A boldog emberek tovább élnek és egészségesebbek. Vagy épp fordítva? Az egészséges emberek a boldogabbak? Nem egyértelmű a válasz. Ám van valami, ami óriási szereppel bír abban, hogy boldog és egészséges életet éljünk. Ez a dolog pedig mindenki számára elérhető, ám csak kevesen birtokolják. Tudja, hogy mi az?
A boldogságról nagyon sok mindent tudunk, például, hogy van neki képlete, vannak olyan szokások, amik elősegítik a meglétét, vagy hogy az egyik legismertebb kutatója egy magyar származású szakember, Csíkszentmihályi Mihály. Az egészségről szintén sok mindent tudunk, de az már kevésbé ismeretes, hogy a kettőt összeköti valami, azon kívül, hogy a boldog emberek tovább élnek és egészségesebbek (vagy épp fordítva: az egészséges emberek boldogabbak – ez nem egyértelmű a tudomány jelen állása szerint). Van egy dolog, ami bizonyítottan kihat a jó minőségű, egészséges és boldog életre.
Immáron 80 éve, hogy a Harvard Egyetem kutatói belekezdtek a világ egyik leghosszabb és legösszetettebb nyomon követéses (longitudinális) vizsgálatába, amely összesen 724 amerikai fiatalt érintett. A kutatás a kezdetekben két nagy részből állt (valójában két különálló kutatás volt): az egyikbe 268 a Harvardon tanuló egyetemista, a másikba 456 hátrányos helyzetű bostoni fiatal kapcsolódott be. Volt köztük jogász, orvos, gyári munkás, skizofrén, alkoholista, sőt egyikük, nevezetesen John F. Kennedy az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett. Ahogy Kennedy, úgy a legtöbb eredeti adatközlő már elhunyt, de 60-an még mindig élnek, illetve sokuk gyereke, unokája a jelenleg is zajló kutatás aktív résztvevője.
A kutatóak éveken keresztül kérdezték ezeket a férfiakat (kétévente, kérdőíves módszerrel) olyasmikről, hogy mennyire elégedettek a házasságukkal, munkájukkal, egzisztenciájukkal, milyen eredményeket tudnak felmutatni, mire jutottak az élet több területén stb., vagyis olyan dolgokról, amik általában fontosak az embereknek. Ezt egészítette ki egy ötévente történő egészségügyi monitorozás, amikor is a röntgenleleteiket, vér és vizeletvizsgálati eredményeiket stb. nézték meg.
Hogy mik a kutatás főbb eredményei? Dióhéjban következő két fő üzenet, amin érdemes lehet mindenkinek elgondolkoznia:
a jó kapcsolatok boldogabb és egészségesebb élethez vezetnek,
ellenben
az egyedüllét és magányosság legalább annyira káros, mint az alkoholizmus vagy a dohányzás.
„A magány öl” – ahogy a kutatás egyik vezetője, Robert Waldinger fogalmaz (a témáról tartott előadás itt érhető el) az az utóbbival kapcsolatban. Ami pedig a „jó kapcsolatok” megnevezést illeti, nem árt tisztázni, hogy pontosan mit is jelent ez. Három dolog az, ami elsősorban ide tartozik.
'1. Szoros kapcsolatok
A szoros kapcsolatok rendkívül fontosak, mind egészségügyileg, mind pszichés értelemben. Azok a férfiak, akik szorosabb kapcsolatot ápoltak a családtagjaikkal és barátaikkal, jóval boldogabbak és egészségesebbek voltak (és tovább is éltek), mint azok, akikről ez kevésbé mondható el. Ezt alátámasztja több tanulmány is magányosság és társas kapcsolatok témakörben, méghozzá olyan neves folyóiratokban, mint például a Social and Personality Psychology Compass.
2. Minőségi (és nem mennyiségi) kapcsoaltok
Mint sok más dologban, itt sem a mennyiség, hanem a minőség számít, különösen a 30. életévtől kezdődően. Előtte a kapcsolatok mennyisége is hasonlóképpen fontos, mint a milyenségük, de az idő múltával a minőség lesz az, ami egyértelműen meghatározza az egészségi állapotunkat és a boldogságunkat. Társadalmi és egészségügyi jólét szempontjából egyaránt.
3. Stabil, támogató házasság/kapcsolat
A stabil házasságok/kapcsolatok meglehetősen nagy hatással bírnak az ember életében több tekintetben is. A kutatásból kiderült, hogy nem csupán boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak azok, akiknek stabil kapcsolatuk van, hanem szellemileg is frissebbek. Azok a személyek, akik jó házasságban éltek, sokkal jobb eredményeket értek el például a memóriateszteken, azokkal szemben, akik elváltak, egyedül éltek vagy kapcsolatukban komolyabb problémák jelentkeztek. Ezt egyébként több, kognitív készségeket vizsgáló kutatás is alátámasztotta korábban, amik például megállapították, hogy a házassággal csökken a demencia (szellemi hanyatlás) kockázata és az elme frissebb marad.
Hogy mi mindebből a tanulság? Talán csupán annyi, hogy túlságosan nagy hangsúlyt fektetünk a munkára és az anyagi javak megszerzésére, és túl keveset a kapcsolataink ápolására.
Utolsó kommentek