Mi a boldogság képlete? Az egyik bulvárlap tudni véli, ám nehogy higgyünk neki! Inkább nézzük meg, hogy mit mond a tudomány a boldogságról. Ceolhói és oravecznórai életbölcseletektől mentes boldogságposzt következik. Képlettel, tudományos megközelítéssel, valódi tényekkel.                                                                                                                                                                     

boldog boldogság flow Csíkszentmihályi happy öröm vidámságTegnap jelent meg egy cikk, mely azzal kecsegteti az olvasókat, hogy sikerült megfejteni azt a nagyjából az emberiséggel egyidős kérdést, hogy mi a boldogság kulcsa. Az iromány többek között azt javasolja nekünk, hogy együnk pulykát, és legyünk minimum 20 percet a szabadban, illetve közöl néhány olyan „tényt” (pl. hogy hol élnek a legboldogabb emberek), amikhez forrást nem rendel. Szóval hiteltelen és nem adja meg a boldogság képletét, bármennyire is szeretnénk. Ámde arra sarkall, hogy összeszedjünk néhány tudományos tényt a boldogságról.

Az első, hogy a képlet egyébként valóban létezik,

ám köszönőviszonyban sincs a cikkben közöltekkel. Brit idegtudósok felállítottak egy képletet (a kutatásról: itt), aminek segítségével nem kevesebb mint 18 ezer ember boldogságát tudták megjósolni. Mindezt úgy, hogy összehasonlították az események elvárt és valós kimenetelét. Íme a varázsképlet:

boldog boldogság flow Csíkszentmihályi happy öröm vidámságNe ijedjen meg, ha nem érti! A kutatás vezetője összefoglalta a lényeget, méghozzá, hogy

a boldogság nem annak függvénye, hogy a dolgok hogyan alakulnak, hanem hogy a vártnál jobban vagy rosszabbul.

Más megközelítést használt a magyar (erdélyi) származású Csíkszentmihályi Mihály (aki egyébként nevének kiejtését így magyarázza az amerikaiaknak: chiks send me high azaz 'csajok adjatok egy ötöst').

boldog boldogság flow Csíkszentmihályi happy öröm vidámság

Kutatásának alapját – a kérdőíves vizsgálatokon, interjúkon, teszteken túl – egy teljesen új módszer képezte, melynek neve Élményértékelő Mintavételi Eljárás. A vizsgált személyeket felszerelték egy elektromos személyhívóval (csipogóval), amiegy héten keresztül rendszertelen időközönként, átlagosan napi nyolcszor szólalt meg. Amikor ez megtörtént a tesztalany kitöltött egy rövid kérdőívet arról, mennyire érzi magát boldognak egy hétfokú skálán, mit csinál éppen, mire gondol. Csikszentmihályi azt találta, hogy

a boldogság alapja a flow, azaz a jelenség, amikor olyan mértékben feloldódunk egy tevékenységben,  hogy minden más jelentéktelenné válik mellette.

Ilyenkor az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán önmagáért. Nem számít semmi más, csakis az adott tevékenység. Csíkszentmihályi a flownak egyébként hét fő elemét, jellemzőjét is meghatározta, amik a következőek:

1. A cselekvés és a figyelem egybeolvadása

2.Világos célok és visszacsatolás

3. Felkészültséget igénylő feladat

4. Feladatra való összpontosítás

5. A kontroll paradoxona

6. Az éntudat elvesztése

7. Időérzék elvesztése

(Ezekről lásd bővebben: itt.)

(Folytatás következik...)

A blog követése Facebookon.