Az ember életében nagyon sok szokás és különféle minta működik, melyekről sokszor nem is tudunk. Ezek közül jó néhány biztos záloga a sikertelenségnek, legyen szó munkáról vagy épp párkapcsolatról. És ön? Sikeresnek vagy sikertelennek érzi magát? Ha az utóbbi, akkor különösen hasznos lehet a következő poszt. Ha ez előbbi, akkor is.
Minden ember számos jó és rossz szokással rendelkezik. Van, aki nem hajtja le az ülőkét, egyesek mindig ugyanakkor kelnek, megint mások az ujjukat ropogtatják. Az emberi szokások tárháza gyakorlatilag végtelen. Ám vannak ezek között olyanok, amelyek sokkal nagyobb mértékben felelnek a sikertelenségünkért, mint más szokások. Persze, ezek nembiztos, hogy közvetlenül felelnek a sikertelenségért: némelyik életünk egy sokkal nagyobb problémájára utal.
1. Késés
Ady írja Akik mindig elkésnek c. versében, hogy „Mi mindig mindenről elkésünk”. Nos, valószínűleg a kedves olvasó ismer olyan személyt, aki mindig elkésik mindenhonnan. Vagy talán épp Ön az a személy?
Lehet, hogy ez a baráti társaságban nem is olyan nagy probléma, de jobb, ha tudja, hogy a karrierépítésnél igencsak. Ugyanis – nem nagy titok – megbízhatatlanságot és nemtörődömséget sugároz. Úgyhogy jobb, ha időben érkezik meg a találkozóira mostantól.
2. A (ki nem mondott) szavak ereje
Tény, hogy aki hallgat és nem nyilvánítja ki másokkal szemben ellentétes véleményét, gyakran sokkal többre jut, mint aki kiáll a véleménye mellett, meg meri mondani azt. Nem véletlen a közismert mondás, hogy „hallgatni arany”, nem igaz?
Szerencsénkre (vagy szerencsétlenségünkre – ezt mindenki döntse el maga) nem egészen. Habár a hallgatás és lapulás jó stratégiának tűnhet, hiszen számos dologtól megvéd, valójában visszatart minket. Visszatart többek között attól, hogy kiteljesedjünk, boldogok legyünk, és számtalan belső és külső konfliktus forrásává válik. Ugyanis nem leeszünk így harmóniában magunkkal, ami kihat a a párkapcsolatunkra, a baráti kapcsolatainkra és minden egyébre.
3. A (ki nem mondott) szavak ereje 2.0.
Amint arról az előbb szó volt, a sikerességhez vezető úton fontos, hogy ki merjük mondani, amit gondolunk. Ám ez nem azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül, azaz meggondolatlanul beszéljünk. Ugyanis, ha ezt tesszük, könnyen tájékozatlannak, butának, gyerekesnek vagy épp durvának tűnhetünk. Számoljunk el háromig, mielőtt megszólalunk.
4. Harag(tartás)
A haragtartó embert sokszor megértjük, hiszen ha az illető jogosan haragszik, akkor átérezzük a helyzetét, és mi is legitimáljuk a hozzáállását. Csakhogy, ami megtörtént az megtörtént: nem tudunk rajta változtatni. Éppen ezért csak az energiánkat és az időnket pocsékoljuk, ha nem tudunk túllendülni a történteken. Vagyis magunknak ártunk. Nem mellesleg, a harag félelmetes és ijesztő lehet mások számára, így könnyen a sikertelenségét alapozhatja meg a vele az ember. Inkább engedje el.
5. Simulékonyság – megfelelés
A simulékonyság egy remek taktika a túléléshez. például a középsuliban. De nem felnőttkorban. Persze hasonló a helyzet, mint a hallgatásnál: sokan használják és kifizetődőnek tűnhet, ám a felszín alatt valójában ártalmas.
A simulékonyságba itt beleértendő a megfelelési vágy, pontosabban a megfelelési vágy mások (vagy épp mindenki) irányába. Ez az egyik lehető legrosszabb szokás a felsoroltak közül, ugyanis egyrészt nyilvánvaló, hogy ez teljes egészében lehetetlen, másrészt: tökéletesen felesleges. Ám ennek megértéshez először is nem a külső visszacsatolásból kell merítenünk a boldogságunkhoz, hanem a belső összhangból. Tehát: feleljünk meg inkább magunknak, aztán ha nagyon akarunk, másoknak!
6. Túlköltekezés
Ezt a pontot nem kell túlmagyarázni. Aki túlköltekezik, vagy nem tudja beosztani a pénzét, az folyamatos pénzügyi bizonytalanságban fog élni. Ez frusztrációhoz vezet, meg persze a hosszú távú, pénzalapú célok sikertelenségéhez. Az már más kérdés, hogy egyes országokban, mint amilyen például Magyarország, mennyire lehet egyáltalán olyan dolgokat megvalósítania egy átlag polgárnak, mint például egy nagyobb összegű megtakarítás.
7. Halogatás
Megcsinálom később. Ráér az még. Majd a jövőhéten...Ismerős?
A halogatás egy tipikus rossz szokás és a sikertelenséghez vezető út egyik alapköve. Hiszen rengeteg időt veszítünk általa, ami – közvetve vagy közvetlen – anyagi veszteséget is jelent. Plusz: rombolja az imidzsünket, hitelességünket és presztízsünket. Ennek kiküszöbölésére érdemes a teendőinkről listát írni, méghozzá úgy, hogy osztályozzuk őket prioritás szerint. Mik a fontosabbak, miket kell előbb megcsinálni, s mi az, ami még várathat magára.
8. Hazugságok
Minden ember hazudik – ez biztos. Az ismert amerikai pszichológus és hazugságszakértő, Paul Ekman (róla mintázták, vagy legalábbis a könyve az alapja a Hazudj, ha tudsz c. sorozatnak) szerint pontosan háromszor egy kb. tízperces beszélgetés során. Persze az egyáltalán nem mindegy, hogy milyen jellegű és célú ez a hazugság, ahogy az sem, hogy kivel szemben követjük el. Azért hazudunk, hogy a másikat ne bántsuk meg vagy azért, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljünk? A párunk elől hallgatjuk el az igazságot vagy a főnünk elől? Esetleg magunkat csapjuk be?
A hazugság azért hat negatívan, mert általában egyre inkább összekuszálódnak az egyes hazugságszálak, és előbb-utóbb összedől a hazugságaink által teremtett világ. Így vezethet könnyedén sikertelenséghez – nyilván hosszabb távon. Természetesen mindnyájan ismerünk olyan sztorikat, amik olyan szélhámosokról, csalókról szólnak, akik hazugsággal jutottak el a csúcsra, így tulajdonképpen sikeresnek is nevezhetjük őket. Ám azt ne felejtsük el, hogy ezek az esetek ugyancsak ritkák; a legtöbb ilyen személy lebukik, csakhát róluk nem szól a fáma, mert az kevésbé érdekes.
9. Nyugtalanság
Rendkívül érdekes, hogy a nyugtalanság egyes esetekben igen hasznos tud lenni. Ám alapvetően a sikerességünket gátolja, hiszen borzalmasan idegesítővé válhat más emberek számára. Különösen a kollégák számára, hiszen a nyugtalanság általában zavaró egyéb szokásokkal társul. Például ujjropogtatással, asztalon dobolással, folytonos lábrángatással stb.
Kerülje! Tényleg idegesítő.
10. Pletyka
A pletyka hasonló a hazugsághoz, ugyanis az emberek többsége mindkettőt szokásszinten űzi, és szokásszinten tagadja is ezt. A pletykálkodás éppúgy természetes, mint a hazugság, és éppúgy veszélyeztetheti a sikerességünket. Hogy miért? Egyszerű: gondoljunk csak bele, hogy mennyire bízunk meg egy olyan emberben, akiről tudjuk, hogy pletykás. Elárulnánk neki a titkainkat? Vagy egyáltalán szívesen folytatnánk vele mélyebb kommunikációt a napi, rutinszerű beszélgetéseken (pl. mi újság? Hogy vagy?) kívül?
Valószínűleg nem. Hát ugyanez áll fordítva is: ha mi vagyunk a tipikusan pletykás személy a csapatban, akkor könnyen elidegeníthetjük az embereket magunktól, valamint számos fontos információról le is maradhatunk.
11. Panaszkodás
Akárcsak a pletykálkodással, a panaszkodással is könnyen elidegeníthetjük az embereket. Csalódottság? Fájdalom? Betegségek? Lelki problémák? Mindenki életében jelenlévő dolgok, és gyakran sokat segít, ha valakinek beszélhetünk róluk. De azt senki sem szereti, ha folyamatosan negatív ingereket sugároznak felé. Van elég problémája mindenkinek.
12. Kifogások
Végül egy elég banális, ám annál lényegesebb szokás, amit úgy hívunk, hogy kifogások keresése és gyártása. Jó eséllyel nem kell túlmagyarázni senkinek sem, hogy hogyan működik ez a jelenség: felmerül egy probléma és megoldás helyett inkább kifogást keresünk, arra, hogy miért nem oldjuk meg a problémát. Ami nagyon érdekes ezzel kapcsolatban, hogy minél intelligensebb valaki, annál jobb és kifinomultabb kifogásokat gyárt önmaga becsapására. Igen, sokszor nem is másoknak szólnak a kifogásaink, hanem önmagunknak. És ezen talán a legnehezebb változtatni az összes rossz szokásunk közül.
Forrás: TechInsider.
A blog követése Facebookon.
Utolsó kommentek