Mi a boldogság képlete? Az egyik bulvárlap tudni véli, ám nehogy higgyünk neki! Inkább nézzük meg, hogy mit mond a tudomány a boldogságról. Ceolhói és oravecznórai életbölcseletektől mentes boldogságposzt következik. Képlettel, tudományos megközelítéssel, valódi tényekkel.
Tegnap jelent meg egy cikk, mely azzal kecsegteti az olvasókat, hogy sikerült megfejteni azt a nagyjából az emberiséggel egyidős kérdést, hogy mi a boldogság kulcsa. Az iromány többek között azt javasolja nekünk, hogy együnk pulykát, és legyünk minimum 20 percet a szabadban, illetve közöl néhány olyan „tényt” (pl. hogy hol élnek a legboldogabb emberek), amikhez forrást nem rendel. Szóval hiteltelen és nem adja meg a boldogság képletét, bármennyire is szeretnénk. Ámde arra sarkall, hogy összeszedjünk néhány tudományos tényt a boldogságról.
Az első, hogy a képlet egyébként valóban létezik,
ám köszönőviszonyban sincs a cikkben közöltekkel. Brit idegtudósok felállítottak egy képletet (a kutatásról: itt), aminek segítségével nem kevesebb mint 18 ezer ember boldogságát tudták megjósolni. Mindezt úgy, hogy összehasonlították az események elvárt és valós kimenetelét. Íme a varázsképlet:
Ne ijedjen meg, ha nem érti! A kutatás vezetője összefoglalta a lényeget, méghozzá, hogy
a boldogság nem annak függvénye, hogy a dolgok hogyan alakulnak, hanem hogy a vártnál jobban vagy rosszabbul.
Más megközelítést használt a magyar (erdélyi) származású Csíkszentmihályi Mihály (aki egyébként nevének kiejtését így magyarázza az amerikaiaknak: chiks send me high azaz 'csajok adjatok egy ötöst').
Kutatásának alapját – a kérdőíves vizsgálatokon, interjúkon, teszteken túl – egy teljesen új módszer képezte, melynek neve Élményértékelő Mintavételi Eljárás. A vizsgált személyeket felszerelték egy elektromos személyhívóval (csipogóval), amiegy héten keresztül rendszertelen időközönként, átlagosan napi nyolcszor szólalt meg. Amikor ez megtörtént a tesztalany kitöltött egy rövid kérdőívet arról, mennyire érzi magát boldognak egy hétfokú skálán, mit csinál éppen, mire gondol. Csikszentmihályi azt találta, hogy
a boldogság alapja a flow, azaz a jelenség, amikor olyan mértékben feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más jelentéktelenné válik mellette.
Ilyenkor az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán önmagáért. Nem számít semmi más, csakis az adott tevékenység. Csíkszentmihályi a flownak egyébként hét fő elemét, jellemzőjét is meghatározta, amik a következőek:
1. A cselekvés és a figyelem egybeolvadása
2.Világos célok és visszacsatolás
3. Felkészültséget igénylő feladat
4. Feladatra való összpontosítás
5. A kontroll paradoxona
6. Az éntudat elvesztése
7. Időérzék elvesztése
(Ezekről lásd bővebben: itt.)
(Folytatás következik...)
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek