlődésére nézve. Bármelyik álláspontot is képviseljük is, legyünk azzal tisztában, hogy Magyarországon 2015. január 1-je óta tilos a pofon a gyereknevelésben – mind családi, mind iskolai vonatkozásban.
Megjegyzés: nem az ultraliberális, extrém módon védelmező gyereknevelésről szól ez a történet, hanem arról, hogy nem tudhatjuk, hogy kiből mit vált ki a fizikai erőszak, mennyire van annak traumatizáló hatása. Ezen túlmenően: az erőszak egy kommunikációs forma, amit a gyerek jó eséllyel átvesz, majd később alkalmazza másokkal szemben.
3. Oroszországban csak szabálysértés
Míg nálunk több mint tíz éve tilos a gyereknevelésben, addig Oroszországban épp ez évben enyhítették az ezzel kapcsolatos törvényt. A törvénymódosítással az először előforduló családon belüli bántalmazás szabálysértéssé minősül, amennyiben a bántalmazás nem okoz súlyosabb testi sérülést. Így egy pofon a házastársnak vagy a gyereknek legfeljebb 15 napos elzárással vagy kisebb pénzbírsággal jár.
Megjegyzés: Oroszországban az erőszakos bűncselekmények 40 százalékát a családon belüli erőszak teszi ki.
4. A makarenkoi pofon
Ma Magyarországon a makarenkoi pofont nem ritkán úgy értelmezik az emberek, hogy „nem baj az, ha kap egy pofont a gyerek, hisz Makarenko is így nevelt, és milyen sikeres volt”. A valóság azonban az, hogy a szovjet pedagógus mélyen elítélte a fizikai erőszakot. Az elhíresült pofonól pedig maga úgy ír munkájában mint pedagógiai hiba, téves lépés (illetve mint őszinte és pillanatnyi emberi reakció).
5. Az eszkimóknál mást jelent
Tudjuk, hogy a különböző kultúrákban különböző értelmezései vannak egyazon gesztusnak, mozdulatnak, megnyilvánulásnak. Az „oké” jelzés például nagyon durva gesztusnak számít Brazíliában, a „metálvilla” (kéz ökölben, a kisujj és a mutatóujj felfelé) Olaszországban azt jelenti, hogy 'a feleséged hűtlen (felszarvazott)'. Ugyanígy pofon jelentése sem egységes: az eszkimóknál például így üdvözlik egymást az ismerősök.
6. A szándékos vagy a véletlen fáj jobban?
Egy érdekes amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy mennyiben befolyásolja érzékelésünket a gondolkodásunk – például egy pofon esetében. A kutatók megállapítottak, hogy azok, akik úgy gondolták, hogy a szándékosan bántották őket, sokkal nagyobb fájdalmat éreztek, mint akik véletlen „balesetnek” vélték a pofont. A vizsgálat végső tanulsága pedig: a fájdalomérzet nagyban függ attól, hogy mit gondolunk arról, ami okozta.
7. Egy híres kép és a pofon, amiről nem beszélnek
Alfred Eisenstaedt 1945-ös képe, a Csók a Time Squere-en (The Kissing Sailor) az egyik legismertebb fotó a történelemben.
A kép egy, a második világháború végén hazatérő Amerikai Haditengerészetnél szolgáló kadét csókját örökíti meg. Talán a kép euforikus mivoltja miatt, talán másért, de mindenesetre kevesen tudják, hogy egyfelől a fiatalember sok-sok idegen lányt csókolt szájon a fotó elkészülte előtt, másrészt a fotó elkészülte után a megcsókolt nővér pofon vágta.
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek