Gesztusok és azok jelentése a különböző kultúrákban II. rész

Mit jelent Szíriában az orrtúrás? Hol számít rendkívül durva jelzésnek az "oké" jel? Mi az a "füge" és mit jelent? Miért nem tanácsos Japánban úgy hívni a pincért magunkhoz, mint Amerikában? Hol cuppantanak egyet a szájukkal, ha a pincér szolgálataira van szükségük? Milyen sértőgesztusok léteznek a beintésen kívül? Hívó és sértő gesztusok a világ minden tájáról.

test testbeszéd gesztus gesztusok sértés sértő gesztusok kultúra non verbális kommunikáció

Az előző, gesztusokkal foglalkozó cikkben az üdvözlési és búcsúzási gesztusokról volt szó, amelyek a világ különböző pontjain rendkívül eltérőek lehetnek. Nincs ez másképp a hívó és sértő jelzésekkel sem. Ezekről már csak azért is érdemes tudni, mert komoly félreértések és konfliktusok forrásai lehetnek.

Hívó gesztusok

A hívó gesztusok sokféle szituációban előfordulhatnak. Az egyik klasszikus eset, amikor a pincért/pincérnőt szeretnénk magunkhoz hívni, ami – saját tapasztalatból kiindulva – korántsem egy egyértelmű és egyszerű feladat. Milyen jelzést használjunk és mennyire intenzíven? Nem sértő-e az adott gesztus?

Idehaza és általában Európában a pincért a lehető legdiszkrétebben illik magunkhoz hívni. Ez azt jelenti, hogy mellőzni kell az intenzívebb mozdulatokat (csettintés, teljes kezes intés stb.) és a hangbeli jelzéseket. A szemkontaktus vagy egy diszkrét kézmozdulat (afféle szolid jelentkezés) bőven elég.

Az Egyesült Államokban a bevett szokás a határozott kézfeltartás a mutatóujjat kinyújtva, kb. fejmagasságban. Ennek számos változata létezik, tulajdonképpen ez az afféle aranyközépút a hívó gesztusok között. Ám egyes országokban, például Japán mérhetetlenül udvariatlannak számít az ujjal történő mutogatás.

test testbeszéd gesztus gesztusok sértés sértő gesztusok kultúra non verbális kommunikáció

Amerikában gyakori még az előbb említett mellett a klasszikus hívó mozdulat: az ember behajlítja, majd kiegyenesíti a mutatóujját, jelezvén, hogy „gyere ide”. Ez nálunk sem épp a legudvariasabb gesztus, de Malajziában vagy a jugoszláv utódállamok legtöbbjében kifejezetten sértő, ugyanis ezt az állatok hívására használják kizárólag. De lássunk néhány különösebb példát a pincér hívására a világ különböző tájairól.

  • Kolumbiában a pincért egy könnyedebb tapsolással hívjuk magunkhoz.
  • Kínában a teáscsésze lefelé fordítása a csészealjra jelzi a hívó szándékot, illetve hogy újabb teát szeretnénk.
  • Spanyolországban és Haitin bizonyos ajakhangokkal hívják magukhoz a pincért a vendégek, amik a „psssszt” vagy „hssssszt” hangjelzéshez hasonlítanak. Ezt egyes esetekben csettintéssel kísérik. Ám csak a helyi lakosok, idegenektől ugyanez nem elfogadott.
  • Mexikó egyes részein pedig egészen fura a pincérhívó jelzés: a vendégek összecsücsörítik a szájukat és cuppantanak vele, mintha puszit adnának.

test testbeszéd gesztus gesztusok sértés sértő gesztusok kultúra non verbális kommunikáció

Sértő gesztusok

Azt már láttuk, hogy Japánban az amerikai pincérhívási mód nem éppen a legmegfelelőbb, sőt kifejezetten udvariatlan. Ám ez nyilvánvalóan nem olyan súlyú jelzés, mint például a beintés nálunk. A beintést egyébként az antropológusok szerint több mint kétezer éve használjak, és a rómaiak még egy külön nevet is adtak neki: digitus impiducus, azaz 'szemtelen ujj'. Ez valószínűleg a leginkább internacionális jelzése a sértésnek, de vannak még ebben a kategóriában más versenyzők is.

A beintés módosított változataként is felfogható az arabok vagy az oroszok sértő gesztusa. Az arabok a mutatóujjukat lefelé tartják (karjukat kinyújtva) a jelzésnél. Az oroszok pedig hátrahajtják az egyik kezük középső ujját a másik kéz mutatóujjával. Ezt úgy nevezik, hogy „benézni a macska farka alá”.

Szintén a beintés egyik változata az alkarfelrántás, vagyis az alábbi gesztus:

test testbeszéd gesztus gesztusok sértés sértő gesztusok kultúra non verbális kommunikáció

Ez egy erőteljesen szexuális töltetű, fallikus szimbólum, nem véletlen nevezik Brazíliában "banán"-nak. Ennek aztán különféle módosulásai léteznek. A nem beintő kar lehet a könyéken, a vállon, de egyes helyeken arra egyáltalán nincs is szükség (pl. Macedóniában) rá.

A beintésen túl léteznek más sértő gesztusok is. Ilyen például az ún. „füge”, ami az orr előtt vagy a füleknél használatos. Erről van itt szó:

test testbeszéd gesztus gesztusok sértés sértő gesztusok kultúra non verbális kommunikáció

Ezeket szokták állati gesztusoknak is nevezni. A fülnél alkalmazott ilyen jellegű gesztus egyes kutatók szerint a szamarat szimbolizálja, míg az orr előtt mutogatott füge az ellenséges kakas fölfelé álló taraját. Persze ez csupán feltételezés.

Az eddigi sértő gesztusok valószínűleg mindenki számára ismerősek. Vannak azonban olyan sértő mozdulatok is, amiket csupán csak kevesen ismernek, mivel csak egyes országokra, kultúrákra jellemző.

Szíriában az orrtúrás jelentése: 'menj a pokolba!'.

A franciáknál, ha valaki úgy csinál, mintha egy képzeletbeli furulyán játszana, azzal azt jelzi, hogy a másik fél túl sokat beszél és kezdi unni.

Ha csukott szemmel ráharapunk a hüvelykujjunkra, Indiában és Pakisztánban komoly következményei lehetnek, ez ugyanis azt jelenti, hogy 'baszd meg magad és az egész családodat!'

Az USA-ban a lapátolás imitálása azt jelenti, hogy a beszélő egy nagy kupac ganét hoz létre.

A hollandoknál a homlok (mutatóujjal való) ütögetése azt jelenti, hogy a másik fél hülye. Ellenben ugyanez a halántékon épp ellentétes jelentéssel bír, az intelligencia szimbóluma.

Az "oké" jelzés nagyon durva jelzésnek számít például Brazíliában, Németországban vagy egyes orosz államokban.

A klasszikus metálvilla (kéz ökölben, a kisujj és a mutatóujj felfelé) több országban (pl. Brazília, Kolumbia, Portugália, Spanyolország, Olaszország) azt jelenti: 'a feleséged hűtlen (felszarvazott)'

test testbeszéd gesztus gesztusok sértés sértő gesztusok kultúra non verbális kommunikáció

Nagyon érdekes a görögök „moutza” gesztusa is. Ez ugyanaz a mozdulat, amit a legtöbb országban a 'stop' vagy a 'nem' jelzésére használnak: a másik irányába előretolt tenyér, kézelőretolás.

A moutza gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza. A foglyokat (egyes források szerint hadifoglyokat) egy szamárhoz láncolva vitték végig a városon, arcukba pedig fekáliát, hamut és sarat dörzsöltek, így alázva meg őket. Ez a moutza gesztussal történt, ezért válhatott sértővé. A jelentése – amellett, hogy 'szart dörzsölök az arcodba' – a 'menj a pokolba' vagy 'megyek és megerőszakolom a nővéredet/húgodat'. Úgyhogy csak óvatosan, ha Görögországban (egyébként egyes afrikai országokban és Pakisztánban is), ha öt sört kérünk vagy elutasítunk valamit.

test testbeszéd gesztus gesztusok sértés sértő gesztusok kultúra non verbális kommunikáció

Felhasznált irodalom

Allan Pease, Barbara Pease (2006): A testbeszéd enciklopédiája, Park Könyvkiadó, Budapest
Roger E. Axtell (1998): Gesztusok, Alexandra.


 

A blog követése Facebookon.

3 Tovább

Gesztusok és azok jelentése a különböző kultúrákban

Hogyan üdvözlik egymást a maori bennszülöttek? Hol fájdalmas egy-egy találkozás? Hogyan hívjuk a pincért Mexikóban? Miért nem tanácsos Nyugat-Afrikában vagy Görögországban előretolt kézzel, öt ujjunkat kitárva visszautasítani valamit? Az oké jelzés mindenütt oké? Ajánlott és kevésbé ajánlott gesztusok a világ minden tájáról – első rész: üdvözlés és búcsúzás.

test testbeszéd gesztusok non-verbális kommunikáció üdvözlés

A testbeszéddel, gesztusokkal foglalkozó kutatók több százezer különböző testünk által megvalósított jelzést különítenek el. Ezek közül néhány szerte a világon ugyanazt jelöli, azonban többségükben más és más jelentést hordoznak egyes kultúrákban, társadalmakban. Gondolta volna, hogy az „OK” jelzés például sértő bizonyos országokban? És hogy nem mindenhol tolerálják az intimebb kommunikációt, például a puszit az arcra? Ilyen és ehhez hasonló gesztusokról és azok jelentéséről lesz szó. Első körben az üdvözlés és búcsúzás gesztusait nézzük meg.

Az üdvözlésnek számos formája létezik. Nemcsak országonként változik, hogy hogyan üdvözlünk valakit hanem egy adott országon belül is. Más gesztusokat használnak a közeli barátok és a távoli ismerősök, a családtagok és a távoli rokonok, a fiatalok és idősebbek stb. Idehaza az általános üdvözlési gesztus a kézfogás. Ennek vannak bizonyos íratlan szabályai: határozott, relatíve erős szorítás, illetve a másik szemébe nézés a bevett formula. Ám nem mindenhol van ez így.

Az indiaik például a namaszté üdvözlési módot használjak. Ennél az üdvözlésnél az egymást köszöntő személyek összetett, imádkozó kezüket a homlokukhoz érintik vagy a mellkas magasságába helyezik, majd enyhén meghajolva azt mondják: „namaszté”, vagyis 'hódolatomat ajánlom neked'.

test testbeszéd gesztusok non-verbális kommunikáció üdvözlés

Talán ennél is érdekesebb egy európai számára a Közel-Keleten használatos üdvözlési formula. Az idősebb generáció itt az ún. szálem köszöntést használja. Ebben a gesztusban a kéz fölfelé halad: először a szívet, majd a homlokot érinti meg, végül fölfelé és kifelé int (egyes esetekben biccentéssel kísérve). Közben a „szálem ajekum”, azaz 'béke veled' szavak hangzanak el.

Végül néhány, európai szemmel egészen extrém és szokatlan példa az üdvözlésre.

  • Az eszkimók vállon vagy fejbe csapják egymást, amikor találkoznak.
  • A polinéziai férfiak sem kerülik a fizikai kontaktus szorosabb formáját: ők megölelik a másikat, valamint megdörzsölik a hátát.
  • A matavai barátok, akik rég találkoztak cápafoggal vakarják meg egymás fejét és halántékát (nem ritkán egészen vérzésig)
  • Az új-zélandi maori bennszülöttek az orrukat dörgölik össze (ezt az eszkimók is használják, ám csakis bensőségesebb viszonyban).
  • Egyes kelet afrikai törzsek tagjai pedig egymás lába elé köpnek találkozásnál.
  • A tibeti bennszülöttek egyes források szerint kiöltött nyelvvel köszöntik egymást.

test testbeszéd gesztusok non-verbális kommunikáció üdvözlés

Visszakanyarodva a kézrázáshoz, fontos megemlíteni, hogy ezt az üdvözlési módot gyakran más gesztusok is kísérik. Az oroszoknál (és általában a Szovjetunió utódállamaiban) például a kézfogást az ún. „medveölelés” követi a közeli barátok esetében (érdekesség, hogy a szomszédos finnek ezt határozottan elutasítják). Hasonló gesztus a latin-amerikai országokban az abrazo, ami egész egyszerűen 'ölelést' jelent, és amit sok esetben kedves hátba veregetés követ.

Van egy – a testbeszéd szempontjából – különlegesebb eset a kézrázást kísérő gesztusoknál. Ez a politikusoknál egészen gyakori mozdulat, amikor az egyik vagy mindkét fél a másik kezét is bevonja a kézfogásba. Egyes antropológusok szerint ez bensőségesebbé teszi az üdvözlést. Ám más kutatók úgy vélik, hogy ezzel az illető hatalmat, dominanciát kíván sugározni partnere felé.

Akárcsak az üdvözlések, a különféle búcsúzási gesztusok is nagyban eltérhetnek az egyes társadalmakban, bár kétségtelenül nem olyan nagy mértékben és gyakran, mint az előbbiek. Ám ez is félreértéseket okozhat.

test testbeszéd gesztusok non-verbális kommunikáció üdvözlés

Amerikában általános a felfelé tartott kézzel, előretartott tenyérrel és merev csuklóval történő viszlát-intés. Ez széttárt ujjakkal történik, amiket jobbra-balra mozgatnak az alkarjukkal együtt. Mindez nálunk az elutasító 'nem' jelentésben használatos.

Az olaszoknál és a görögöknél sem ritka a miénktől eltérő búcsúzási gesztus. Ők sokszor úgy köszönnek el, hogy fölfelé néző tenyérrel nyújtják előre a karjukat, majd az összes ujjukat maguk felé hajlítják és kinyújtják. Ezt nem nehéz számunkra (és még sok-sok más ország lakóinak számára) 'gyere ide' jelentésnek értelmezni.

Felhasznált irodalom

Allan Pease, Barbara Pease (2006): A testbeszéd enciklopédiája, Park Könyvkiadó, Budapest
Roger E. Axtell (1998): Gesztusok, Alexandra.


 

A blog követése Facebookon.

5 Tovább

Testbeszéd és hazugság: amikor a testünk árul el

Beintő ujj a combon, féloldalas vállrándítás, orr megérintése – néhány példa azok közül, amikor a testünk arról árulkodik, hogy nem mondunk igazat. Mik lehetnek a hazugság egyértelmű jelei a testbeszédben? Hogyan vehetjük észre ezeket? Melyik nem képviselői érzékenyebbek ezekre és miért? Minden, amit a hazugság és a testbeszéd kapcsolatáról tudni érdemes.

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majom

A testbeszéd nem más, mint az ember érzelmi állapotának a leképezése, megjelenítése vagy megjelenése. Aki fél vagy feszélyezve érzi magát, összefonja a karját és/vagy a lábait. Bizonyos szögben felhúzott felső ajak és a szemöldökök találkozásánál összeráncolt orr megvetést fejez ki. Számtalan ezekhez hasonló példát lehetne még sorolni. Mi most azokkal fogunk foglalkozni, amik akkor jelennek meg, ha az illető nem mond igazat. De vigyázzunk! A testbeszéd értelmezése erősen kontextusfüggő, ahogy a Pease szerzőpáros fogalmaz:

„Apró figyelmeztetés: ha valaki téli fagyban a buszmegállóban áll és szaporán dörzsöli a tenyerét, nem feltétlenül azért teszi, mert számít a busz érkezésére. Egyszerűen fázik a keze”

Tanult vagy öröklött?

Játszunk egyet! Fonja össze a karját, majd nézze meg, hogy melyik van fölül, a jobb vagy a bal. Most cserélje meg a karját. Valószínűleg úgy érzik, hogy az egyik pozíció sokkal kényelmesebb, természetesebb volt a másiknál. A tipp, hogy ez a kényelmesebb pozíció az olvasók többségénél az jelentette, hogy a bal karjuk volt fölül. Miért? A statisztikák szerint tíz emberből hétnél így van. Ne de örökletes ez a gesztus vagy tanult?

A testbeszéd tanult vagy öröklött mivoltának a kérdése már nagyon régóta foglalkoztatja a tudósokat. Abban gyakorlatilag teljes az egyetértés, hogy

egyes testi jelzések (ilyen az alapvető érzelmek, pl. a mosoly) velünk születnek, míg másokat tanulunk (pl. a felfelé mutató hüvelykujj).

Ez azt is jelenti, hogy testbeszédünk egyes elemei egyetemesek, azaz mindenkinél – kultúrától, országtól, nemtől stb. függetlenül – azonosak. Ám akadnak olyanok is, melyek csak az adott kultúrában vagy adott csoportnál értelmezhetőek, például a felfelé mutató hüvelykujj. Ez nálunk azt jelenti „jó”, de a japánoknál az „öt” kifejezésére használják, míg a görögök ezzel annyit üzennek, hogy „kapd be!”.

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majomAki örül vagy boldog, az mosolyog. Aki dühös vagy haragszik, az ráncolja a homlokát és felhúzza a szemöldökét. A vízszintes fejrázás a „nem”, míg a függőleges az „igen” jele. Ezek univerzálisak, vagyis minden embernél azonosak. Ebből következik, hogy a hazugság leleplezésére kiváltképpen alkalmasak.

Három majom

A testbeszéd olvasásához, megértéshez egyszerre kell figyelnünk a hallottakra és a látottakra (és természetesen az adott körülményekre). Ez azért igen nehéz feladat, mert a legtöbbünknek a test jelzéseiről fogalmunk sincs. Nem tudjuk, nem értjük, hogy mi a fura partnerünk kommunikációjában, így könnyen át is siklunk a test árulkodó jelein. Annak ellenére történik mindez, hogy a személyes beszélgetéseink során az üzenetek nagyobbik része nem verbális úton jut el a partnerhez.

Egyik klasszikus hazugságra utaló jel a testbeszédben az úgynevezett féloldalas vállrándítás, ami gyönyörűen megmutatkozik például Kósa Lajos egyik nyilatkozatának végén (0:44-nél):

Egyáltalán nem bízok abban, amit most mondtam – nagyjából ezt jelenti Kósa Lajos vállrándítása. A test ellentmond a beszédnek, a testbeszéd elárulja a használóját.

Mint látszik, ezen gesztus csupán a másodperc töredékéig látható. Egyrészt ezért nehéz beazonosítása, másrészt mert nem erre figyelünk. Az előbbieknél tovább tart és könnyebb is megfigyelni a három majom (nem hall, nem lát, nem beszél [rosszat]) által jelképezett jelzéseket. A mód, ahogy a kezüket az arcukra teszik, egybeforrnak az emberi csalások, hazugságok során alkalmazott gesztusokkal. Ugyanis ha hazugságot vagy csalást látunk, hallunk, beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk eltakarni a szemünket, fülünket vagy a szánkat.

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majom

Sok gyerek akár mindkét kezét is a szája elé kapja, amikor hazudik. Azonban ahogy idősödik ez már egyre kevésbé lesz jellemző, a gesztus felgyorsul, módosul, ezáltal veszít nyilvánvalóságából. Ám változatlanul előjön, ha az ember hazudik. Az arc megérintése – elsősorban az orr, fül és száj testrészeken vagy azok környékén – az említett gyerekkori mozdulatnak a maradvány. Az orrdörzsölés, a fül megérintése, a bajusz megsimítása – mind-mind erre utalnak. Persze kontextus nélkül nyilván nincs értelme hazugságról beszélni (lehet, hogy csak viszket az ember füle), de azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi a 6 leggyakoribb ilyen jellegű hazugsággesztus:

1. Száj eltakarása (ujjal vagy egész tenyérrel, ököllel)
2. Orr megérintése (általában apró dörzsölés)
3. Szem(héj) dörzsölése
4. Fülmarkolás
5. Nyakvakarás a fülcimpa alatti részen
6. Gallérhúzogatás

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majom

Emblémák

Az emblémák abban különböznek a többi gesztikulációs jeltől, hogy nagyon jól és pontosan körülhatárolt jelentésük van egy-egy kulturális csoporton belül. Embléma például a beintés, a bólintás vagy a vállvonás, amik jelentését senkinek sem kell magyarázni. Ezek szavak helyett is használhatóak, és szinte mindig direkt módon használjuk őket. Kivéve, amikor hazudunk.

Paul Ekman (ő a hazugsággal kapcsolatos kutatások egyik, ha nem a legfontosabb alakja, illetve a Hazudj, ha tudsz sorozatot főszereplőjét róla mintázták) vizsgálatából az derült ki, hogy a harag vagy düh titkolásánál megjelennek olyan emblémák, mint például a beintés. Ezt abban a kísérletben vette észre, amikor az egyik professzorát arra kérte, hogy beszélgessen pszichológus hallgatókkal olyan kérdésekről, amelyek érzékenyen érintik őket. Például, hogy mi a tervük az egyetem elvégzése után vagy hogy voltak-e már beutalva pszichoterápiára. Egyetlen csavar volt a dologban: nem lehetett jó választ adni, a hallgató mindenképp szidást, megfeddést kapott. Ekkor figyelt fel Ekman arra, amit sem a diák, sem a professzor nem vettek észre: az első alany közel egy percig tartotta a középső ujját a professzor irányába, kezét az ölében tartva. Azok az érzések (a harag, düh és némi tehetetlenség), melyeket akaratlagosan megpróbált leplezni, így jelentek meg testbeszédében.

test testbeszéd hazugság lie to me Paul Ekman gesztikuláció három majom

Az emblémák, amikor nem akaratlagosan jelentkeznek, akkor vagy töredékesen jelennek meg (pl. töredékes vállrándítás) és/vagy nem a szokásos helyükön (pl. beintésnél az ölben, lábon, nem a mellkas-nyak előtti zónában). Az észrevétel azonban nehéz, nyilván azért, mert a prezentációs zóna, ahol a megjelenés várható, kiesik a látókörünkből.

Férfiak és nők közötti különbségek

És hogy melyik nem képviselői a tehetségesebbek a testbeszéd értelmezésében? A válasz természetesen: a nők (erre utal egyébként a közismert női ösztön kifejezés). A nők ösztönös adottsága, hogy erőteljesebben, a részletekre koncentrálva figyeljék az apróbb testi jeleket. Valószínűleg azért van ez így, mert ősidők óta ők töltenek jóval több időt a gyerekekkel, így hozzájuk alkalmazkodva kénytelenek voltak jó testbeszédolvasók lenni. Nem tehetik meg azt, hogy ne kísérjék figyelemmel a csecsemő apró rezdüléseit, és ne tudják. értelmezni azokat. És valószínűleg ezért bukik le a legtöbb férfi hazugságnál, és ezért vezetheti a legtöbb nő az orránál fogva őt.

Felhasznált irodalom
Allan Pease, Barbara Pease (2006): A testbeszéd enciklopédiája, Park Könyvkiadó, Budapest
Paul Ekman (2010): Beszédes hazugságok. A megtévesztés árulkodó jelei a politikában, az üzletben és a házasságban, Kelly, Budapest.

A blog követése Facebookon.

5 Tovább

Egy kis hazugságelemzés: hogyan hazudik Balog Zoltán?

„Honnan lehet tudni, hogy egy politikus hazudik? Mozog a szája” – figyelmeztet a vicc. A tegnap vezető hírével, a népszavazás körüli botránnyal kapcsolatban Balog Zoltánt is megkérdezték. Az emberierőforrás-miniszter válasza elsőre egészen korrektnek tűnhet, ám csak tűnhet. Ha ugyanis kielemezzük a rövid felvételt, a hazugság klasszikus jeleit láthatjuk. A test ellentmond a szavaknak, Balog jó eséllyel hazudik.

Balog Zoltán Fidesz hazugság hazugságvadász igazság micro-arckifejezés testbeszéd non-verbális kommunikáció hazudjhatudsz Paul Ekman

A 444 Balog Zoltánt kérdezte a tegnap történt botrányos esettel kapcsolatban: gy kb. húszfős, nagydarab kopasz férfiakból álló különítmény akadályozta meg, hogy az MSZP leadja a kérdését a választási irodánál. Erről gyakorlatilag az összes hírszolgáltató beszámolt, ezért felesleges átrágni újra, hogy mi történt. Ami viszont érdekes lehet, hogy hogyan reagált Balog Zoltán a történtekre. Íme a videó:

Mielőtt farkast kiáltunk, az első lépés, hogy megismerjük a farkas szokásait. Vagyis,

ha valakiről szeretnénk megállapítani, hogy hazudik-e vagy sem, feltétlenül tisztában kell lennünk az alapvető viselkedésével, az alapvető szokásaival.

Tom Brokaw az NBC csatornájának amerikai riportere a hazugságokkal kapcsolatban azt írta, hogy a fizikai jelek helyett inkább a szóbeliekre koncentrál. „Nem az emberek arcát nézem, hogy hazugságra utaló jeleket találjak. Amit én keresek, azok a nyakatekert válaszok és kitérések.” Brokaw elmélete egyáltalán nem meglepő, hiszen több tanulmány is alátámasztja, arról nem beszélve, hogy a hétköznapjaink során mi is egészen gyakran találkozunk ilyesmivel. Nem véletlen használjuk például azt a kifejezést, hogy valaki mellébeszél, azaz éppen a lényeget hallgatja el, és minden más, nem igazán releváns információt közöl.

Azonban attól még, hogy valaki nyakatekert mondatokat használ vagy kitérő választ ad még nem feltétlen hazug. Vannak olyan személyek, akik állandóan így beszélnek, ilyen a nyelvhasználatuk, beszédmódjuk. És ugyanez áll az összes többi viselkedési mintára:

ami a megtévesztés jele egyes embereknél, más embereknél teljesen hétköznapi szokás.

Éppen ezért nézzünk meg egy másik videót is Balogról:

Játszhatnánk „fedezd fel a különbségeket a testbeszédben” játékot, és jó eséllyel sok olvasó igen jó eredményt érne el. De most inkább nem játszunk, hanem szépen sorra vesszük a megtévesztés azon jeleit, melyeket Balog produkál. Az első, talán legszembetűnőbb

a vállrándítások megemelkedett száma, ill. a féloldalas vállrándítás (0:15-nél). Ezek azt jelentik, hogy egyáltalán nem bízik az illető abban, amit mondott.

Például Balog ez esetben abban, hogy „ha bárki bárkit a szabadságában akadályozott, annak el kell nyernie a méltó büntetését”.

A másik különösen érdekes jel, amit észrevehetünk, az nem más, mint a szemöldök felhúzása. Ez a 6 alapérzelem közül a meglepettséghez tartozik, csakhogy.

A valódi meglepettség jele kevesebb, mint egy másodperc alatt jelenik meg és tűnik el az arcon, amit ugyebár Balog jóval túllép.

Balog Zoltán Fidesz hazugság hazugságvadász igazság micro-arckifejezés testbeszéd non-verbális kommunikáció hazudjhatudsz Paul Ekman

Érdemes ezt megfigyelni az embereknél, ugyanis ez egy viszonylag könnyen észrevehető arcizommozgás, és igen megbízható lehet. Próbáljuk ki ennek megfigyelését olyan esetekben, amikor valakiről biztosan tudjuk, hogy tisztában van azzal a nagy hírrel, amit mondani szándékozunk. Jó eséllyel fogja ugyanazt produkálni, mint a miniszter úr.

Végezetül egy igazi csemegét, egy ún. micro-arckifejezést (amik teljes képet mutatnak az elrejteni kívánt érzelemről, ám olyan rövid ideig tartanak, hogy általában nem vesszük észre őket, nagyjából 10-20 századmásodperc alatt suhannak át az arcon) is sikerült észrevenni ezen rövid kis felvételen (0:10), méghozzá

a megvetés egy nagyon egyértelmű megjelenési formája olvasható le Balog arcáról. Ez az érzelem olyankor jelentkezik az arcon, ha valaki olyasmit hall, érzékel, ami számára visszataszító vagy nagyon nem tetsző.

Balog Zoltán Fidesz hazugság hazugságvadász igazság micro-arckifejezés testbeszéd non-verbális kommunikáció hazudjhatudsz Paul Ekman

A szemöldök belső része lefele húzódik, és az orr tetején, a homlok alján ránc keletkezik háromszöghöz vagy trapézhoz hasonló alakzatban. A felső ajkak széle felemelkedik, a fogak kivillannak, illetve – a mosoly bizonyos fajtáihoz hasonlóan – megemelkedik az arc két oldala. Persze mindezt a kép mozdulatlanságának hála nagyon könnyen észrevehetjük. Ha azonban csupán a másodperc negyedrészéig látnák (és rögtön elfedné egy másik arckifejezés), akkor bizonyára csak kevesen érzékelnénk. Ezért speciálisak a micro-arckifejezések.

Megjegyzés: a hazugság viselkedésben megnyilvánuló jeleiből nem szabad végső konklúziót levonni, hiszen nem végső bizonyítékokról van szó. Ezek inkább arra figyelmeztetnek, hogy további információkra van szükség az igazság feltárásához.


A blog követése Facebookon.

4 Tovább

7 tipp a karizmatikusságunk növeléséhez

A karizmatikus személyeket általában kedveljük, és ők azok, akik leginkább hatást gyakorolnak ránk. De vajon maga a karizmatikusság növelhető-e? Ha igen, hogyan? Íme 7 egyszerű, ám annál hatásosabb tipp hozzá.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     

tipp karizma kaizmatikusság megnyerő hogyan testbeszéd érzelem

A karizma kifejezés a görög eredetű kharidzesztai, azaz 'kedvesnek lenni' szóból ered. A szó jelentése persze az idők során némileg módosult. Napjainkban inkább a megnyerő, magával ragadó egyénekben meglévő plusz tulajdonságra szoktuk használni a karizma kifejezést. Azt is tudjuk, hogy egyesekben ez a tulajdonság nagyon erőteljesen jelen van, míg a többségben kevésbé. Éppen ezért nézzük meg, hogy mivel növelhető a karizmatikusságunk a tudomány szerint.

Találd meg a megfelelő szavakat

A karizmatikus személyek egyik gyakori tulajdonsága, hogy bárkivel könnyen szót értenek, úgymond könnyen találják meg a közös hangot az emberekkel. Ennek egyszerű a trükkje: a megfelelő szavakat használják. Ez egyfelől azt jelenti, hogy tudnak alkalmazkodni a másik fél nyelvhasználatához, például nem használnak olyan kifejezéseket, amiket a másik feltehetőleg nem ért. Másfelől – és ebben különösen a hölgyek jeleskednek – probléma esetén nem feltétlen annak megoldására törekednek, hanem inkább az együttérzésük kifejezésére. Ez azért fontos, mert számtalan esetben az emberek nem megoldásokat várnak el, ha elpanaszolják a bajukat, hanem csupán megértést és együttérzést.

Fejezd ki az érzelmeidet

Az érzelmekkel foglalkozó kutatók általában hat alapérzelmet szoktak elkülöníteni, méghozzá: öröm, bánat, undor, félelem, meglepettség, valamint harag vagy düh (egyesek elkülönítik még a megvetést is). Ám nem mindegy, hogy hogyan fejezzük ki ezeket. Egy amerikai pszichológus, Ronald E. Reggio szerint a karizmatikus személyek egyik lényeges tulajdonsága, hogy hitelesen és spontán módon képesek kifejezni érzéseiket, érzelmeiket. Persze az elképzelhető, hogy egy-egy hitelesnek és spontánnak tűnő érzelem valójában nem valódi (l. Duchenne-mosoly és nem Duchenne-mosoly).

tipp karizma kaizmatikusság megnyerő hogyan testbeszéd érzelem

Forrás: huffingtonpost.com

Beszélj a potenciális lehetőségeidről

Egy tanulmány szerint azokra az emberekre, akik a potenciális lehetőségeikről beszélnek, sokkal jobban figyelünk, mint azokra, akik a meglévő eredményeikről, sikerekről mesélnek. Sőt, még vonzóbbnak is találjuk őket.

Tükrözd a másikat

Ha két ember jól kijön egymással, akkor óhatatlanul átvesznek bizonyos szokásokat a másiktól, valamint sok-sok mozdulatot, gesztust is. Ez lehet egy egyénre jellemző szájtartás, mozdulat, speciális gesztikuláció és még sok minden egyéb. A lényeg, hogy mindez a bizalom jele. Nem véletlen, hogy – egy tanulmány szerint legalábbis – azok az személyek, akik leutánozzák az ügyfelük, partnerük mozdulatait a tárgyalás során, sokkal sikeresebb lesznek a tárgyalás végkimenetelét illetően.

Vigyél magaddal cuki állatokat

Köztudott, hogy a különféle aranyos kisállatok vonzóbbá teszik a férfiakat. Ezt tudományos vizsgálattal is igazolták, aminek eredménye: a nők vonzóbbnak találták (hosszú távú kapcsolat szempontjából) a kutyás férfiak fényképeit, mint a kutya nélküliekét. Ennek oka: ha van egy kisállata az embernek, akkor azt feltételezik róla öntudatlanul is, hogy felelősségteljes és képes a kötelezettségvállalásra, ami ugyebár nem egy utolsó szempont a családalapításnál.

tipp karizma kaizmatikusság megnyerő hogyan testbeszéd érzelem

Figyelj a testbeszédedre

A testbeszédünk többet elárul rólunk, mint hinnénk. A testbeszéd valójában nem más, mint az ember érzelmi állapotának a leképezése, megjelenítése vagy megjelenése. Aki fél vagy feszélyezve érzi magát, összefonja a karját és/vagy a lábait. A bizonyos szögben felhúzott felső ajak és a szemöldökök találkozásánál összeráncolt orr megvetést fejez ki. Számos ilyen példa van még. A lényeg, hogy ezek egy része tudatosan befolyásolható (pl. felfelé tartott tenyér = őszinteség; kézzel, ujjakkal megtámasztott áll = figyelem). Ezekre azért érdemes odafigyelni, mert segítségükkel jelezhetjük, hogy érdekel, amit a másik mond vagy egyszerűen csak pozitívabb képet alakíthatunk ki magunkról.

Hagyd, hogy a másik beszéljen

Klasszikus módszer a partnerszerzésnél, hogy hagyja az ember a másikat beszélni. Ezt nevezik a randiguruk „horgolj és kussolj” módszernek, mivel nem kell más, mint megfelelő kérdéseket feltenni, amikre a másik fél „ráharap” és elkezd beszélni – önmagáról. Hogy miért jó ez? Mert amikor magunkról beszélünk, akkor az agyunknak azok a területei aktiválódnak, amik például a szexnél vagy egy finom étel elfogyasztásánál. Vagyis: jól érezzük magunkat az illetóvel és így vonzóbbnak is találjuk őt.

Forrás: Business Insider

A blog követése Facebookon.

0 Tovább
«
12

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek