Tényleg ez az örökségünk?

Örökségünk mottóval indult kampány, aminek középpontjában egy dal áll. A cél megszólítani a kivándorolt honfitársakat, és ösztönözni őket a magyarságtudat, azon belül pedig kiemelten a magyar nyelv megtartására. Ez először jól hangzik, kár, hogy csak hangzik. Hát „nincsen határ ottan, ahol egy nyelvet beszélnek”?

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány

Nemzetpolitikai államtitkárunk, Pótápi Árpád János a napokban jelentette be, hogy új kezdeményezés indul a magyarság és a magyar nyelv megtartásáért. Ennek központi elem az alábbi dal:

Az egy dolog, hogy sem zeneileg, sem pedig dalszövegügyileg nem éppen a legnívósabb magyar produkcióról van szó. Az is egy dolog, hogy a kínrímek és az erőltetett népiesség épp a kitűzött célt teszik nevetségessé. No de ilyet! Ennyi nyelvészeti ostobaságot, tévképzetet belezsúfolni egyetlen dalba. Ráadásul épp a magyar nyelv megtartásának érdekében?

„Megtanulom, megőrzöm, tanítom, tovább adom, a szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom // Megtanulom, megőrzöm, tanítom,tovább adom, a szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elvenni nem hagyom.”

Ez lenne a refrén. Gyönyörű, nemde? Kár, hogy épp az iskola és a magyar társadalom az, ami a szüleink nyelvét nemhogy hagyja elkopni: szabályosan, két kézzel, a legerősebb smirglivel csiszolja, méghozzá csontig vagy felniig (feltéve, ha van a nyelvnek olyan, de ha már kopik, csak van). Miről beszélek? A jelenség neve: nyelvi alapú diszkrimináció.

Az iskolában különböző nyelvhasználattal és nyelvváltozatokkal találkoznak a gyerekek mind a tanár, mind pedig a társaik részéről.

A tanulók formális beszédhelyzetekben először nyilvánulnak meg, illetve új regiszterekkel, szókészleti elemekkel ismerkednek meg. Mindez sok gyereknek könnyed feladat, élvezetes tapasztalatszerzés, azonban nem kevés tanuló számára rendkívüli erőfeszítés

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány.

Otthonról hozunk rengeteg kulturális ismeretet, tapasztalatot, valamint egy bizonyos nyelvhasználati módot, nyelvváltozatot is. Ez utóbbi szerencsés esetben az iskolaihoz nagyjából hasonló, azaz a standard nyelvváltozatnak (köznyelvnek) megfelelő.

A probléma ott kezdődik, amikor az iskolai és az otthoni nyelvhasználat eltér.

A gyerek elsőként azzal szembesül, hogy az új közösségben másképp beszélnek, mint ő (és a szülei). Másképp beszélnek a diáktársak, és ami még nagyobb probléma, hogy másképp beszél a tanár is, aki ugyebár az elsajátítandó tudásanyag közvetítője is. Így

a nem köznyelvet beszélő gyermek máris hátrányból indul, hiszen egy új nyelvváltozatot (neki szinte új nyelvet) kell megtanulnia az új ismeretek mellé.

Másrészről a diák próbálja megérteni az eltéréseket, de sok esetben ahelyett, hogy segítő tanárra és diáktársakra találna, azzal szembesül, hogy

a beszéde miatt folyton kijavítják, félbeszakítják vagy rosszabb esetben kinevetik, megalázzák.

magyarság magyarságtudat magyar magyar nyelv magyarok hol vagytok? határon túl határon túli magyarok MAgyarország MO kormány

Háttal nem kezdünk mondatot.” „A magyarban nincs olyan, hogy deviszont.” „Nem-e? Nem-e lehetne, hogy magyarul mond?” Ezek mind-mind ennek a jelenségnek a megvalósulási formái és valószínűleg már mindannyian találkoztunk hasonlókkal. Itt valójában nem történik más, mint a nyelvhasználó által otthon tanult, helyes nyelvi formák megbélyegzése a tanár (vagy más személy) saját nyelvváltozatának szemszögéből. Így a tanár egyik legfontosabb feladatát, a tanulók személyiségének fejlesztését nem teljesíti, ugyanis ez a fajta megbélyegzés óhatatlanul is az otthonról hozott nyelv leértékeléséhez, valamint nyelvi bizonytalansághoz vezet, ami a tanuló személyiségére kedvezőtlenül, nem pedig fejlesztő módon hat.

Másik dolog. Az énekes gyakorlatilag mindent magyarul csinál:

„Én magyarul érzek, magyarul félek, magyarul kérdek, magyarul érted, magyarul sírok, magyarul mondom, magyarul írok, magyarul mosolygok, magyarul küzdök, magyarul tűrök, magyarul dobbanok...és magyarul álmodom.”

Ha megfigyeljük, akkor ezeknek a dolgoknak több mint a fele olyan, amit nem lehet „magyarul” csinálni. Könyörgöm. Másképp sír egy görög? Az olaszok spagettijukat hátrahagyva, hevesen gesztikulálva olaszul félnek? Az iszlámok iszlámul mosolyognak a csadorjuk alatt? (nyelvészet iránt érdeklődőknek ajánlatos a Saphir-Whorf hipotézisről és a nyelvi relativizmusról, ill. az azzal kapcsolatos problémákról szóló cikk)

Ennek a dalnak akkor lenne értelme, ha a határon túli magyarokhoz, például a felvidékiekhez, kárpátaljaikhoz, vajkdaságiakhoz szólna, úgy, hogy a nyelvcsere iszonyatos problémáját megpróbálná kicsit is megérteni. Ennek a dalnak akkor lenne értelme, ha azoknak, akiket tényleg fenyeget az a veszély, hogy elveszítik nyelvüket, hiteles üzenetet küldene. De ez a zene nem tesz ilyet, nem hiteles, mivel üvölt róla a felületesség: gyönyörűen beszéltek, öröm hallani a hangtok? Hangtok? Talán, ha nem olyan nyelvi formákat erőltettek volna bele a dalba (ráadásul köznyelvet beszélők előadásában), amik inkább archaikusak, mintsem nyelvjárásiak, akkor legalább a hitelesség nem sérül annyira. De így...magyarul írom és magyarul érzem: ez borzalmas.


 

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

Miért nem sztrájkol a magyar (pedagógus)?

A napokban egy nagyszerű írás jelent meg, „nem lehet mindenkit kirúgni […] Még a pedagógusok felé sem lehet kirúgni, mert akkor összeomlik az oktatás.” – áll benne. Akkor mégis miért nem sztrájkolnak a tanárok? Vagy úgy egyáltalán: miért nem sztrájkol a magyar? Egy kis játékelmélet.                                                                                   

fogolydilemma MO sztrájk pedagógus magyar hungarikum tüntetés

A minap jelent meg Andor Mihály kiváló írása, amiben többek között olyan kérdéseket feszeget, hogy miért nem sztrájkolnak a magyarok (kiváltképp a pedagógusok)? Persze a kérdés részben költői, hiszen Andor Mihály is tudja, le is írja, hogy van egy iszonyú félelem a magyar társadalomban. És van egy – az ő szavaival élve – önpusztító bizalomhiány is bennünk. De vajon miért?

Sokan – erre a Andor is felhívja a figyelmet – a félelemmel és a kiszolgáltatottsággal magyarázzák azt, hogy nem mernek a pedagógusok (meg úgy általában a magyarok) sztrájkolni, kiállni az érdekeik és a meggyőződésük mellett. Ám azt mintha elfelejtenék az így érvelők, hogy:

„Nem lehet mindenkit kirúgni […] Még a pedagógusok felé sem lehet kirúgni, mert akkor összeomlik az oktatás. […] Azt még a legvadabb XX. századi diktátor sem merte vállalni, hogy megszünteti a közoktatást. Bármilyen könnyű is ezt belátni, mégsem jön össze a sztrájk. Miért nem?”

Erre a szerző maga válaszol. Dióhéjben annyit, hogy egyszerűen nem bízunk egymásban. Ő ezt önpusztító bizalomhiánynak nevezi, ám hogy ez miért van ilyen intenzíven jelen, maga sem tudja. Így zárja sorait:

„Jómagam nem tudom a választ arra, hogy melyek az okai ennek az önpusztító bizalomhiánynak.

De ameddig nem sikerül kideríteni, és nem sikerül valamit tenni ellene, addig itt nem lesz se sztrájk, se élhetőbb ország.”

fogolydilemma MO sztrájk pedagógus magyar hungarikum tüntetésVan a játékelméletben egy olyan fogalom – amelyről egyébként Mérő László épp a blog névadó könyvében ír –, hogy fogolydilemma. Erre a klasszikus példa:

Egy bűncselekmény miatt két férfit letartóztat a rendőrség. Mivel nincs elegendő bizonyítékuk a vádemeléshez, ezért elkülönítik őket egymástól, majd mindkettejüknek ugyanazt az ajánlatot teszik: ha vall és a társa hallgat, akkor büntetés nélkül elmehet, míg a másik, aki nem vallott, 10 év börtönt kap. Ha egyikük sem vall, akkor kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak mindketten. Ellenben ha mindketten vallanak, mindegyikük 6 évet kap.

Ön mit tenne? Nem egyszerű, igaz? Az nyilvánvaló, hogy ha mindkét fél érdekeit nézzük, akkor a legjobb stratégia, ha egyikőjük sem beszél. Csakhogy felmerül a dilemma: mi van ha a másik mégis beszél? Éppen ezért a legvalószínűbb kimenetel az, hogy mindkét fél vallani fog és megkapják a 6 év büntetést. Azaz a kisebbik rosszat választják, a mindkét fél számára legkedvezőbb lehetőség helyett.

fogolydilemma MO sztrájk pedagógus magyar hungarikum tüntetés

Igaz ugyan, hogy jelen esetben nem foglyokról és börtönbüntetésről van szó, de az elv ugyanaz. A közös érdek, a legoptimálisabb kimenet, a sztrájk (=a foglyok hallgatnak) azonos. Ha mindenki (vagy legalábbis a többség) meglépi, győztesként kerülnek ki a helyzetből. Ez a legkedvezőbb kimenetel. No de mi van akkor, ha nem fog a többség csatlakozni (=a fogoly vall)? Akkor bizony belép az, amit Andor Mihály a cikke elején számos példával illusztrál, méghozzá, hogy „egyenként mindenkivel el lehet bánni”, vagy legalábbis egy kisebb réteggel el lehet. És ez az, ami miatt nem lépik meg a legjobb lehetőséget, hiszen a nagy rizikó helyett a biztos kisebb rosszat választják, amivel magukat is bebiztosítják. A kooperáció mint stratégia elhal, akárcsak a sztrájk és az élhetőbb ország lehetősége.

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Gusztustalan a törölközője, avagy milyen sűrűn mossuk a törölközőnket?

Van, aki ritkábban, és van, aki sűrűbben vált törölközőt. De ki cselekszik helyesen? Aki heti rendszerességgel mossa ki törölközőjét, vagy aki több hetet is vár ezzel? Mi a kényelmetlen igazság a törölköző-tisztántartás ügyében?                                                                                                                                                                                                                                                                                             

törölköző törölközőmosás törölköző mosása tisztaság törölköző tisztántartása

Többé-kevésbé ismert tény, hogy a törölközőnk sok-sok baktériumnak és gombának ad otthont. Ehhez jönnek még az elhalt bőrsejtek, illetve a az anyagcsere nyomán keletkező váladékok. Egyszóval a kellemetlen igazság, hogy a törölközőnk igencsak undorító.

A törölközőnk az egyik legoptimálisabb közeg a baktériumok tenyésztésére, ugyanis nedves, meleg és semleges PH-értékű. Mindemellett az elhalt bőrsejtek és az egyéb sejttörmelékek nagyszerű táplálékforrást biztosítanak a mikrobáknak. Ezek legtöbbje nem árt nekünk, mivel a saját testünkből származnak, ám ha valakivel netalántán megosztanánk a törölközőnket, akkor máris kapcsolatba kerülünk más szervezetek organizmusaival (pl. a Staphylococcus nevű baktériummal). Ez keléseket és fertőzéseket okozhat, ezért szokták a közös törölköző használatának kerülését javasolni a szakemberek.

Na de akkor mi is az igazság? Milyen gyakran kéne kimosnunk ezt a baktériumtenyészetet, amit törölközőnek hívunk? A tudósok nem heti vagy napi időtartamot jelölnek meg, hanem a használat számához kötik a törölközőcsere időpontját, méghozzá:

maximum 3 használat után a mosógépbe kéne hajítanunk a törölközőnket.

És ehhez jön még, hogy két használat között mindig meg kell szárítani, mivel a nyirkos törölköző a baktériumtenyésztés melegágya. Vagyis összességében elmondható, hogy feltehetőleg az Ön törölközője is undorító, és valószínűleg nem mossa kellő rendszerességgel. Itt a videó, amiből mindezt tudjuk:

A blog követése Facebookon.

2 Tovább

4+1 hatékony tanulási stratégia az újévre

Miután a szilveszteri buli kábulatából magukhoz tértek, a hallgatók gőzerővel koncentrálnak a tanulásra, hiszen kezdődik a vizsgaidőszak második felvonása. Íme 4+1 stratégia, amivel eredményesebbek lehetnek, persze nemcsak ők, hanem bárki, aki tanulásra adja a fejét a következő esztendőben.

tanulás tanulási módszerek tanulási technikák hatékony tanulást pomodoro reflektálás felidézés fogalmi háló tudás tanuló diák tanulókártya tudni life lonf learning LLL

Az, hogy mit kell megtanulnunk általában adott, ám az, hogy hogyan, nem mindig egyértelmű. Az iskolában ugyanis legtöbbször csupán a megtanulandó ismereteket közlik, arra viszont kevésbé fektetnek hangsúlyt, hogy milyen módszereket, stratégiákat alkalmazzon a tanuló. Sebaj: íme 4+1 hatékony tanulási stratégiai, amivel valóban eredményesebbé tehető a tanulási folyamat

.

1. Tanulókártyák, avagy erőltesd meg magad a felidézésnél

Ez talán az egyik legkevésbé szórakoztató stratégia a tanulásban, de tény, hogy az egyik leghatékonyabb is. Különösképpen akkor, ha nagy mennyiségű információt, ismeretjellegű tudást kell elsajátítanunk. Hogy miért? Mert nagyjából ugyanúgy működik, mint a súlyemelés:

feszegetni kell a határokat, hogy a teherbírásunk egyre nagyobb legyen.

Ezt tehetjük úgy, hogy kikérdezzük vagy kikérdeztetjük magunkat, de alkalmazhatunk szókártyákat is. Ennek lényege, hogy a kártya egyik oldalán az adott fogalom, kulcsszó van, a másikon pedig annak kifejtése, definíciója.

2. Az egyszerű információk csapdája

Ha számunkra egyszerű dolgokat tanulunk, akkor gyakori, hogy átsiklunk lényeges információk felett. Itt nem kell feltétlenül könyvekben található ismeretekre gondolnunk. Elég csak felidéznünk egy olyan hétköznapi esetet, mint amikor megkeressük az interneten azt a címet, ahova szeretnénk eljutni. Utca, házszám, esetleg csengő – és hopp, mikor már majdnem odaértünk, már nem is emlékszünk pontosan az információkra. Éppen ezért

érdemes még az egyszerű, könnyű tananyagrészeknél is vissza-visszatérni az egyes részegységek főbb pontjaihoz

vagy még jobb, ha kulcsszavakból álló jegyzetet készítünk. Ilyenkor ugyanis elkerülhető az a hiba, hogy felszínesen tanulunk meg valamit.

tanulás tanulási módszerek tanulási technikák hatékony tanulást pomodoro reflektálás felidézés fogalmi háló tudás tanuló diák tanulókártya tudni life lonf learning LLL

3. Új ismeretek régi tudáselemekhez való kapcsolása

Bizonyára már mindenkinek volt olyan élménye, hogy egy teljesen új ismeret megtanulásánál eszébe jutott valami olyasmi, hogy „ez olyan, mint” vagy „ez azzal van összefüggésben, hogy”. Ez azért lehetséges, mert mindannyian rendelkezünk egy úgynevezett fogalmi hálóval, amiben az információkat egymáshoz kapcsoljuk. Akárcsak egy halászhálónál, úgy

a mi fogalmi hálónknál is az a leghatékonyabb, ha minél apróbbak a lyukak, vagyis ha az új ismereteket képesek vagyunk hozzákapcsolni a már meglévő tudáselemekhez.

Ennek az egyik legjobb módja a tanulás szempontjából, ha hétköznapi példák segítségével sajátítjuk el az új anyagot.

4. Reflektálás

Talán néhányan ismerik azt az anekdotát, amikor a professzor meséli a kollégáinak az előző kurzusán történteket: elmondtam a tételt, és láttam a hallgatóim szemén, hogy nem értik. Elmondtam nekik még egyszer, és láttam, hogy még mindig nem értik. Aztán elmondtam harmadszor is, és akkor végre én magam is megértettem.

Ha reflektálunk arra, amit éppen végzünk – legyen az a tanulás vagy a munkánk – akkor jóval nagyobb hatékonyságot tudunk elérni az adott dologban.

tanulás tanulási módszerek tanulási technikák hatékony tanulást pomodoro reflektálás felidézés fogalmi háló tudás tanuló diák tanulókártya tudni life lonf learning LLL

Egy idei kutatás például azt mutatta ki, hogy azok a munkavállalók, akik 15 percre reflektáltak az aznapi feladatvégzésükre, 22,8%-kal jobb teljesítményt nyújtottak, mint a kontrollcsoport tagjai. Hogy miért nem szoktuk ezt megtenni? Egész egyszerűen azért, mert úgy érezzük, hogy időpocsékolás, hiszen ilyenkor nem a konkrét feladatvégzés történik. Az igazság azonban az, hogy a reflektálás segítségével sokkal jobban elmélyíthető a tudásunk, így könnyebb lesz előhívnunk.

+1 A paradicsom

Létezik egy tanulástechnikai módszer, amelyet sajnos nagyon kevesen ismernek, pedig rendkívül eredményesen tanulhatunk a segítségével. Ennek aneve pomodoro, ami olaszul paradicsomot jelent. A módszer végtelenül egyszerű: kijelöli az ember, hogy mit fog csinálni, és csak azzal foglalkozik 20-25 percig, majd 5 perc szünetet tart, amikor tilos a feladattal kapcsolatos dolgokkal foglalkozni, és ismét jön egy 20-25 perces blokk, és így tovább, 4-5-ször megismételve, majd egy nagyobb szüntet tartva. Az időt mérni kell, és amint letelik a kijelölt idő, azonnal váltani. A trükk annyi, hogy

abban a 20-25 percben nem kalandozunk el másfele, nincs e-mail, Facebook, Youtube, csakis az adott feladat.

Gondoljunk csak bele: mennyi mindent csinálunk, ha nekiülünk tanulni vagy bárminemű olyan feladatot végezni, amit nem igazán akarunk. Lefőzünk egy kávét, kimegyünk dohányozni, chatelünk, elkalandozunk az internet érdekesebb és kevésbé érdekes cikkein. Aztán azt vesszük észre, hogy az égvilágon semmit nem haladtunk a feladatunkkal.

tanulás tanulási módszerek tanulási technikák hatékony tanulást pomodoro reflektálás felidézés fogalmi háló tudás tanuló diák tanulókártya tudni life lonf learning LLL

Aki szeretné kipróbálni ez utóbbi módszert, íme egy hasznos kis segédprogram hozzá.


 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

12 szokás, amitől boldogabbak leszünk – tudományos alapon

Mindenki számára más jelenti a boldogságot. Egyesek számára iszonyatosan örömteli pillanatokat tud okozni egy tál pacalpörkölt, míg mások már csak a szó hallatán is viszolyognak. Ám van 12 szokás, amikről tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy örömtelibbé teszik a mindennapjainkat.                                                                                                                             

boldogság boldog ember happy mosoly öröm vidámság flow be happy 12 tény örömteli pszichológia

Mindannyian szeretnénk egy kicsit boldogabbak lenni. Ám hogy hogyan érhetjük mindezt el, azt már kevésbé világos. Persze számos életvezetési cikk és aforizma ad nekünk tanácsot a témában, de ezek többségében tudománytalan, szubjektív vélemény. Ám van 12 olyan tipp, tény, amely a tudományos vizsgálatokra alapozva segít a boldogságunk megtalálásában. Íme ezek a hozzájuk tartozó kutatásokkal együtt:

1. Szex

Valószínűleg mindenki tisztában van azzal, amit több kutatás is kimutatott, méghozzá hogy a szex boldogabbá teszi az embereket. Ám van egy bizonyos határszám, ami felett már nincs meg ezen plusz hozadéka. Egyes vizsgálatok szerint a heti egynél több szex nem ad semmiféle többletet a boldogság terén.

Forrás: Social, Psychological, and Personality Science

boldogság boldog ember happy mosoly öröm vidámság flow be happy 12 tény örömteli pszichológia


2. Állatok

„Minél több emberrel találkozom, annál jobban szeretem a kutyámat” – valahogy így szól az a szállóige, ami azért valljuk be, hogy nem alaptalan. Pláne ha azt is figyelembe vesszük, hogyt több vizsgálat is bizonyította: a házi kedvenceikkel töltött idő boldogabbá tesz minket.

Forrás: Journal of Personality and Social Psychology, Aging & Mental Health

3. Lenyűgöző dolgok felfedezése

Egy kutatás azt mutatta ki, hogy a bámulatos dolgok növelik az emberek időérzékelését, alternatív döntéshozatalaikat, és nem utolsósorban a közérzete minőségét is javítják. Tehát próbáljunk meg minél több lélegzetelállító dolgot találni az életünkben!

Forrás: Psychological Science


4. Rendszeres testmozgás

Az egészségügyi szakemberek szinte mindig kiemelik a rendszeres mozgás pozitív hatását az egészségünkre nézve. De hogy függ össze ez a boldogsággal? Nos, a kutatások azt bizonyítják, hogy rendszeres testmozgás összefüggésben áll az alacsonyabb stressz- és depressziószinttel, ami hosszútávon a boldogságszint növekedésével jár. Tehát mozgás!

Forrás: U.S. Department of Health and Human Services, Current Opinion in Psychiatry , Anxiety and Depression Association of America


5. Természetben töltött idő

Köztudott, hogy az urbanizáció összefüggésben áll a mentálhigiénés betegségek számának a növekedésével, ám az a tudomány számára sem világos, hogy pontosan miért. Ami azonban bizonyos, hogy a természetben eltöltött időnek rendkívül pozitív hatása van a lelkiállapotunkra és a boldogságunkra nézve. Egy vizsgálat például azt mutatta ki, hogy egy városon kívüli 90 perces séta után a tesztalanyok arról számoltak be, hogy kevesebbet rágódnak a problémákon. Továbbá a neurális aktivitás szintje is csökkent az agyuk azon területén, ami elsősorban a mentális betegségekkel függ össze.

Forrás: PNAS, Journal of Health Psychology, Global Environmental Change

boldogság boldog ember happy mosoly öröm vidámság flow be happy 12 tény örömteli pszichológia

6. Mások segítése

Sokan vélik úgy, hogy a boldogság legfőbb forrása a pénz – ez nem meglepő. Az azonban már igen, hogy ebből kiindulva néhány kutató nagyjából azt bizonyította, hogy a másokra költött pénz sokkal jobban boldogít, mint a saját magunkra fordított összegek.

Forrás: Science

7. Zene

Azok az emberek, akik zenét hallgatnak és/vagy maguk is zenélnek valamilyen formában, boldogabbak, mint a zene iránt kevésbé fogékony embertársaik. Ez azzal magyarázható, hogy a zene erőteljes hatással van a szenzomotoros és a kognitív folyamatokon túl az érzelmeinkre is. Persze nem mindegy az sem, hogy milyen zenét választunk hangulatunk javítására.

Forrás: Annals of the New York Academy of Sciences, American Journal of Public Health

8. Mosoly

A mosolygásról több ízben is kimutatták, hogy növeli a jó közérzetet – nemcsak a miénket, hanem a környezetünkben lévőkét is (az viszont nem mindegy, hogy valódi-e a mosoly vagy sem). Mosolyogjunk tehát sokat!

Forrás: Biological Psychology

9. Igazi barátok és a velük eltöltött idő

Több kutatás is kimutatta már, hogy a boldogabb emberek egyik jellemzője, hogy tartalmas baráti kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezen kívül pedig rendkívül fontos, hogy a barátaikkal együtt töltött időt személyesen élik meg. Nem a Facebook előtt ülve, nem telefonon keresztül, hanem élőben.

Forrás: PLoS One

boldogság boldog ember happy mosoly öröm vidámság flow be happy 12 tény örömteli pszichológia

10. Írás

No de nem akármit. Az emberek, akik leírják az érzéseiket, különösképpen a pozitívakat, sokkal boldogabbak. Úgyhogy ideje tollat ragadni és leírni például azt, hogy mennyire örülünk ennek az információnak!

Forrás: Clinical Psychology Review


11. Megbocsájtás

Ha valami fáj nekünk, akkor dühösek, szomorúak vagy éppen bosszúsak vagyunk, igazságtalannak érezzük a dolgot, egyszóval negatív érzelmekkel rendelkezünk. Ezeknek van egy olyan gonosz tulajdonságuk, hogy kiszorítják a pozitív érzelmeket, azaz meggátolják a boldogságunkat. Érdemes tehát megpróbálkozni a megbocsájtással, még ha nehezünkre esik is.

Forrás: Mayo Clinic

12. Megfelelő folyadékbevitel

Közismert tény, hogy a megfelelő vízfogyasztás rendkívül fontos a szervezetünk számára. Ám általában csak az egészségügyi szempontokat szoktak előkerülni a téma kapcsán, az örömteli élettel összefüggésben már ritkábban emlegetik a vízfogyasztás jelentőségét. Pedig még az enyhe dehidratáltság is képes morcossá tenni az embert, nemhogy egy nagyobb mértékű. Éppen ezért, ha elég vizet biztosítunk a szervezetünk számára, boldogabbak leszünk.

Forrás: British Journal of Nutrition


 

A blog követése Facebookon.

0 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek