Mi az az arcmunka és mire jó?

A nyelvészetben van egy olyan fogalom, hogy arc vagy másképpen arculat – ezzel minden ember rendelkezik. Mit jelent ez és miért fontos? Mit értünk az alatt, hogy arcmunka? Hogyan védhetjük meg az arculatunkat és milyen tényezők fenyegetik? És vajon mi köze mindennek a (nyelvi) udvariassághoz?                                                                                                                                                  

munkasprint pragmatika nyelvészet nyelvi udvariasság kommunikáció arc arculat

A nyelvészetben, azon belül a pragmatikában rendszerint megjelenő fogalom az arc vagy arculat (egyes szakirodalmakban: homlokzat). Ez nem más, mint a külvilágnak önmagunkról nyújtott, mutatott kép, tulajdonképpen egy énkép, amit a társadalmilag jóváhagyott tulajdonságok körvonalaznak. Ezt számos dolog befolyásolja – az adott kultúrától kezdve a családi mintákig – és bizony nem ritkán sérül is, ám nem feltétlen külső hatások miatt. Itt jön elő egy másik fogalom, az arcmunka.

Az arcmunka az olyan cselekedeteket jelöli, melyeket valaki annak érdekében tesz, hogy összhangban maradjon az általa mutatott arccal.

Itt kétféle arctípus érvényesül. Az egyik a tartózkodó arc, ami a mások befolyásától való függetlenségünket (freedom of imposition), önálló döntéseinket, a cselekedeteink szabadságát jelenti. Ezzel szemben a közelítő arc a beszédpartnerrel való közösségre, egyetértésre törekvésünket szimbolizálja. Ennek alapja a kölcsönös elfogadás igényének megjelenítése, azáltal egy kedvező kép kialakítása a hallgatóban.

munkasprint pragmatika nyelvészet nyelvi udvariasság kommunikáció arc arculat

Ahhoz, hogy két ember között a kapcsolat zavartalan legyen, szükség van egymás arcának elfogadására és megőrzésre. Ebben fontos tényező, hogy az egyén milyen stratégiák használatával próbálja önmaga és a hallgatója arcát megőrizni vagy épp rombolni (a stratégiák az illető adott helyzetben mutatott arcához alkalmazkodva változnak, ami ilyen értelemben az udvariasság megnyilvánulását jelzi).

Az arcfenyegető aktusok a klasszikus értelmezés szerint alapvetően kétfélék lehetnek: ún. mikrofonba (on record) és mikrofon mellé (off record) stratéfiák – feltéve, ha az adott egyén egyáltlaán megcselekszi az adott arcfenyegető aktust.

A mikrofonba stratégia, amikor valaki szándékát nyíltan, direkt módon juttatja kifejezésre, míg a mikrofon mellé stratégia esetében, közvetetten, valódi szándékát elrejtve történik ugyanez.

munkasprint pragmatika nyelvészet nyelvi udvariasság kommunikáció arc arculat

A két stratégiát tovább differenciálhatjuk. A mikrofonba stratégiát megvalósíthatjuk pőrén (bald-on-record), valamint orvoslással (with redress). Az előbbit alkalmazzuk például, ha a külső tényezők (veszély, végzett tevékenység hatékonysága), arra késztetnek bennünket, hogy direkt módon fejezzük ki magunkat. Továbbá az olyan esetekben is, amikor nem félünk a címzett megtorlásától, vagy a felek egyetértenek abban, hogy a sürgősség, eredményesség érdekében felfüggeszthető arcvédő munka, avagy értelmetlen az, hiszen az adott cselekedet a hallgató számára előnyös.

Az orvosló stratégiával – ami kétféleképpen, közelítő és távolító udvariassággal történhet – az illető jelzi, hogy tisztában van megnyilvánulása arcromboló hatásával, illetve hogy a másik jogosan igényli az elszenvedett károk méltánylását. Ezen orvosló stratégiákon belül számos alstratégia létezik, a közelítő udvariassággal történőnél konkrétan 15 (pl. nézeteltérés kerülése, viccelés), míg a távolítónál 10 (pl. konvencionális közvetettség, tiszteletadás, általánosítás).

munkasprint pragmatika nyelvészet nyelvi udvariasság kommunikáció arc arculat

Vegyünk egy konkrét hétköznapi példát: az ismerősünk késik. Először is eldönthetjük, hogy szóvá tesszük e ezt a tényt. Ha igen, akkor megtehetjük pőrén, ha közöljük: késtél (nem örülök neki). Ha az orvoslás közelítő udvariasság stratégiát választjuk, akkor mondhatjuk például viccelődve (nem baj, hogy késtél, úgysincs jobb dolgom) vagy a nézeteltérést elkerülve (nem baj, én is szoktam késni – holott ez mondjuk nem igaz). Az orvoslás távolító udvariasság stratégiánál pedig megfogalmazhatjuk az arcfenyegető aktust mint általános szabályt (úriember nem késik) vagy például a „kérdezz, biztosíts!” stratégiával (lehet, hogy nem kéne jeleznem, de zavar a késésedet).

És hogy mely stratégia a leginkább eredményes? A válasz egyértelmű és egyben a legkevésbé sem az: mindig az adott helyzettől függ.

Felhasznált irodalom
Szili Katalin: Az udvariasság pragmatikája

 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Mi az a nyelvi erőszak?

Az erőszaknak sokféle megjelenési formája létezik. Ezek közül az egyik legérdekesebb a verbális vagy nyelvi erőszak. Mi az a nyelvi erőszak és hogyan valósulhat meg? A káromkodás nyelvi erőszak? Mi a különbség a férfiak és nők között a témában? És az egyes kultúrák között? Általános ismeretterjesztő egy mindenki számára ismert, ám kevésbé tudatosított erőszakformáról.   

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Kép forrása: http://www.adforum.com/

(Először is egy rövid magyarázat a témát, illetve a blog előző havi szünetelését illetően. A kihagyás oka a disszertációírás volt, ahogy a téma alapja is - részben. Nyelvi diszkriminációval foglalkozom, ennek kutatása során többek között a nyelvi agresszióval kapcsolatosan is olvastam néhány tanulmányt az elmúlt hónapokban. A versenykiírást látva pedig jó ötletnek tűnik kamatoztatni ezen ismereteket.)

Az agresszió és erőszak kutatásával sok-sok tudományterület foglalkozik a pszichológiától kezdve az etológiáig. A nyelvészet sem kivétel ez alól, jóllehet itt elsősorban a verbális úton megjelenő agresszió képezheti a vizsgálódások tárgyát. A probléma csak az, hogy a nyelvi agresszió körülhatárolása közel sem olyan egyszerű feladat, mint pl. a szociálpszichológiai értelemben vett erőszaké.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

A nyelvi erőszak általános meghatározás szerint

olyan szóbeli viselkedésforma, melynek során a beszélő szándéka az, hogy a megnyilatkozása tartalmával és/vagy minőségével (pl. hangerő, stílus) egy másik személyt bántalmazzon, szidalmazzon, megsértsen.

Ez persze már ősidők óta jelen van az ember hétköznapjaiban. A különböző érzelmek (pl. a harag, düh, de akár az öröm is) vagy épp a tehetetlenség nyelvi síkra történő átültetése is ily módon jelenik meg. Csakhogy a káromkodás vagy a durvább stílus még nem feltétlen tekinthető nyelvi erőszaknak. Ennek oka, hogy

a nyelvnek különböző funkciói vannak és a különböző szituációkban ezek a funkciók más-más súllyal bírnak.

Például. Ha valaki rácsap a kezére egy kalapáccsal, akkor az gyakran káromkodáshoz vezet, de az illetőnek nem állt szándékában mások sértegetése. Vagy: egyes káromkodások egy-egy társaságban, csoportban a csoportidentitás kifejezőeszközei, nincs bántalmazó vagy sértő szerepük.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Vagyis az egyik feltétele a nyelvi erőszaknak, hogy ugyanúgy sérülést okozzon a bántalmazott félben, mint a fizikai erőszak. Természetesen ez esetben nem testi, hanem lelki sérülés lesz a kimenetel – ám ettől még ugyanúgy fájdalommal jár (sokszor még nagyobbal is, mint a fizikai erőszak). Így mondhatjuk, hogy a nyelvi erőszak éppúgy elítélendő, mint bármely más erőszakforma, vagy ahogy a témával foglalkozó egyik kutató fogalmaz:

„a másik ember lelki terrorizálása, önmagáról alkotott képének verbális megsemmisítése, önértékelése alapjául szolgáló vonatkozásainak és attribútumainak (pl. szerelmi és családi kapcsolatok, vallás, etnikai eredet) szisztematikus negatív verbalizálása pszichikai bántalmazásnak minősül”

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

A verbális agresszió számos formában megjelenhet. Egyrészt alapvetően a közlés tényleges tartalmában, valamint a közlés módjában: abban amit mondunk és ahogy mondjuk. Másrészt, lehet ez az agresszió direkt és indirekt. Direkt agresszió például a csúfolás, a beszólás, minősítés, káromkodás. Indirekt ezzel szemben például a hazugság, a rágalmazás vagy a rosszindulatú pletyka. Ezek azért is nagyon problémásak, mert sokszor nem is tekintjük erőszaknak, hogy verbális agresszió áldozatává vált az illető.

Egyes kutatók elkülönítik még a verbális agresszió passzív és aktív változatát. Az előbbi azt jelöli, amikor a kommunikációban részt vevő felek egyike nem válaszol, megtagadja a válaszadást, ezzel szándékosan okozva sérülést a másiknak (aktív változat nyilván minden egyéb).

Ezzel függ össze Erving Goffman szociológus arc vagy arculat fogalma. Az arculat az ő szociálpszichológiai értelmezésében az az énkép, amit a beszélők magukról mások felé szeretnének közvetíteni. Ennek fenntartására folyamatosan figyelni kell, mivel az arculat sérülékeny, rombolható (és egyben vissza is építhető). Ez a rombolhatóság a nyelvi erőszak által nagyon gyakran meg is valósul – ezt hívják arculatromboló tevékenységnek.

pszichológia élet életmód ember tudomány közélet arc arculat nyelv erószak nyelvi agresszió nyelvészet kommunikáció erőszak

Végezetül érdemes kitérni az egyes emberek és embercsoportok közötti különbségekre. Általánosságban az emberiség egészére jellemző a nyelvi agresszió, erőszak, ám lényeges eltérések mutatkoznak kultúránként, társadalmanként, társadalmi csoportonként, és így tovább. Például több (néprajz)kutató szerint a dél-amerikai yanomamók a legagresszívebbek, míg az afrikai busmanok a legkevésbé azok. Az egyes társadalmi csoportok közül a leggyakoribb a nyelv erőszak előfordulása: a fiatalok körében, a katonaságnál és a börtönben

Közismert továbbá, hogy a férfiak többet élnek a nyelvi agresszióval, mint a nők, és másként is viszonyulnak a káromkodáshoz. Azonban ez nem igaz minden társadalomra: például Madagaszkáron a nők beszéde tartalmaz több erőszakos megnyilvánulást. És ne feledjük, hogy a rosszindulatú pletykálkodás és a hírbehozás szintén a nők beszédére jellemzőbb, akárcsak a passzív agresszió. Ezzel kapcsolatban pedig az a legérdekesebb, hogy a kutatások tanulságai szerint a nők az említett nyelvierőszak-formákat nem a férfiakkal folytatott beszélgetésük során alkalmazzák gyakrabban, hanem más nőkkel szemben.

Idézet forrása:
Kegyesné Szekeres Erika 2008: Verbális agresszió és nemi sztereotípiák. In: Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben. Eger, EKF Líceum Kiadó, 61–90.

A blog követése Facebookon.

8 Tovább

A szépség csak genetika? Biztos?

A különösen szép emberek arcában van valami különleges? Hallott már az aranyarányról vagy másképpen aranymetszésről, ami a szép arc alapjaihoz ad paramétereket? Csak az ember alkalmaz olyan eszközöket, amitől szebbnek tűnik? Miért van az, hogy valakinek jól áll a frufru, míg másoknak borzalmasan? Következzen néhány tévhit és tény a szépséggel kapcsolatosan.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

A szépség fogalma – legyen szó a nyelv vagy egy ember szépségéről – nagyon nehezen megfogható, mivel egyviszonylag szubjektív kategóriáról beszélünk. Mindenkinek más jelenti a szépet, ám van néhány olyan tényező, jegy, ami egy adott populáció legtöbb tagjának vonzó vagy kevésbé vonzó – természetesen ez függhet az adott kultúrától, korszaktól, kortól stb. És van néhány egészen közkeletű tévhit is a szépség témakörén belül, melyeknek cáfolatai egy egészen más megvilágításba helyezik a szépségről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Aranymetszés, aranyarány, isteni arány

Az aranymetszés (más néven: aranyarány vagy isteni arány) egy olyan speciális arány, amelyben egy mennyiséget vagy szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik rész az egészhez. Ha matematikailag szeretnénk ezt kifejezni, akkor az érintett arányszám az

1 : 1,61803398875.

Ez az arányosság számos művészeti ágban meghatározó volt, a festészetben éppúgy, mint mondjuk az építészetben, az ókortól kezdve egészen napjainkig. Az ókori görögök például (egyébként Eukleidész volt az első, aki írásban rögzítette az aranyarányt) hittek abban, hogy az a természetben (pl. emberi testen, csigaházon stb.) igen gyakori aranymetszést a művészetben is követni kell. Később már nemcsak a művészetben vélték ezt meghatározónak, hanem az emberi szépség tekintetében is, elsősorban az arc arányaira vonatkoztatva. Ám ez az elképzelés napjainkra kevéssé áll szilárd lábakon, ha az ide tartozó vizsgálatok eredményeit nézzük.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

A kutatások azt bizonyítják, hogy ha van is valamiféle bűvös arányszám, az nem az aranymetszésnek feleltethető meg. A kísérletek azt mutatják, hogy az, hogy kit találunk szépnek, sokkal inkább függ például a szem és a száj vagy a két szem közötti távolságtól. De ha nagyon szeretnék arányokat hallani, akkor a vizsgálatok szerint szép emberek esetében:

  • a száj és a szem közötti távolság kb. 36 százaléka az egész arc hosszának
  • a két szem közötti távolság pedig 46 százaléka az arc szélességének

Miért érdekes ez? Mert így tudunk trükközni – különösen a nők – a szépséget illetően. Egy hajvágással máris „megváltoztathatjuk” ezeket az arányokat. Nem véletlen, hogy valakinek jól áll a frufru, míg másoknak egyáltalán nem.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Különösen szép = különleges jegy?

Gyakran találkozni olyan állításokkal, hogy az igazán szép személyek arcában van valami, ami eltér az átlagtól, van valamiféle „normaszegés” az arcvonásaikban vagy annak egyes jegyeiben. Ez teljesen logikusan hangzik, hiszen ebben az esetben mondhatnánk, hogy milyen különleges az illető, amit azonnal össze is moshatunk a szépséggel. Csakhogy.

A kutatók azt találták, hogy a legátlagosabb arc az, ami a leginkább vonzó és szép. Ennek az oka az agyunk ezzel kapcsolatos működése. Ha szétnézünk a környezetünkben, rögzítjük az egyes emberek arcát és ezekből az arcokból vonunk egy átlagot, egy átlag „arcképet” (ennek is köszönhető pl., hogy tudjuk, egy ember jön szembe, nem pedig egy majom). Ezt az átlag-reprezentációt használjuk viszonyítási pontként a különböző emberekkel való találkozásunk alkalmával, és az agyunk – mivel genetikailag így van kódolva – előnyben részesíti azokat az arcokat, melyek az átlaghoz közelebb helyezkednek el. Valójában könnyebb feldolgozni az átlaghoz közeli arcokról szerzett információkat, ezért előnyösebb az, mint az átlagtól valamilyen szempontból eltérő arc.

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Szépség ápolása: az ember sajátja?

Sok-sok olyan dolog van, amit az ember sajátjának szoktak titulálni, amiről úgy vélik, hogy csakis az ember képes rá. Ám ezek közül számtalan valójában más fajokra is igaz. Ide tartozik például a különféle eszközök alkalmazása a szépség megteremtéséhez, ha úgy, tetszik ápolásához. De tényleg csak az emberre jellemző ez? Csak az ember képes arra, hogy vonzóbbá tegye magát kisebb-nagyobb külső segítséggel?

szepseg szépség emberi szépség aranymetszés művészet arc

Természetesen nem. A kulcs a szexuális szelekció, ami nagyban befolyásolja a különböző fajok egyedeinek viselkedését. A flamingók például hasonlóan viselkednek a párzási időszakban, mint a nők egy-egy randevú előtt: sminket használnak. Na jó, ha nem is sminket, de egy természetes olajat, amit a hímek és a nőstények egyaránt a tollaikra kenegetnek, hogy rózsaszínűbbnek, azaz vonzóbbnak tűnjenek.

És ha már sminkelés: a természetesség vonzóbb a tudomány szerint is. Egy vizsgálat értelmében azok a nők vonzóbbak, akik kevesebb sminket visznek fel az arcukra (pontosabban 40%-kal kevesebbet). Ennek okait egyelőre kevésbé ismeretesek, de könnyen elképzelhető, hogy a több smink gyanakvást indít el a férfiben a nő valódi adottságaira vonatkozóan. Úgyhogy csak óvatosan a púderrel és szemfestékkel!

 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Ön is posztolja az edzéseit? Akkor baj van

Képzeljünk a következő idézetekhez egy-egy képet, amin egy úriember vagy hölgy éppen valamilyen komoly sporttevékenységet folytat: „lefutottam 10 kilométert meló előtt”, „guggolás 120 kilóval”,„az edzés által vagyok önmagam, imádom csinálni”, „ <3 crossfit” Ismerős? Ha a Facebookon Ön is szokott ilyesmiket rendszeresen posztolni, akkor sajnos van egy rossz hírünk.

bukás lebukás nárcizmus nárcisztikus FB Facebook edzés

„20 kilométert futottam meló előtt” – egy ilyen kiírás a Facebookon lehet motiváló is, de sok esetben sokkal inkább idegesítő. Felmerül ugyanis a tipikus kérdés (ami sok más poszt esetében is): „vajon mi a fenének írta ki?”. Valószínűleg ez merülhetett fel egy angol kutatócsoportban is.

A londoni Brunel University munkatársai arra keresték a választ, hogy miért osztanak meg emberek rendszeresen az edzésükről szóló képeket. Nos, az eredmény nem túl hízelgő ezen személyek számára, ugyanis a vizsgálatból az derült ki, hogy

az edzéseiket – legyen az futás vagy súlyzós edzés – rendszerint megosztó emberek általában nárcisztikusak.

A nárcisztikus személyek felnagyított énképpel és önbecsüléssel rendelkeznek. Szebbnek, okosabbnak és általában véve sokkal fontosabbnak tartják magukat a többi embernél, mindemellett úgy vélik, hogy különleges bánásmódot és figyelmet érdemelnek. Ezen felül rendszerint megkövetelik a csodálatot, ám viszonozni nem akarják, aminek legfőbb oka, hogy önzőek és az empatikus képességeikkel problémáik vannak (A nárcizmusról bővebben itt és itt).

bukás lebukás nárcizmus nárcisztikus FB Facebook edzés

 

„A nárcisztikus személyek edzéssel kapcsolatos posztjai frekventáltabbak, amik motivációs hátterében a Facebookról származó figyelem és értékesség látszata áll”

–  mondjákt a kutatók. Azonban a nagy számú kedvelések, még egyáltalán nem jelentik azt, hogy mindenki ténylegesen kedveli az ilyen jellegű a posztokat. Az egyik kutató, Tara Marshal például hozzáteszi, hogy

habár a visszajelzések azt sugallják, hogy az efféle nárcisztikus kérkedés megtérül (mivel a pozitív visszacsatolások száma magas), valójában könnyen meglehet, hogy a barátok udvariasságból, támogatólag kedvelik az adott posztot, miközben titkon utáljak, és igen egoistának tartják ezeket.

bukás lebukás nárcizmus nárcisztikus FB Facebook edzés

 

Szóval érdemes lehet a fényképezésre és a posztolásra fordított időt magára az edzésre fordítani. Jó eséllyel a barátaink is hálásak lesznek érte.

 

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

Így ismerheti fel nárcisztikus ismerőseit (és önmagát) Facebookon

A nárcisztikus személyek általában szebbnek, okosabbnak és sokkal fontosabbnak tartják magukat a többi embernél. De hogyan fedezheti fel az ilyen személyeket a Facebookon lévő ismerősei között? Netalán tán Ön is az? Sokat posztol, keveset lájkol? Nyíltan dicsekszik eredményeivel? Ismerősei száma kiugróan magas? Van egy rossz hírünk…

Facebook FB nárcizmus nárcisztikus

Egy korábbi posztban már megismerkedtünk a nárcisztikus személyekre jellemző fő vonásokkal, illetve a nárcizmus két típusával. Ezúttal azt nézzük meg, az ilyen típusú személyek hogyan viselkednek a Facebookon, illetve hogy mindezt miért teszik.

Az emberek többségének alapvető igénye, hogy figyeljenek rá, dicsérjék, szeressék őt vagy különlegesnek tartsák. Külső megerősítésre, visszacsatolásra van szükségük van – nagyon sokra, mert máskülönben nem hiszik el, hogy valóban értékesek. A közösségi oldalak korszakában ez még inkább felerősödött. Az emberek mániákusan vágynak az elismerésre, arra, hogy az ismerősök minél többször nyomják meg a lájk-gombot, ha valamit kitesznek az üzenőfalra. Ez persze nem véletlen: a Facebook felülete éppen ezt támogatja és használja ki, tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy nárcizmusra serkent. De vajon megállapítható az ismerőseink Facebook-viselkedéséből (és a sajátunkból), hogy nárcisztikusak-e?

Facebook FB nárcizmus nárcisztikus

Egy angol nyelvű, pszchológiával kapcsolatos blog egyik bejegyzése szerint igen, méghozzá egészen könnyedén. Nincs más dolgunk, mint a következő 12 pontot leellenőrizni, és ha többet is ugaznak vélünk ismerősünkre vagy magunkra nézve, akkor jó eséllyel nárcizmussal van dolgunk:

  1. Gyakran posztol az üzenőfalán, de csak nagyon ritkán reagál mások posztjaira.

  2. Ám ha az adott poszt érinti, akkor szinte azonnal reagál valamilyen formában (lájk, hozzászólás stb).

  3. Addig reagál aktívan a visszacsatolásokra/visszacsatolást küldő személyek dolgaira, amíg ők is, aztán inaktívvá válik (hiszen nem nyer semmit a „kapcsoaltból”)

  4. Szeret szelfiket posztolni, ám nem akármilyeneket, hiszen csak a legelőnyösebb képeket teszi ki magáról. Így igen ritka, hogy spontán fotókat láthatunk az oldalán.

  5. Posztjai gyakran grandiózusak és ismétlődőek. Amire büszke vagy valamilyen pozitív tulajdonságáról ad tanúbizonyságot, azt az összes ismerősének tudnia kell – azonnal.

  6. Lehetetlenül magas az ismerőseinek száma. Ez nem véletlen, hiszen bárkit bejelöl és bárki ismerősnek jelölését elfogadja (a legdurvábbak még hirdetést is képesek feladni ismerősszerzés végett)

  7. Ám nem mindenkinek a mennyiség számít. Egyes nárcisztikus személyek a minőségre hajtanak, hiszen mennyivel jobb és kielégítőbb, ha egy stabil rajongói kör lelkesedik értünk.

  8. Ha hiányolja a pozitív megerősítéseket, visszacsatolásokat, akkor nemes egyszerűséggel kiköveteli magának.

  9. Egyenlőtlen kommunikációt folytat: rengeteg információt oszt meg magáról, de ugyanezen fajta információk a másikról nem érdeklik (vagy egész egyszerűen csak nem reagál az üzenetekre és kommentekre)

  10. Felkéri a barátokat/követőket, hogy közösen utáljanak, támadjanak valakit, akit kevésbé kedvel.

  11. Nyíltan dicsekszik, valójában kérkedik az eredményeivel, teljesítményével, legújabb tárgyaival – gyakorlatilag bármivel, ami számára jelentőséggel bír.

  12. A kedvelései arra szolgálnak, hogy a „közönsége” a legjobb arcát láthassa, vagyis csak azt lájkolja, ami jó színben tünteti fel. Persze a való életben ezekhez vajmi kevés köze van.

+1 Ordít a posztjairól, hogy azt akarja velük elérni: „figyeljetek rám és szeressetek!” Ha jobban megvizsgáljuk a bejegyzéseit, gyakorlatilag azt látjuk, hogy mindig minden jó, tökéletes az életében (meg természetesen ő is)

Facebook FB nárcizmus nárcisztikus

Ezek közül nyilvánvalóan nem szükséges mindnek teljesülnie, hogy nárcisztikus személyiségről beszélhessünk: már 5-6 a fenti tulajdonságokból is árulkodó. Egyes szakemberek szerint ilyen ismerősök esetében érdemes a legradikálisabb eszközökhöz folyamodni: törölni az illetőt. Mások megengedőbbek, és csupán az érintettek külön csoportba sorolását javasolják, azaz, hogy minél kevesebb információt osszunk meg velük, és kapjunk tőlük. Miért? Mert az ilyen emberek könnyedén felhasználhatják a rólunk gyűjtött információkat ellenünk, illetve hozzájuk viszonyítva sokkal rosszabb képet festhetünk magunkról és az életünkről, mint ami a valóság. Úgyhogy érdemes erre is figyelnünk!


 

A blog követése Facebookon.

4 Tovább
«
12

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek