Közoktatásunk tönkretételének legfontosabb állomásai

KLIK, PÖCS, tankönyvtörvény és még sok-sok egyéb, ami a közoktatásunk színvonalának a rohamléptékű csökkenését szolgálták és szolgálják. Jöjjenek a közoktatásunk tönkretételének legfőbb állomásai!                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár

Egy kicsit eltérek most a blog eredeti tematikájától, de erre alapos okom van. Nevezetesen az, hogy ami a mai magyar közoktatásban zajlik, tarthatatlan. És mint tudjuk, a közoktatáson múlik többek között, hogy milyen lesz a társadalmunk, ha úgy tetszik: mindenki másképp lesz-e egyforma, avagy ugyanolyan:

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár

2012. Tankötelezettségi korhatár leszállítása

Társadalmi szempontból sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyit spórolhat vele a társadalom és az állam. Egyrészt azért, mert sokkal nagyobb lesz a lemorzsolódás, és a lemorzsolódó fiatalok jó eséllyel nem fognak rendelkezni a munkaerőpiac által elvárt képességekkel, ismeretekkel. Az a plusz két év némi reményt jelentett arra nézve, hogy a szakiskolákban tanulók ezeket elsajátítsák. Azaz gyengén képzett munkaerőt bocsájtunk ki, aki nem mellesleg nagy valószínűséggel nem lesz képes alkalmazkodni a munkaerő-piaci változásokhoz. Ezenkívül a korhatárcsökkentés remek munkanélküli-generáló eszköz is egyben. Egy amerikai-izraeli közgazdász, Joshua Angrist így nyilatkozott a témáról:

„A kárvallottak jellemzően nem a leggazdagabbak lesznek, viszont ezáltal biztosan kevésbé lesznek értékesek a munkaerőpiacon, kevesebbet fognak keresni, ami az egész társadalomnak ráfizetés”


2012. KLIK

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ bevezetésénél a legfontosabb cél nyilvánvalóan a költségcsökkentés volt, ezért alapból hiánnyal indultak. Ebből a költségvetési hiányból egy-egy intézményt fenntartani képtelenség. Ráadásul a beszerzéseknél többségében hozzá nem értő személyek ülnek a székekben, az ügyintézés pedig katasztrofális. Minderről egy pályáját már elhagyó pedagógus így mesélt nekem:

„Nem tudsz vetíteni abban a teremben, pedig az óráid arra épülnek és több hónap az átfutás a bürokrácia miatt. Ezért sok tanár inkább saját pénzből megveszi a kis dolgokat (kábelek, táblafilc, kréta, stb.), hogy tudjon dolgozni. Saját költségen, és ezért is van az, hogy rá tudják mondani, hogy nincs annyi panasz a klik-re és az iskolák el vannak látva dolgokkal.”


2013. Tankönyvellátás államosítása, új tankönyvtörvény, új taneszközök

Már a 2010-es évek elején pedzegette a kormány a tankönyvellátás államosításának gondolatát, amit később meg is valósított. Felvásároltak két kiadót, illetve létrehozták – nagyjából 3 hónap alatt – a kísérleti tankönyveket. Gyakorlatilag megszüntették a többi kiadót (köztük a Mozaikot), a versenypiacot szintén. És miért? Hogy olyan tankönyvek jöjjenek létre, amelyek nemhogy tankönyvnek, még kísérleti tankönyvnek sem alkalmasak (hasonló a helyzet a több milliárdba kerülő „digitális” tananyagokkal is, amelyekre nagyjából ugyanaz áll, mint a tankönyvekre). Minderről csupán egy rövid gondolat, amelyet Szilágyi N. Sándortól még a 80-as években mondott egy konferencián, ám sajnos jelenleg is aktuális:

„Ezek a tankönyvek a mi gyerekeink elleni merényletek”

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár


2013. Pedagógus-életpályamodell

Az egyik legnagyobb változás az életpályamodell bevezetése jelentette, ami azzal kecsegtetett, hogy „egzisztenciális biztonságot” hoz majd a pedagógusoknak, kiváltképp a pályakezdőknek. Ehhez képest egy gyakornok nem kapja meg két év után a megígért emelését, ugyanis ha megcsinálja a vizsgát, akkor a következő naptári év januárjától kap emelést. Azaz 3 év múlva. Hogy arról ne is beszéljünk, hogy a pályakezdők, ha óraadóként kezdenek (ami nem ritka), akkor ezen időszak nem számít bele a gyakorlati idejükbe.

De nem csak a pályakezdők szempontjából nézve problémás a modell. A már évtizedek óta pályán lévő tanárok sem értik, hogy miért van erre szükség, kinek jó az értelmetlen dokumentumgyártás. Gyakorlatilag az egésznek semmi értelme, különösképpen azért nem, mert valójában hazugságra épül az egész. Erről blogbejegyzésében így nyilatkozik egy tanár:

„Tanár vagyok – hazudok! Ez a dolgom! Éppen ezért portfóliót írok. Én vagyok a legszebb, a legjobb, a legokosabb. 30 évre visszamenőleg is pontosan tudom, hogy mikor, milyen órákat tartottam, hisz dokumentáltam, mert már akkor ígérték, hogy ez nekem jó lesz”


2013. Nemzeti Pedagógus Kar

Az Nemzeti Pedagógus Kar egy felülről létrehozott és irányított szervezet, amely többnyire a kormányhoz lojális pedagógusokból jött létre. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy a fő célja nem az, hogy a pedagógusokat is bevonják a döntéshozatalba (ez csupán a látszat), hanem hogy egy széles, önálló véleménnyel rendelkező értelmiségi réteget megregulázzon. Erről egy régóta pályán lévő tanár, Tóth László a következőt mondta:

„úgy szervezték, akár az előző átkosban, Rákosi és Kádár idejében: mintha alulról kezdeményezték volna. Ez számomra azt is jelenti, hogy elvből szembehelyezkedem. A tanár nem azért viselkedik úgy, ahogy egy tanárnak kell, mert ők ott fönt megmondják.”

közoktatás fidesz magyar oktatás magyar közoktatás ofi pedagógus kar KLIK pedagógus képzés szakképzés NGM PÖCS élepálya életpályamodell tankönyvek kísérleti tankönyvek tankötelezettségi korhatár
2015. PÖCS-ök felállítása, etikai kódex

A Pedagógus Önértékelési Csoport, amely a szerencsétlen névválasztás miatt már BECS (Belső Önértékelési Csoport) néven is fut, sokak szerint nem más, mint egy közönséges besúgórendszer. Ezen felül rengeteg papírmunkával is jár, és ha ez nem lenne elég, akkor itt van még az etikai kódex, amely szabályozni kívánja a tanár viselkedését, öltözködését, magánéletét. Mindezek ellen tiltakozva egy budaörsi gimnázium tanárai nyilatkozatot adtak ki, amiben többek között az írják, hogy:

"Jól emlékszünk az önbírálat hivatalos gyakorlását, valamint az egymás viselkedéséről szóló jelentéstételt etikai normaként kezelő korszakra, és nem vagyunk hajlandók részt venni ennek feltámasztásában"


2015. Szakképzés, szakképző iskolák átkerülése az NGM-hez

2015. július elsejétől több száz szakképző iskola került a KLIK-től az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fennhatósága alá, amelyek ún. szakképzési centrumok alá szerveződtek. Ennek következtében az iskolák tagintézmények, az igazgatók jobb esetben azok vezetői, rosszabb esetben munkanélküliek lettek. És nem mellesleg mai napig nincs Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz). Erről egy budapesti szakközépiskola igazgatója írt levelet, amiben így fogalmaz:

„ez sem más, mint egy jó kis hatalmi játék: lebegtetjük az állást, a megélhetést, tessék igába hajtani a fejet, így lehet igazi alattvalókat gyártani.”

Mindehhez még hozzájön az elmúlt napok két vezető híre. Az egyik, hogy a pedagógusbérek késnek, ami tovább rombolja a tanárok amúgy sem túl rózsás helyzetét és hangulatát. A másik a kilencosztályos általános iskola bevezetése, amihez két megjegyzést fűznék. Először is: Szlovákiában megpróbálták, jelenleg is ez a rendszer van, és nagyjából ugyanolyan „jól teljesít”, mint a mienk.

Másodszor, amíg ilyen feltételek és körülmények között tanítanak a tanáraink és tanulnak a diákjaink, amíg rendre elmarad a kompetenciák fejlesztése a túl sok ismeretanyag miatt, amíg hozzá nem értők ülnek azokon a bizonyos helyeken, addig nem lesz változás (tökmindegy, hogy 5 vagy 15 osztályos az iskola).

(Képek forrása: hivatlanul.com és index.hu)

15 Tovább

Gyönyörűnek tartalak, csinálnék rólad egy képet!

Te hogyan reagálnál arra, ha valaki azt mondaná neked, hogy „képeket készítek olyan dolgokról, amit szépnek tartok”, és téged szeretne megörökíteni? Egy chicagói középiskolában ez történt, az eredmény pedig igen érdekes. Pláne azoknak, akiket érdekel a testbeszéd vagy a hazugság felismerésének témaköre.                                                                                                                            

pszichológia hazugság Duchenne testbeszéd arc szépség mosoly öröm érzelmek alapérzelmek meglepettség

Az év egyik legérdekesebb projektje Shea Glover nevéhez fűződik, aki egy chicagói középiskolában fényképezte a diákokat, akiknek azt mondta, hogy „képeket készítek olyan dolgokról, amit szépnek tartok”. Az ötletgazdának az eredeti célja nem az volt, hogy az emberek reakcióit rögzítse: „egyszerűen csak a szépséget vettem fel és ez lett az eredmény” – írja. Azonban nem csupán egy egyszerű, vidám kis felvételről van itt szó. A reakciók által nagyon izgalmas viselkedésbeli jegyek, az emberi viselkedés és testbeszéd szinte mindenkire érvényes jelei figyelhetőek meg. De először is lássuk a videót:

Miután konstatáltuk, hogy egy rendkívül ötletes és pozitív videót láttunk, érdemes megfigyelni az emberek konkrét reakcióit. Ezeket alapvetően két csoportra oszthatjuk az alapérzelmek szempontjából.

Elsősorban meglepettséget és örömöt tükröző arckifejezéseket láthatunk.

Ez kettő a hat alapérzelem közül, melyek a következőek: düh, félelem, undor, meglepettség, öröm és szomorúság (egyes kutatók elkülönítik még a megvetést is, valamint a semleges arckifejezést). Bár az arcizmaink mozgatása felett van akaratlagos irányításunk, az arcunk alapvetően kettős rendszer. Általunk választott (szándékos), illetve spontán, akaratunktól függetlenül megjelenő arckifejezések alkotják arcjátékunkat. Az utóbbiak az evolúció során alakultak ki, és tulajdonképpen minden személynél azonosak. Függetlenek a nemtől, a kortól, a kultúrától, ezért hívjuk őket univerzális arckifejezéseknek. De térjünk vissza az eredeti két érzelemkifejeződésünkre.

A valódi meglepettség nagyon sokszor megjelenik a fiatalok arcán. Ennek a következő, arcunkról leolvasható fő jelei vannak: a szemöldök megemelkedése, a szemek tágra nyílása, valamint a száj nyitva maradása (gyakran csak résnyire). És ha valaki szeretné tudni, hogy a meglepettség valódi vagy mímelt, akkor nem árt azzal tisztában lenni, hogy

a valódi meglepettség nem tart tovább 1 másodpercnél.

A 3:05-től szereplő lány például gyanús, hogy nem lepődött meg valóban, hanem csupán eljátszotta az érzelmet. Sokáig tart a reakciója, a szemei sem kerekednek úgy, ahogyan a valódi meglepettségnél szokás, ahogy az például a videón 0:56-től látható. Mindez pedig egy nagyon jó támpont azoknak, akik hazugságvizsgálattal foglalkoznak.

pszichológia hazugság Duchenne testbeszéd arc szépség mosoly öröm érzelmek alapérzelmek meglepettség

A másik érzelemnél, az örömnél szintén megvan ez a kettősség, vagyis beszélhetünk valódi és hamis örömről. Ám e kettő megkülönböztetése az egyik legnehezebb feladat, mivel

(hamis) mosolyt varázsolni az arcunkra szinte bármikor képesek vagyunk.

A hazugság szempontjából kétféle mosolyt különböztethetünk meg. Az őszinte, belülről jövő mosolyt (ezt nevezzük Duchenne-mosolynak), illetve a nem őszinte mosolyt (pl. a szociális mosolyt vagy vicsort). Egy valamit ezzel kapcsolatban fontos leszögezni: ez utóbbi kategóriába nem szükségszerűen rossz és negatív mosolyfélék tartoznak. A szociális mosollyal például az együttérzésünket, jóindulatunkat fejezhetjük ki mások iránt, valamint igen nagy szerepe van a kapcsolataink épülésében, építésében.
 

Guillaume Duchenne francia neurológus és orvoskutató az 1800-as évek közepén vizsgálta az emberi arcizmok működését. Elektromos árammal ingerelte az egyes arcizmokat, és azt állapította meg, hogy a nevetés és a vicsor közötti fő különbség valójában nem a szájnál, hanem sokkal inkább a szemeknél jelenik meg. Az ezekért a mozgásokért felelős szemmozgató izmokat rendkívül nehéz akaratlagosan irányítani, illetve ezek rajzolnak ki az arcunkon kisebb-nagyobb szarkalábakat. Ez az őszinte mosoly elsődleges jele, amit száz évvel később Duchenne-mosolynak kereszteltek.

Visszatérve a valódi örömhöz és mosolyhoz, a következőkre érdemes odafigyelni.

A valódi öröm esetében megjelennek a szarkalábak, ami a fő jele az igazi mosolynak.

De ezen kívül megemelkedik az arc két oldala (a pofa rész), illetve a szemkörnyéki izmok is megmozdulnak. Mindez jól látszik például ennél a lánynál 1:20-tól. Ellenben a közvetlen utána következő lánynál a nem valódi mosoly figyelhető meg.

pszichológia hazugság Duchenne testbeszéd arc szépség mosoly öröm érzelmek alapérzelmek meglepettségVégezetül egy valamit tisztázni kell. Ahhoz nagyon szemfülesnek és tapasztaltnak kell lenni, hogy valaki felismerje a hazugságot. A szakértők mindezt évekig gyakorolják, és még így sem tudják minden esetben eldönteni, hogy mi az igazság. Tehát hiába van az igazság az arcunkra írva: mit sem ér, ha nem tudjuk olvasni megfelelően.

0 Tovább

Mindenki másképp egyforma

blogavatar

Az emberek hülyék - gyakran mondjuk ezt a legkülönfélébb dolgok miatt. De mi vajon mások vagyunk-e? Mit mond a tudomány erről? A blog célja, hogy közéleti eseményeken keresztül mutassa be: a sok-sok köztünk lévő különbség ellenére, mégis milyen hasonlóak vagyunk.

Utolsó kommentek