Mi az a nyelvi erőszak?

Az erőszaknak sokféle megjelenési formája létezik. Ezek közül az egyik legérdekesebb a verbális vagy nyelvi erőszak. Mi az a nyelvi erőszak és hogyan valósulhat meg? A káromkodás nyelvi erőszak? Mi a különbség a férfiak és nők között a témában? És az egyes kultúrák között? Általános ismeretterjesztő egy mindenki számára ismert, ám kevésbé tudatosított erőszakformáról.   

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Kép forrása: http://www.adforum.com/

(Először is egy rövid magyarázat a témát, illetve a blog előző havi szünetelését illetően. A kihagyás oka a disszertációírás volt, ahogy a téma alapja is - részben. Nyelvi diszkriminációval foglalkozom, ennek kutatása során többek között a nyelvi agresszióval kapcsolatosan is olvastam néhány tanulmányt az elmúlt hónapokban. A versenykiírást látva pedig jó ötletnek tűnik kamatoztatni ezen ismereteket.)

Az agresszió és erőszak kutatásával sok-sok tudományterület foglalkozik a pszichológiától kezdve az etológiáig. A nyelvészet sem kivétel ez alól, jóllehet itt elsősorban a verbális úton megjelenő agresszió képezheti a vizsgálódások tárgyát. A probléma csak az, hogy a nyelvi agresszió körülhatárolása közel sem olyan egyszerű feladat, mint pl. a szociálpszichológiai értelemben vett erőszaké.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

A nyelvi erőszak általános meghatározás szerint

olyan szóbeli viselkedésforma, melynek során a beszélő szándéka az, hogy a megnyilatkozása tartalmával és/vagy minőségével (pl. hangerő, stílus) egy másik személyt bántalmazzon, szidalmazzon, megsértsen.

Ez persze már ősidők óta jelen van az ember hétköznapjaiban. A különböző érzelmek (pl. a harag, düh, de akár az öröm is) vagy épp a tehetetlenség nyelvi síkra történő átültetése is ily módon jelenik meg. Csakhogy a káromkodás vagy a durvább stílus még nem feltétlen tekinthető nyelvi erőszaknak. Ennek oka, hogy

a nyelvnek különböző funkciói vannak és a különböző szituációkban ezek a funkciók más-más súllyal bírnak.

Például. Ha valaki rácsap a kezére egy kalapáccsal, akkor az gyakran káromkodáshoz vezet, de az illetőnek nem állt szándékában mások sértegetése. Vagy: egyes káromkodások egy-egy társaságban, csoportban a csoportidentitás kifejezőeszközei, nincs bántalmazó vagy sértő szerepük.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Vagyis az egyik feltétele a nyelvi erőszaknak, hogy ugyanúgy sérülést okozzon a bántalmazott félben, mint a fizikai erőszak. Természetesen ez esetben nem testi, hanem lelki sérülés lesz a kimenetel – ám ettől még ugyanúgy fájdalommal jár (sokszor még nagyobbal is, mint a fizikai erőszak). Így mondhatjuk, hogy a nyelvi erőszak éppúgy elítélendő, mint bármely más erőszakforma, vagy ahogy a témával foglalkozó egyik kutató fogalmaz:

„a másik ember lelki terrorizálása, önmagáról alkotott képének verbális megsemmisítése, önértékelése alapjául szolgáló vonatkozásainak és attribútumainak (pl. szerelmi és családi kapcsolatok, vallás, etnikai eredet) szisztematikus negatív verbalizálása pszichikai bántalmazásnak minősül”

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

A verbális agresszió számos formában megjelenhet. Egyrészt alapvetően a közlés tényleges tartalmában, valamint a közlés módjában: abban amit mondunk és ahogy mondjuk. Másrészt, lehet ez az agresszió direkt és indirekt. Direkt agresszió például a csúfolás, a beszólás, minősítés, káromkodás. Indirekt ezzel szemben például a hazugság, a rágalmazás vagy a rosszindulatú pletyka. Ezek azért is nagyon problémásak, mert sokszor nem is tekintjük erőszaknak, hogy verbális agresszió áldozatává vált az illető.

Egyes kutatók elkülönítik még a verbális agresszió passzív és aktív változatát. Az előbbi azt jelöli, amikor a kommunikációban részt vevő felek egyike nem válaszol, megtagadja a válaszadást, ezzel szándékosan okozva sérülést a másiknak (aktív változat nyilván minden egyéb).

Ezzel függ össze Erving Goffman szociológus arc vagy arculat fogalma. Az arculat az ő szociálpszichológiai értelmezésében az az énkép, amit a beszélők magukról mások felé szeretnének közvetíteni. Ennek fenntartására folyamatosan figyelni kell, mivel az arculat sérülékeny, rombolható (és egyben vissza is építhető). Ez a rombolhatóság a nyelvi erőszak által nagyon gyakran meg is valósul – ezt hívják arculatromboló tevékenységnek.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Végezetül érdemes kitérni az egyes emberek és embercsoportok közötti különbségekre. Általánosságban az emberiség egészére jellemző a nyelvi agresszió, erőszak, ám lényeges eltérések mutatkoznak kultúránként, társadalmanként, társadalmi csoportonként, és így tovább. Például több (néprajz)kutató szerint a dél-amerikai yanomamók a legagresszívebbek, míg az afrikai busmanok a legkevésbé azok. Az egyes társadalmi csoportok közül a leggyakoribb a nyelv erőszak előfordulása: a fiatalok körében, a katonaságnál és a börtönben

Közismert továbbá, hogy a férfiak többet élnek a nyelvi agresszióval, mint a nők, és másként is viszonyulnak a káromkodáshoz. Azonban ez nem igaz minden társadalomra: például Madagaszkáron a nők beszéde tartalmaz több erőszakos megnyilvánulást. És ne feledjük, hogy a rosszindulatú pletykálkodás és a hírbehozás szintén a nők beszédére jellemzőbb, akárcsak a passzív agresszió. Ezzel kapcsolatban pedig az a legérdekesebb, hogy a kutatások tanulságai szerint a nők az említett nyelvierőszak-formákat nem a férfiakkal folytatott beszélgetésük során alkalmazzák gyakrabban, hanem más nőkkel szemben.

Idézet forrása:
Kegyesné Szekeres Erika 2008: Verbális agresszió és nemi sztereotípiák. In: Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben. Eger, EKF Líceum Kiadó, 61–90.

A blog követése Facebookon.

8 Tovább

A szépség csak genetika? Biztos?

A különösen szép emberek arcában van valami különleges? Hallott már az aranyarányról vagy másképpen aranymetszésről, ami a szép arc alapjaihoz ad paramétereket? Csak az ember alkalmaz olyan eszközöket, amitől szebbnek tűnik? Miért van az, hogy valakinek jól áll a frufru, míg másoknak borzalmasan? Következzen néhány tévhit és tény a szépséggel kapcsolatosan.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

A szépség fogalma – legyen szó a nyelv vagy egy ember szépségéről – nagyon nehezen megfogható, mivel egyviszonylag szubjektív kategóriáról beszélünk. Mindenkinek más jelenti a szépet, ám van néhány olyan tényező, jegy, ami egy adott populáció legtöbb tagjának vonzó vagy kevésbé vonzó – természetesen ez függhet az adott kultúrától, korszaktól, kortól stb. És van néhány egészen közkeletű tévhit is a szépség témakörén belül, melyeknek cáfolatai egy egészen más megvilágításba helyezik a szépségről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Aranymetszés, aranyarány, isteni arány

Az aranymetszés (más néven: aranyarány vagy isteni arány) egy olyan speciális arány, amelyben egy mennyiséget vagy szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik rész az egészhez. Ha matematikailag szeretnénk ezt kifejezni, akkor az érintett arányszám az

1 : 1,61803398875.

Ez az arányosság számos művészeti ágban meghatározó volt, a festészetben éppúgy, mint mondjuk az építészetben, az ókortól kezdve egészen napjainkig. Az ókori görögök például (egyébként Eukleidész volt az első, aki írásban rögzítette az aranyarányt) hittek abban, hogy az a természetben (pl. emberi testen, csigaházon stb.) igen gyakori aranymetszést a művészetben is követni kell. Később már nemcsak a művészetben vélték ezt meghatározónak, hanem az emberi szépség tekintetében is, elsősorban az arc arányaira vonatkoztatva. Ám ez az elképzelés napjainkra kevéssé áll szilárd lábakon, ha az ide tartozó vizsgálatok eredményeit nézzük.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

A kutatások azt bizonyítják, hogy ha van is valamiféle bűvös arányszám, az nem az aranymetszésnek feleltethető meg. A kísérletek azt mutatják, hogy az, hogy kit találunk szépnek, sokkal inkább függ például a szem és a száj vagy a két szem közötti távolságtól. De ha nagyon szeretnék arányokat hallani, akkor a vizsgálatok szerint szép emberek esetében:

  • a száj és a szem közötti távolság kb. 36 százaléka az egész arc hosszának
  • a két szem közötti távolság pedig 46 százaléka az arc szélességének

Miért érdekes ez? Mert így tudunk trükközni – különösen a nők – a szépséget illetően. Egy hajvágással máris „megváltoztathatjuk” ezeket az arányokat. Nem véletlen, hogy valakinek jól áll a frufru, míg másoknak egyáltalán nem.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Különösen szép = különleges jegy?

Gyakran találkozni olyan állításokkal, hogy az igazán szép személyek arcában van valami, ami eltér az átlagtól, van valamiféle „normaszegés” az arcvonásaikban vagy annak egyes jegyeiben. Ez teljesen logikusan hangzik, hiszen ebben az esetben mondhatnánk, hogy milyen különleges az illető, amit azonnal össze is moshatunk a szépséggel. Csakhogy.

A kutatók azt találták, hogy a legátlagosabb arc az, ami a leginkább vonzó és szép. Ennek az oka az agyunk ezzel kapcsolatos működése. Ha szétnézünk a környezetünkben, rögzítjük az egyes emberek arcát és ezekből az arcokból vonunk egy átlagot, egy átlag „arcképet” (ennek is köszönhető pl., hogy tudjuk, egy ember jön szembe, nem pedig egy majom). Ezt az átlag-reprezentációt használjuk viszonyítási pontként a különböző emberekkel való találkozásunk alkalmával, és az agyunk – mivel genetikailag így van kódolva – előnyben részesíti azokat az arcokat, melyek az átlaghoz közelebb helyezkednek el. Valójában könnyebb feldolgozni az átlaghoz közeli arcokról szerzett információkat, ezért előnyösebb az, mint az átlagtól valamilyen szempontból eltérő arc.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Szépség ápolása: az ember sajátja?

Sok-sok olyan dolog van, amit az ember sajátjának szoktak titulálni, amiről úgy vélik, hogy csakis az ember képes rá. Ám ezek közül számtalan valójában más fajokra is igaz. Ide tartozik például a különféle eszközök alkalmazása a szépség megteremtéséhez, ha úgy, tetszik ápolásához. De tényleg csak az emberre jellemző ez? Csak az ember képes arra, hogy vonzóbbá tegye magát kisebb-nagyobb külső segítséggel?

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Természetesen nem. A kulcs a szexuális szelekció, ami nagyban befolyásolja a különböző fajok egyedeinek viselkedését. A flamingók például hasonlóan viselkednek a párzási időszakban, mint a nők egy-egy randevú előtt: sminket használnak. Na jó, ha nem is sminket, de egy természetes olajat, amit a hímek és a nőstények egyaránt a tollaikra kenegetnek, hogy rózsaszínűbbnek, azaz vonzóbbnak tűnjenek.

És ha már sminkelés: a természetesség vonzóbb a tudomány szerint is. Egy vizsgálat értelmében azok a nők vonzóbbak, akik kevesebb sminket visznek fel az arcukra (pontosabban 40%-kal kevesebbet). Ennek okait egyelőre kevésbé ismeretesek, de könnyen elképzelhető, hogy a több smink gyanakvást indít el a férfiben a nő valódi adottságaira vonatkozóan. Úgyhogy csak óvatosan a púderrel és szemfestékkel!

 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

12 szokás, amitől boldogabbak leszünk – tudományos alapon

Mindenki számára más jelenti a boldogságot. Egyesek számára iszonyatosan örömteli pillanatokat tud okozni egy tál pacalpörkölt, míg mások már csak a szó hallatán is viszolyognak. Ám van 12 szokás, amikről tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy örömtelibbé teszik a mindennapjainkat.                                                                                                                             

boldogság boldog ember happy mosoly öröm vidámság flow be happy 12 tény örömteli pszichológia

Mindannyian szeretnénk egy kicsit boldogabbak lenni. Ám hogy hogyan érhetjük mindezt el, azt már kevésbé világos. Persze számos életvezetési cikk és aforizma ad nekünk tanácsot a témában, de ezek többségében tudománytalan, szubjektív vélemény. Ám van 12 olyan tipp, tény, amely a tudományos vizsgálatokra alapozva segít a boldogságunk megtalálásában. Íme ezek a hozzájuk tartozó kutatásokkal együtt:

1. Szex

Valószínűleg mindenki tisztában van azzal, amit több kutatás is kimutatott, méghozzá hogy a szex boldogabbá teszi az embereket. Ám van egy bizonyos határszám, ami felett már nincs meg ezen plusz hozadéka. Egyes vizsgálatok szerint a heti egynél több szex nem ad semmiféle többletet a boldogság terén.

Forrás: Social, Psychological, and Personality Science

boldogság boldog ember happy mosoly öröm vidámság flow be happy 12 tény örömteli pszichológia


2. Állatok

„Minél több emberrel találkozom, annál jobban szeretem a kutyámat” – valahogy így szól az a szállóige, ami azért valljuk be, hogy nem alaptalan. Pláne ha azt is figyelembe vesszük, hogyt több vizsgálat is bizonyította: a házi kedvenceikkel töltött idő boldogabbá tesz minket.

Forrás: Journal of Personality and Social Psychology, Aging & Mental Health

3. Lenyűgöző dolgok felfedezése

Egy kutatás azt mutatta ki, hogy a bámulatos dolgok növelik az emberek időérzékelését, alternatív döntéshozatalaikat, és nem utolsósorban a közérzete minőségét is javítják. Tehát próbáljunk meg minél több lélegzetelállító dolgot találni az életünkben!

Forrás: Psychological Science


4. Rendszeres testmozgás

Az egészségügyi szakemberek szinte mindig kiemelik a rendszeres mozgás pozitív hatását az egészségünkre nézve. De hogy függ össze ez a boldogsággal? Nos, a kutatások azt bizonyítják, hogy rendszeres testmozgás összefüggésben áll az alacsonyabb stressz- és depressziószinttel, ami hosszútávon a boldogságszint növekedésével jár. Tehát mozgás!

Forrás: U.S. Department of Health and Human Services, Current Opinion in Psychiatry , Anxiety and Depression Association of America


5. Természetben töltött idő

Köztudott, hogy az urbanizáció összefüggésben áll a mentálhigiénés betegségek számának a növekedésével, ám az a tudomány számára sem világos, hogy pontosan miért. Ami azonban bizonyos, hogy a természetben eltöltött időnek rendkívül pozitív hatása van a lelkiállapotunkra és a boldogságunkra nézve. Egy vizsgálat például azt mutatta ki, hogy egy városon kívüli 90 perces séta után a tesztalanyok arról számoltak be, hogy kevesebbet rágódnak a problémákon. Továbbá a neurális aktivitás szintje is csökkent az agyuk azon területén, ami elsősorban a mentális betegségekkel függ össze.

Forrás: PNAS, Journal of Health Psychology, Global Environmental Change

boldogság boldog ember happy mosoly öröm vidámság flow be happy 12 tény örömteli pszichológia

6. Mások segítése

Sokan vélik úgy, hogy a boldogság legfőbb forrása a pénz – ez nem meglepő. Az azonban már igen, hogy ebből kiindulva néhány kutató nagyjából azt bizonyította, hogy a másokra költött pénz sokkal jobban boldogít, mint a saját magunkra fordított összegek.

Forrás: Science

7. Zene

Azok az emberek, akik zenét hallgatnak és/vagy maguk is zenélnek valamilyen formában, boldogabbak, mint a zene iránt kevésbé fogékony embertársaik. Ez azzal magyarázható, hogy a zene erőteljes hatással van a szenzomotoros és a kognitív folyamatokon túl az érzelmeinkre is. Persze nem mindegy az sem, hogy milyen zenét választunk hangulatunk javítására.

Forrás: Annals of the New York Academy of Sciences, American Journal of Public Health

8. Mosoly

A mosolygásról több ízben is kimutatták, hogy növeli a jó közérzetet – nemcsak a miénket, hanem a környezetünkben lévőkét is (az viszont nem mindegy, hogy valódi-e a mosoly vagy sem). Mosolyogjunk tehát sokat!

Forrás: Biological Psychology

9. Igazi barátok és a velük eltöltött idő

Több kutatás is kimutatta már, hogy a boldogabb emberek egyik jellemzője, hogy tartalmas baráti kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezen kívül pedig rendkívül fontos, hogy a barátaikkal együtt töltött időt személyesen élik meg. Nem a Facebook előtt ülve, nem telefonon keresztül, hanem élőben.

Forrás: PLoS One

boldogság boldog ember happy mosoly öröm vidámság flow be happy 12 tény örömteli pszichológia

10. Írás

No de nem akármit. Az emberek, akik leírják az érzéseiket, különösképpen a pozitívakat, sokkal boldogabbak. Úgyhogy ideje tollat ragadni és leírni például azt, hogy mennyire örülünk ennek az információnak!

Forrás: Clinical Psychology Review


11. Megbocsájtás

Ha valami fáj nekünk, akkor dühösek, szomorúak vagy éppen bosszúsak vagyunk, igazságtalannak érezzük a dolgot, egyszóval negatív érzelmekkel rendelkezünk. Ezeknek van egy olyan gonosz tulajdonságuk, hogy kiszorítják a pozitív érzelmeket, azaz meggátolják a boldogságunkat. Érdemes tehát megpróbálkozni a megbocsájtással, még ha nehezünkre esik is.

Forrás: Mayo Clinic

12. Megfelelő folyadékbevitel

Közismert tény, hogy a megfelelő vízfogyasztás rendkívül fontos a szervezetünk számára. Ám általában csak az egészségügyi szempontokat szoktak előkerülni a téma kapcsán, az örömteli élettel összefüggésben már ritkábban emlegetik a vízfogyasztás jelentőségét. Pedig még az enyhe dehidratáltság is képes morcossá tenni az embert, nemhogy egy nagyobb mértékű. Éppen ezért, ha elég vizet biztosítunk a szervezetünk számára, boldogabbak leszünk.

Forrás: British Journal of Nutrition


 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek